Tisztelt Szakértő! Ingatlan bérbeadása esetén elszámolható-e az ingatlan után fizetett kommunális adó és építményadó? Ha igen, akkor arányosítani kell-e a bérbe adott napokkal, vagy az egész levonható akkor is, ha nem volt a teljes évben bérlő?
Tisztelt Szakértő! Egy kft. ingatlant bérel magánszemély tulajdonosától, aki a bérbeadási tevékenységet nem vállalkozóként végzi és nem is áfakörös. A bérleti díj összege 3 millió Ft/hó. Be kell jelenteni a NAV felé a készpénzkifizetést? A magánszemély bérbeadó tulajdonos és a kft. kapcsolt vállalkozásnak minősül?
Tisztelt Szakértő! Egy nyugdíjas házaspár 50-50%-ban birtokol egy ingatlant. Az ingatlant bérbe adják. Jelenleg csak az egyik tulajdonosnak van magánszemélyként adószáma. A kérdésem, hogy számlázhatja-e egyedül ő a bérleti díjat? Illetve, hogy milyen adófizetési kötelezettsége van a bérbeadás után (szja, eho stb.)? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Vállalkozásunk ingatlanbérbeadással foglalkozik, székhelye Gyál, és telephelye a XVIII. kerületben található. A vállalkozás tulajdonában lévő ingatlanok száma 15-20 db (Budapesten és Pest megyében helyezkednek el). Kérdés: a bérbeadott ingatlanokat be kell jelenteni a cégbíróság felé mint telephely vagy fióktelep? Köszönettel: Égei Emese
Tisztelt Szakértő! Lakóingatlannak nem minősülő ingatlan bérbeadásával foglalkozó kft .beolvad ugyanilyen tevékenységet folytató másik kft.-be. A beolvadó cég adókötelessé tételt választott, így áfásan számlázta a bérleti díjakat. A jogutód az áfatörvény általános szabályai szerinti áfakörbe tartozó volt, és az áfatörvény 86. § (1) l) pontja értelmében áfamentesen számlázta a bérleti díjakat. A beolvadás után a jogutód áfa szerinti besorolása nem változott. (Maradt az általános szabály szerint, bérbeadásnál mentességet élvező.) Ebben az esetben a beolvadás után hogyan történik a számlázás? Vannak eredetileg és jogutódként is a bérbeadó céghez tartozó bérbe adott ingatlanok. Előzőek az áfamentes, utóbbi, jogutódlással szerzettek az áfás bérbeadáshoz tartoztak. Befolyásolja-e a kiállított számlák áfa tartalmát, hogy a beolvadó cég korábban áfásan számlázott? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: SG
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérem szíves segítségét: Ingatlan bérbeadásra vonatkozóan adószámmal rendelkező magánszemély, TEAOR 6820 saját tulajdonú ingatlan bérbeadása tevékenység keretében 2 db lakását bérbe adja. Az egyik lakásból elment az állandó bérlő, s most van egy olyan lehetősége, hogy televíziós társaság különböző forgatások miatt bérbe veszi tőle a nevezett lakást. A gyakorlatban ez úgy fog működni, hogy néhány napra (vagy az is lehet, hogy csak egy napra) kiadja az ingatlant - a számlára fent nevezett 6820 TEAOR lesz írva- , majd üresen áll a lakás. Következő héten (de sajnos ezt előre nem tudjuk, hogy mikor mennyi ideig) ismét 1-2 nap bérbeadás a forgatásra, majd megint semmi... Működhet ez így magánszemélyes bérbeadással 15 százalék szja és 14 százalék eho adóteher mellett, vagy így "üzletszerűnek"minősül és máshogy kellene a bevételt realizálni? Amennyiben nem lehetséges a fent levezetett magánszemélyes bérbeadás, kérem legyenek szívesek megírni a helyes bérbeadási módot és adóterheit. Válaszukat előre is megköszönve tisztelettel maradok!
Az ingatlan tulajdonosa adószámos magánszemély, őstermelő, áfaalany, aki az általános szabályok szerint adózik. Az ingatlan – kivett anyagbánya művelési ágú – egyéb ingatlanbérbeadásnak minősül, mely az általános áfaszabály szerint mentes, nem választotta az áfaalanyiságot. A magánszemély ingatlantulajdonos bérbe adja a területét. A bérbevevő kft. bányászati jog jogosítottja, mely alapján az adott bányatelken kizárólagosan ő jogosult kitermelést folytatni, ő köteles a hatóság felé a kitermelt nyersanyagról elszámolni, az után a bányajáradékot megfizetni. A nyersanyag helyben a Magyar Állam tulajdona, a kitermeléssel és a bányajáradékbefizetéssel a nyersanyag a bányavállalkozó tulajdonába megy át. Az ingatlan tulajdonosa a kitermelt kőanyaggal semmikor nem rendelkezik. A bérleti díj mértékét a felek az értékesített kőanyagmennyiséghez kötik, melyről minden negyedévben a kft. jelentést küld az ingatlan tulajdonosának, mely alapján elszámolnak egymással, és a bérbeadó magánszemély számlát állít ki a bérbeadásról. Kérdéseim: a fenti díjmegállapítás mellett is áfamentes bérleti díjnak minősül-e szolgáltatás? A számla kiállítását követően mikor keletkezik adóbevallási és -befizetési kötelezettsége az szja és eho után a kft.-nek? A kft. jogosult előtörlesztésre és részlefizetésre. Ha felek az idei évben, de visszamenőlegesen 5 évre is elszámolnak egymással a bérleti díjról egy fix összegben, és ez kifizetésre kerül 2017-ben, akkor ebben az évben kell-e az adót bevallani és befizetni? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Ingatlan bérbeadása esetén, amennyiben a telefon/internetszámla egy része tovább van számlázva a bérlő felé, az áfa %-a megegyezik a bérbeadás áfa %-ával, vagy önállóan 18%, illetve 27%-kal kell továbbszámlázni? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Budapest 8. kerületében adok bérbe egy lakást magánszemélyként. A 8. kerületben az albérletkiadókra kiszabtak egy tételes kommunális adót. Kérdésem: ezt a kommunális adót a jövedelemszámításnál figyelembe lehet-e venni csökkentő tényezőként? Üdvözlettel: Imre Lajosné
Tisztelt Szakértő! Házaspár egyik tagjának tulajdonában van két lakóingatlan. Mindkettőt kiadja magánszemélyeknek. A két ingatlan kiadásából származó jövedelem együttesen meghaladja az 1 millió Ft-ot. Kérdésem, hogy a vagyonközösség elvének értelmében a házaspár másik tagja "átveheti"-e az egyik ingatlanból származó jövedelmet, ami ilyen módon már 1 millió Ft alatt marad és mentesülnének-e az eho megfizetése alól? Vagy van-e bármilyen elv, módszer, amely mentén a két fél között megosztható a szerzett jövedelem és így mentesülnének az eho megfizetése alól? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Katás egyéni vállalkozó vagyok. A tevékenységi körben nem szerepel ingatlanbérbeadás. 50% tulajdoni részesedést kaptam egy bérbe adott ingatlanban. Az ajándékozásból eredően van valami fizetési kötelezettségem? A bérleti díj fele után nekem kell adózni. Köszönöm segítségét!
Egy társaság több mint öt éve bérel egy ingatlant határozatlan idejű bérleti szerződés keretében. A bérleti szerződésben kikötött felmondási idő 6 hónap volt. A bérbevevő a bérleti jogviszony indításakor a bérbevett ingatlanon a bérbeadó hozzájárulásával átalakításokat végzett, mely átalakításokat aktiválta a könyveiben a tárgyi eszközök között. A megállapított használati idő 10 év volt. Az átalakítások a bérbevevő igényét szolgálják, a bérbeadó az eredeti állapot visszaállítását kéri. 2016 októberében a bérbeadó felmondta a bérleti szerződést, mely felmondás 2017. március 31-ével jár le. Kérdéseink: 1./ Helyesen jár-e el a bérbevevő társaság, ha 2016. december 31-ével az aktivált átalakításokra az Szt. 53. § 1. bekezdés a) pontja alapján terven felüli értékcsökkenést számol el oly mértékig, hogy a nyilvántartási érték lecsökken a 2017. évben még hátralévő 3 hónapnak megfelelő értékcsökkenés összegére? 2./ Lehetőség van-e abban az esetben is terven felüli értékcsökkenés elszámolására az Sztv. 53. § (1) bekezdés a) pontja szerint, ha a bérleti szerződésben nem rendelkezik arról, hogy a bérbeadó kéri az eredeti állapot visszaállítását, valamint a bérleti jogviszony megszűnésekor a bérbeadó megtéríti a bérvevőnek az átalakítást piaci áron? Előre is köszönjük segítségnyújtásukat.
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretném a segítségét kérni: Ügyvezetőnk osztalékot vett fel, mely után befizette a 450 000 Ft-os eho-maximumot. Minden hónapban van idén bruttó 161 000 Ft-os jövedelme, valamint 120 000 Ft-os, ingatlan bérbeadásból származó jövedelme. A havi jövedelméből milyen járulékfizetés alól mentesül azáltal, hogy a 450 000 Ft-os eho-t már megfizette? Illetve az ingatlan bérbeadásából származó jövedelmét terhelő eho alól is mentesül ezáltal? Köszönöm szépen a segítségét!
Tisztelt Szakértő! Lakás bérbeadásával kapcsolatban kérem a segítségét. A bérbeadó tételes költségelszámolást szeretne alkalmazni. Költségként elszámolható értékcsökkenés – a lakás beszerzési árának 2%-a –. A bérbeadó 2001-ben örökölte a lakást. Jelenlegi – értékbecslő által meghatározott –forgalmi értékkel lehet-e számolni mint beszerzési ár, mivel a tényleges beszerzési árat nem tudjuk és az ingatlan értéke a tízszeresére változott? Ugyanez a kérdés, ha ajándékba kapott lakást ad ki a tulajdonos. Értékbecslő által megadott forgalmi értéket lehet-e az értékcsökkenés alapjául alkalmazni? Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérném szíves segítségüket: adószámos magánszemély (áfa szempontjából alanyi adómentes) ingatlan-bérbeadásból szerez jövedelmet. Emellett a nyári hónapokban (szintén magánszemélyként) egyéb szálláshelyadási szolgáltatással is foglalkozik. Ezen tevékenységére vonatkozóan az átalányadózást választotta (max. 90 nap/éves szabály betartásával). A kérdésem konkrétan az lenne, hogy a 8 millió forintos áfa alanyi mentességi határ figyelésénél össze kell-e vonni a két tevékenységből származó jövedelmet? Ugyanis a fizető vendéglátásra vonatkozó bevételt (mivel átalányadó szerint adózik) nem is kell feltüntetni az szja bevallásban (plusz pl. egy jövedelemigazolás igénylésénél sem számít jövedelemnek a fizető vendéglátásból szerzett bevétel...). Válaszukat előre is megköszönve, tisztelettel maradok!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték