Tisztelt Szakértő! Egy kft. eladásra épít lakásokat, megbíz több kivitelező céget az építéssel (kőműves munkák, szakipari munkák, villanyszerelés....). A könyvelésben ezek alvállalkozók vagy egyéb szolgáltatás. Az iparűzési adó kiszámításánál ezek csökkentő tételek-e?
Tisztelt Szakértők! Kataalany egyéni vállalkozó vagyok, és szeretném az iparűzési adóban a tételes adóalap megállapítását igényelni. Eddig az egyszerűsített adómegállapítás szerint adóztam, de most már ez a módszer lenne a kedvezőbb számomra. A helyi illetékes önkormányzatnak egy változásbejelentő lapon tudom ezt az igényemet bejelenteni, kérdésem: ezt meddig kell megtennem, illetve minden évben újra be kell jelenteni vagy csak akkor, ha ismét változást szeretnék? Valamint jól értelmezem, hogy nem kell készítenem iparűzésiadó-bevallást sem? Mivel most fogom beadni a kérelmet, ez a 2019-es évre vonatkozik, és a 2018-as évben készítenem kell adóbevallást, valamint a korábban választott módszer alapján kell adóznom? Jól gondolom? Előre is nagyon szépen köszönöm a választ!
Tisztelt Szakértő! Adott egy nonprofit kft., amely sporttevékenységére tekintettel közhasznú. Sporttevékenysége keretében kap állami támogatást a sportoktatatásra, valamint a sportoló gyerekek havi díjat fizetnek a sportoktatásért a kft.-nek. Ebből áll a bevétele a szervezetnek. Véleményünk szerint, mivel csak a közhasznú tevékenységgel összefüggésben szerez bevételet az államtól és magánszemélyektől, mindkét bevételi forrás áfamentes. Tekintettel arra, hogy minden bevétele közhasznú, úgy gondoljuk, hogy sem tao-, sem hipa-fizetési kötelezettsége nem áll fenn. Kérném szíves válaszukat, hogy jól hárunk-e el mind a bevételek megítélésében, mind az áfa, illetve a tao, hipa ügyében? Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Év közben jelentettem át több vállalkozást kisvállalati adóba. Most szembesültem a problémával: hogyan valljam be az adót? Az első két hónap normál adózású, míg a többi 10 kivás, kedvezőbb. Kettő bevallást nem tudok beadni. Mit javasol, Ön szerint mi a megoldás? Köszönöm a válaszát!
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-nek jelentős túlfizetése volt az ipa folyószámláján, amit nem kért vissza. Egy része a követelésnek elévült, amit egyéb ráfordításként könyvelt el a kft. Növeli-e ez a költség a társaságiadó-alapot? Válaszát előre is köszönöm: Zsuzsa
Tisztelt Szakértő! Vitába keveredtem egy könyvvizsgálóval az anyagköltség könyvelése kapcsán. Én a beszerzési érték részének könyveltem a GLS futár költségét, ami az anyagvásárlás számla egy tétele volt. Szerintem a számviteli törvény 47. § (1) bekezdése is vonatkozik erre a gazdasági eseményre. Tehát egyértelműen hozzárendelhető volt az anyaghoz a fuvar. A könyvvizsgáló egyéb anyagjellegű szolgáltatásként könyveltetné a GLS költségét, a számlán lévő többi az anyag költség lenne. Ugyanez a könyvvizsgáló viszont a készlet értékénél elvárja, hogy a fuvarköltség is része legyen a készletnek. Véleményem szerint mindkét esetben az áru, illetve az anyag része a fuvar- vagy futárköltség. Ez az iparűzési adó alapjának megállapítása miatt is lényeges. Kinek van igaza? Ha a könyvvizsgálónak, akkor milyen rendelkezés alapján kell eltérően könyvelni a fuvart az anyag esetében az áruhoz képest? Köszönettel: Soltész Nóra
Budaörsi katás egyéni vállalkozó iparűzési adóbevallásával kapcsolatban a helyi önkormányzat ügyintézője arról tájékoztatott, hogy mint könyvelő tudhatnám, hogy a katásoknak az ipa beadási határidő 01.15. Meglepődtem, mert eddig az volt bennem, hogy a tételes ipa alá bejelentkezett katásnak nem kell vallani, a többieknek ugyanúgy, mint a többi vállalkozónak 05.31. a határidő. Elővettem a helyi adókról szóló törvényt( 1990. évi C. tv.) és csakugyan találtam benne egy ilyen határidőt. A 39/b § (6) b) pontja alatt. De szerintem ez nem minden katásra vonatkozik, de teljesen elbizonytalanodtam. A nem tételes hipa alá bejelentkezett katás egyéni vállalkozónak a bevallás benyújtási határidő mi pontosan? Segítségét előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi témában szeretném a segítségét kérni: Társaságiadó-feltöltésre kötelezett az adózó, amennyiben az adóévet megelőző adóévben az éves szinten számított árbevétele meghaladta a 100 millió forintot. IPA feltöltés Art. szerint: a társasági adó előlegének az adóévi várható fizetendő adó összegére történő kiegészítésére kötelezett vállalkozónak az iparűzési adóelőleget a várható éves fizetendő adó összegére az adóév december 20. napjáig kell kiegészítenie. E szerint kivát választó társaságnak (az adóévet megelőző adóévben az éves szinten számított árbevétele meghaladta a 100 millió forintot) nem kell IPA előlegkiegészítést bevallania és megfizetnie? Válaszát előre is köszönöm
Tisztelt Szakértő! Cégünk januártól szeptemberig a társasági adó alá, októbertől a kiva alá tartozik. Abban szeretném a segítségét kérni, hogy ebben az esetben vizsgálnunk kell-e a tao és az ipa feltöltési kötelezettséget? Ha igen, akkor jelen esetben is december 20-a a határidő? Köszönettel: Jancsó Katalin
Kérdésem arra irányul, hogy a helyi önkormányzat által nyilvántartott és beszedésre az állami adóhatósághoz benyújtott helyiiparűzési-adótartozás összege – mely egyébként adók módjára behajtandó köztartozás – beszámít-e az adóregisztrációs eljárásban figyelembe veendő 5 millió forintos adótartozásba? Az Art. 24/A §-a szerinti, adóhatóság által nyilvántartott adótartozás fogalmába beletartozik-e a végrehajtásra átadott és nyilvántartott ipa.
Tisztelt Szakértő! Cégem 2016. 05. hó óta katás egyéni vállalkozás. 2016-ra nem jelentkeztünk be az önkormányzathoz a kedvezményes katás adózásra. 2017-re már változásbejelentőn jelentettük, hogy 2017. 01. 01-jétől tételes adót fizetünk. A kérdés, hogy a 2016-os évre szóló bevallásnak "normál " bevallásként kell bemennie, vagy záró bevallás legyen? Ha záró, akkor melyik opciót kell választani? Másik kérdés, hogy az ipa alap, azaz a bevétel a befolyt bevétel legyen, ami a katánál van, vagy a számla teljesítési dátuma szerint 2016-os évre ki lett állitva? (Levonható költség nincsen, így ez nem kérdés). Köszönettel várom válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Két kérdést szeretnék feltenni. 1. Az őstermelő bevételéből le kell vonni a földalapú és a jövedéki támogatást, és az így kapott bevétel, mínusz az anyagköltség lesz a nettó árbevétele, ami az iparűzési adó alapja? 2. Az önkormányzatnak jogában áll-e az adóbevallás átvételével egy időben, elkérni a NAV-nak benyújtott előző évi, éves adóbevallását, az adatok ellenőrzése végett? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Az IPA-nál a közvetített szolgáltatás egyik feltétele az írásbeli szerződés. Kérdésem, hogy az e-mail írásbelinek minősül-e? A törvény nem definiálja az írásbeliség fogalmát. Előre is köszönöm válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Szeretnék segítséget kérni, hogy van-e jogalapunk iparűzési adóelőlegnél a túlfizetés visszaigénylésére? Társaságunk a 2014. évi adóbevallás alapján 2016 márciusában 3,5 millió forint iparűzési adó előleget fizetett be az önkormányzatnak. A májusi - 2015. évi - bevallás alapján 2016. évre az előlegfizetési kötelezettségünk 1,5 millió forint. Az önkormányzat, mondván, hogy programjuk nem tud mínusz tételt előírni, szeptemberre 0 forint adókötelezettséget írt elő, és reklamációnk ellenére sem hajlandó a 2 millió forint befizetett adótöbbletet kiutalni. Van-e törvényi felhatalmazásunk ennek visszaigénylésére? Várjuk szíves válaszukat!
Tisztelt Szakértő! Közhasznú kft., ha mentesül a társasági adó fizetése alól, akkor mentesülhet az iparűzési adó fizetése alól is. Ha a közhasznú kft. magánszemély részére állít ki számlát és nem szervezetek felé, akkor ebben az esetben nem mentesülhet a tao és az ipa alól? Köszönöm!
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték