Tisztelt Szakértő! Cégünk januártól szeptemberig a társasági adó alá, októbertől a kiva alá tartozik. Abban szeretném a segítségét kérni, hogy ebben az esetben vizsgálnunk kell-e a tao és az ipa feltöltési kötelezettséget? Ha igen, akkor jelen esetben is december 20-a a határidő? Köszönettel: Jancsó Katalin
Kérdésem arra irányul, hogy a helyi önkormányzat által nyilvántartott és beszedésre az állami adóhatósághoz benyújtott helyiiparűzési-adótartozás összege – mely egyébként adók módjára behajtandó köztartozás – beszámít-e az adóregisztrációs eljárásban figyelembe veendő 5 millió forintos adótartozásba? Az Art. 24/A §-a szerinti, adóhatóság által nyilvántartott adótartozás fogalmába beletartozik-e a végrehajtásra átadott és nyilvántartott ipa.
Tisztelt Szakértő! Cégem 2016. 05. hó óta katás egyéni vállalkozás. 2016-ra nem jelentkeztünk be az önkormányzathoz a kedvezményes katás adózásra. 2017-re már változásbejelentőn jelentettük, hogy 2017. 01. 01-jétől tételes adót fizetünk. A kérdés, hogy a 2016-os évre szóló bevallásnak "normál " bevallásként kell bemennie, vagy záró bevallás legyen? Ha záró, akkor melyik opciót kell választani? Másik kérdés, hogy az ipa alap, azaz a bevétel a befolyt bevétel legyen, ami a katánál van, vagy a számla teljesítési dátuma szerint 2016-os évre ki lett állitva? (Levonható költség nincsen, így ez nem kérdés). Köszönettel várom válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Két kérdést szeretnék feltenni. 1. Az őstermelő bevételéből le kell vonni a földalapú és a jövedéki támogatást, és az így kapott bevétel, mínusz az anyagköltség lesz a nettó árbevétele, ami az iparűzési adó alapja? 2. Az önkormányzatnak jogában áll-e az adóbevallás átvételével egy időben, elkérni a NAV-nak benyújtott előző évi, éves adóbevallását, az adatok ellenőrzése végett? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Az IPA-nál a közvetített szolgáltatás egyik feltétele az írásbeli szerződés. Kérdésem, hogy az e-mail írásbelinek minősül-e? A törvény nem definiálja az írásbeliség fogalmát. Előre is köszönöm válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Szeretnék segítséget kérni, hogy van-e jogalapunk iparűzési adóelőlegnél a túlfizetés visszaigénylésére? Társaságunk a 2014. évi adóbevallás alapján 2016 márciusában 3,5 millió forint iparűzési adó előleget fizetett be az önkormányzatnak. A májusi - 2015. évi - bevallás alapján 2016. évre az előlegfizetési kötelezettségünk 1,5 millió forint. Az önkormányzat, mondván, hogy programjuk nem tud mínusz tételt előírni, szeptemberre 0 forint adókötelezettséget írt elő, és reklamációnk ellenére sem hajlandó a 2 millió forint befizetett adótöbbletet kiutalni. Van-e törvényi felhatalmazásunk ennek visszaigénylésére? Várjuk szíves válaszukat!
Tisztelt Szakértő! Közhasznú kft., ha mentesül a társasági adó fizetése alól, akkor mentesülhet az iparűzési adó fizetése alól is. Ha a közhasznú kft. magánszemély részére állít ki számlát és nem szervezetek felé, akkor ebben az esetben nem mentesülhet a tao és az ipa alól? Köszönöm!
Katás egyéni vállalkozó iparűzési adó fizetési kötelezettségének megállapításában kérném a segítséget. Székhely "A" település, telephely "B" település. Véleményem szerint A és B településre is 50 ezer forint az éves iparűzési adó fizetési kötelezettség, tehát összesen 100 ezer forint, ha katásként jelentkeztem be, itt nincs megosztási lehetőség. Választhatom a nettó árbevétel 80 százalékában való egyszerűsített adóalap-megállapítását is, mivel a bevételem nem éri el a 6 millió forintot?
Tisztelt Szakértő! Egy munkaerő-kölcsönző cégnél a megrendelő külön kérésére étkezési vagy egyéb cafeteria utalványt adunk a közvetített dolgozóknak. A kérdésem az lenne, hogy ezt figyelembe vehetjük-e mint közvetített szolgáltatást? Ha a megrendelő felé ezt külön számlázzuk, elkülönítve a kölcsönzéstől, elszámolható-e iparűzésiadóalap-csökkentő tételként? Ha nem annak a konkrét megrendelőnek lennének közvetítve, akkor nem kapnának ilyen juttatást, ezért merült fel, hogy ez közvetített szolgáltatás is lehet. Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Kétszemélyes családi gazdálkodás tételes költségelszámolást alkalmaz, az egy főre jutó jövedelem 10,5 millió forint (bevétel mínusz költség). Az egyik tag kiskorú, a másik pedig 36 órát meghaladó munkaviszonyban áll. Milyen adók terhelik a jövedelmet? Szja, eho, hipa...? Válaszukat köszönjük.
A külföldön megfizetett útdíj 7,5 százaléka is levonható lesz az iparűzési adó alapjából, elektronikus ipa-bevallás a NAV-on keresztül, a nullás bevallást be sem kell adni – dióhéjban ezek a helyi adókról szóló törvény legfontosabb javasolt változásai.
Ebben a témában megjelent 2015. 09. 19-én közzétett válasz az ipa alapjára átalányadós esetén nem ad választ. Ezt a 1990. évi C. törvény 39/A § (1) bekezdés a) pontja és (2) bekezdés válaszolja meg, ha jól értelmezem, akkor az ipa alapja az szjaalap/bevétel-vélelmezett költségátalány/120 százalékának a 80 százaléka. Elég nehezen értelmezhető a törvényből! Kérdésem, hogy jól értem-e az ipaalapot?
Átalányadózást választó egyéni vállalkozó eredményének adókötelezettségét kérem levezetni. Kell-e ez esetben fizetni a vállalkozói szja-t és az ehót, mert a törvényből csak azt olvastam ki, hogy összevontan adózik? Valamint mi az iparűzési adó alapja?
Tisztelt Szakértő! Lehet, hogy kicsit bugyuta a kérdésem, ha igen, akkor előre is elnézést kérek :) Az 1990. évi C törvény azt írja a 39. §-ban, hogy a megosztást "csak azon adóalanynak kell alkalmaznia, amely esetében az eladott áruk beszerzési értékének és a közvetített szolgáltatás értékének együttes összege az adóalany nettó árbevételének 50%-át meghaladja, kizárólag az ezen feltételeknek megfelelő kapcsolt vállalkozásai vonatkozásában." Ha adott két kapcsolt vállalkozás, az egyik kereskedelemmel foglalkozik, az ELÁBÉ az ő esetében az árbevétel majdnem 90%-a, a másik vállalkozás szolgáltató cég, ott az ELÁBÉ 3% alatt van, tehát bőven az említett 50% alatt (közvetített szolgáltatás egyik cégnél sem volt). Ha a két vállalkozás összesített árbevételét nézzük, akkor az összesített ELÁBÉ az árbevétel 56%-a. Ebben az esetben kapcsolt vállalkozásként kell-e beadni a cégek IPA bevallását? Vagy lehet külön is, hiszen a szolgáltató vállalkozásnál az ELÁBÉ nem éri el az 50%-ot? Vagy csak én szeretném így értelmezni a törvény szövegét? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Földgáz-kereskedelemmel foglalkozó társaság ezidáig a helyi iparűzési adó bevallását egy helyre nyújtotta be (székhely szerintit), azonban helytelenül (?), mivel azon önkormányzati illetékességi területhez kellett volna, ahol a földgáz-fogyasztás végső felhasználása történik? Amennyiben a végső felhasználó illetékességi önkormányzatoknál kellett volna bevallani, utólag szükséges-e a módosítás? Válaszukat nagyon köszönöm!
Pölöskei Pálné
adószakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték