236 találat a(z) ingatlanértékesítés cimkére
Ingatlan értékesítése felbontás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Két gazdasági társaság egy ingatlan értékesítésében állapodott meg, az eladó áfa szempontjából az adókötelessé tételt választotta. Az ingatlan értékesítése részletfizetés mellett történt (áfatörvény 10. §-a), a vevő birtokba került. A felek felbontották a szerződést az utolsó részlet megfizetése előtt, és a szerződést visszamenőlegesen bérletté nyilvánították, visszatérítés nem történt. Véleményem szerint az áfatörvény 77. § (1) bekezdése és a (2) bekezdés a) pontja sem alkalmazható, mert nincs visszatérítés, és az üzletkötés előtti állapot sem állítható helyre. Miként lehet az adóalapot utólag rendezni, és a bérbeadást utólag – direkt áfa – számlázni?
Ingatlanértékesítés áfabeli megítélése
Kérdés
Segítségüket kérem mint könyvelő egy ügyfelem részére, a termékértékesítő szempontjából az alább részletezett, jövőben folytatandó tevékenység pontos áfabeli kezeléséhez, a helyes számlakiállításhoz. Ügyfelem 2017-ben vásárolt egy ingatlant, mely az ingatlan-nyilvántartásban mint kivett munkásszálló szerepel, és akként is működött korábban. Jelenleg az ingatlan építésiengedély-köteles átalakítása folyik, kb. 30 lakóingatlant alakítanak ki benne– 30, 40, 50 négyzetméteres lakásokat –, valamint a lakások alatt garázsok lesznek. A létrehozott, kialakított lakóingatlanokat a használatbavételi engedély megléte után a jövőben értékesíteni kívánja, természetesen a földhivatalnál is átvezetnék, hogy lakóingatlanokról van szó. Tevékenységi körüket ennek megfelelően bővítik, tehát szeretnék felvenni a lakóingatlan és nem lakóingatlan értékesítést is, mint tevékenységet. Kérdéseink: – Az értékesíteni kívánt ingatlanok újnak – tehát eddig használatban nem vett ingatlannak, hiszen átalakított, teljesen más funkciót szolgáló ingatlant hoztak létre - fognak-e minősülni az áfa szempontjából? – Amennyiben újnak minősülnek, ha magánszemélynek történik az értékesítés, abban az esetben 5 százalékos áfakulcs az alkalmazandó? Ez az áfa magánszemély esetében visszaigényelhető? – Természetesen amennyiben adóalanynak értékesítik, ott a használatba vételt követő 2 évben egyenes áfával és 27 százalékos mértékű adót kell áthárítani, ha jól tudom? – Az átalakításnál ügyfelemre áthárított áfa levonásba helyezhető?
Egyéb ingatlan áfája
Kérdés
Az alábbi esetre tekintettel kérném szíves véleményüket. Belföldi gazdasági társaság – melynek fő tevékenységi köre saját tulajdonú ingatlan bérbeadása – már rendelkezik lakóingatlannal. A lakóingatlan-értékesítés, -bérbeadás tekintetében nem jelentkezett be az általános forgalmi adó hatálya alá, tehát mindkét tevékenység esetében áfamentesen jár el. Vásárolna most egy lakóingatlannak nem minősülő ingatlant. A lakóingatlannak nem minősülő értékesítés és bérbeadás tekintetében bejelentkezne az adásvétel előtt kizárólag a lakóingatlannak nem minősülő értékesítés és bérbeadás tekintetében az áfa hatálya alá. Így a vásárolt lakóingatlannak nem minősülő ingatlan áfáját levonásba helyezné. Megteheti-e ezt? Segítségüket előre is köszönöm: Tisztelettel: Gyerő Szilvia
Ingatlanértékesítés áfamegítélése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Alanyi adómentes vendéglátóipari kft. üzletet vásárolt 2010-ben magánszemélytől. 2015-ben tevékenységváltás miatt az üzletet kiadta, és más tevékenységből származó bevétele meghaladta az alanyi mentes határértéket, így áfássá vált, a bérbeadásra a tárgyi mentességet választotta. Kérdésem, hogy ha ezen üzletet értékesíti, kell-e áfát felszámítania? Köszönöm!
Ingatlanértékesítési költség meghatározása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magánszemély ingatlaneladásakor figyelembe vehető költségekkel kapcsolatban tenném fel kérdésemet. Egy magánszemély ingatlan vásárlása után maga újítja fel a lakást, az anyagokat külön-külön vásárolja meg barkácsáruházakban, és néhány szakmunkát vesz igénybe (pl. villanyszerelés). A teljes felújítás egyszerre készül el. Egyedileg a számlák mind kisebb összegűek, mint a lakás értékének 5%-a, azonban a teljes felújítás meghaladja az 5%-ot. Értékesítéskor a felújítások költségei levonhatók az adóalapból, vagy csak ha egy generálkivitelező számlázza egy összegben a felújítást? Válaszukat előre is köszönöm!
Ingatlanértékesítés áfakérdése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Gazdasági társaságunk 2007.02.15-én vásárolt egy üzlethelyiség besorolású ingatlant magánszemélytől. Az ingatlant a vásárlást követően bérbeadta, és ezen tevékenységre az áfakötelezettséget választotta. Az ingatlanon történő beruházások áfáját levonta. Az ingatlan értékesítése áfamentesen történik, mert e vonatkozásban nem választotta az adókötelezettséget. Kérdésem, hogy kell-e tárgyi eszköz áfakorrekciót készíteni? Az eladás előtti pillanatban választható-e az áfakötelezetté tétel, ha ezidáig nem értékesített ingatlant? Köszönettel.
Ingatlanértékesítés áfavonzata
Kérdés
Kérem, szíveskedjenek szakvéleményt adni a következő két kérdésünkre. Társaságunk tulajdonában van több mint 20 éve, és tárgyi eszközként van nyilvántartva egy lakóházi ingatlan, melyet értékesíteni szeretnénk. Az ingatlant értékesíthetjük-e áfamentesen? További kérdésünk, hogy egy másik ingatlanunkat, amely 15 éve van a tulajdonunkban, értékesíthetjük-e arányos áfa (75 %) számlázásával?
Ingatlanértékesítés – részszámla
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A társaság ingatlanértékesítéssel foglalkozik. A vevők magánszemélyek. Abban az esetben, ha az adásvételi szerződésben az ingatlan vételárának kifizetését több részletben határozták meg, helyes eljárás-e, hogy az egyes részletekről az értékesítő társaság részszámlát állít ki? Amennyiben ez helyes, úgy az utolsó vételárrész megfizetéséről a végszámla kiállításánál a teljes ingatlanvételárat fel kell tüntetni a végszámlán, és levonni belőle az egyes részteljesítéseket? Könyvelési szempontból, ha az értékesítés éven túl nyúlik, és a birtokba adás a teljes vételár megfizetése esetén történik majd meg (ami már a következő évet érinti), helyes eljárás-e, hogy előlegként tartjuk nyilván a befizetett összeget? Válaszát előre is köszönöm!
Ingatlanértékesítés 240 hónapon belül
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy gazdasági társaság 2011-ben beépített használt ingatlant vásárolt, amelyhez kapcsolódó általános forgalmi adót levonta (az épületet adóköteles tevékenységhez használta). Ezen az ingatlanon 2012-ben bekerülési értéket növelő átalakítást végzett, és az ennek során rá áthárított forgalmi adót szintén levonta. A vállalkozás ezt az ingatlant 2016-ban értékesítette áfamentesen, tekintettel arra, hogy a fő szabály szerinti adózási mód helyett az adókötelessé tétel lehetőségével nem élt. Ebben az esetben véglegesen le nem vonható adó keletkezett (áfatörvény 136. §). Kérdésem arra irányul, hogy a figyelési időszakból még el nem telt hónapokra jutó adó kiszámításakor mind a beszerzéskor, mind pedig az átalakításkor levont általános forgalmi adót figyelembe kell-e venni? Segítségüket előre is köszönöm.
Ingatlan értékesítése adószámos magánszemélyként
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Nyolcórás munkaviszonnyal rendelkező magánszemély kft.-vel rendelkezik, és ingatlanforgalmazással szeretne foglalkozni. Egyelőre a magánszemély bank általi finanszírozása sokkal kedvezőbb, mint cégként történő finanszírozása, ezért abban gondolkodunk, hogy adószámos magánszemélyként kívánjuk ezt a tevékenységet folytatni. Van-e valamilyen határ arra vonatkozóan, hogy a magánszemély például egy évben hány használt ingatlant vásárolhat, illetve értékesíthet felújítás után? A sorozatjellegű értékesítés szabálya ebben az esetben érvényesülhet-e? Hol van az a határ, amikor már nem lehet adószámos magánszemélyként ezt a tevékenységet végezni, hanem csak vállalkozási formában? Milyen adóvonzata van magánszemélyként egy használt ingatlan megvásárlás, felújítás utáni értékesítésének? Előre is köszönöm. Reinhardt Éva
Ingatlanértékesítés az áfabevallásban
Kérdés
Tisztel Szakértő! Áfakörös egyéni vállalkozó ingatlant értékesít, melyre nem választotta az áfakötelessé tételt, tehát áfamentesen adja el. A figyelési időn is túl van, nincs arányosítás. Kell-e az ingatlanértékesítésből származó bevételt az áfabevallásban szerepeltetni? Ha igen, akkor pontosan hol? Köszönöm!
Ingatlanértékesítés áfája – folytatás
Kérdés
Tisztelt Bartha László! Hivatkozással a jún. 14-én beküldött, Ingatlanértékesítés áfája című kérdésemre („Egy cég 2016-ban ingatlan adásvételi szerződést kötött egy üzlethelyiség megvásárlására….Eladó vállalta, hogy összesen 36 db üzlethelyiséget alakít ki…”), és az Ön által megküldött válaszra, egy további kérdésem lenne. Ez esetben fordított adózást az áfatörvény 142. § (1) a) pontja alapján nem lehet alkalmazni? Hiszen építési-szerelési munkával létrehozott ingatlan értékesítéséről van szó. Válaszát köszönöm
Külföldi állampolgár ingatlanértékesítése belföldön
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Külföldi állampolgár (német) Magyarországon ingatlant értékesít az idei évben. Az adózás helye az ingatlan fekvése szerint alakul. Milyen határidőig kell a bevallást benyújtania a külföldi magánszemélynek a személyi jövedelemadóról, illetve szükséges-e adóazonosító kiváltása vagy egyéb más? Köszönöm.
Ingatlanértékesítés adózása II.
Kérdés
A válaszában miért 10% a jövedelem? 2016-ban 14 millió 500 ezer forintért értékesített lakás után kell-e, illetve mennyit adót kell fizetni? Az értékesítés költsége 598 486 forint, ami az ingatlanügynökségnek fizetett díj és az energetikai tanúsítvány költsége. A 1/2 tulajdonrész megszerzésének éve 2008., a vásárláskori értéke 7 millió forint. A másik 1/2 részt válás útján szerezte meg a magánszemély. A vagyonmegosztási megállapodást 2011 decemberében írták alá, a NAV ez alapján szabta ki az illetéket. A válás és a földhivatali bejegyzés 2012-ben történt meg. A vagyonmegosztó nyilatkozatban szereplő ingatlan tehermentes értékének 1/2 része 5 millió 630 ezer forint. A megszerzésre fordított illeték 36 ezer forint, a közjegyzői díj 22 ezer forint. A lakás hitellel terhelt volt, banki szerződésmódosítás költsége 30 ezer forint. SZAKÉRTŐNK VÁLASZA: Tisztelt Kérdező! A vázolt esetben az eladási ár 50 százalékából kell jövedelmet számolni, mivel a 2008-ban szerzett ingatlanrész utáni bevételből nem kell jövedelmet számolni az idő múlása miatt. Ez azt jelenti, hogy 7 250 000 forint bevételből kell levonni a szerzési értéket, ami 5 630 000 forint, a 36 000 forint illetéket és a 22 000 forint közjegyzői díjat, valamint az értékesítés költségének 50 százalékát, ami 299 243 forint (összesen 5 987 243 forintot). Ennek eredménye a számított összeg, ami 1 262 757 forint. Az idő múlására tekintettel a számított összeg 10 százaléka lesz a jövedelem, ami 126 276 forint és ez után...
Ingatlanértékesítés adózása
Kérdés
2016-ban 14 millió 500 ezer forintért értékesített lakás után kell-e, illetve mennyit adót kell fizetni? Az értékesítés költsége 598 486 forint, ami az ingatlanügynökségnek fizetett díj és az energetikai tanúsítvány költsége. A 1/2 tulajdonrész megszerzésének éve 2008., a vásárláskori értéke 7 millió forint. A másik 1/2 részt válás útján szerezte meg a magánszemély. A vagyonmegosztási megállapodást 2011 decemberében írták alá, a NAV ez alapján szabta ki az illetéket. A válás és a földhivatali bejegyzés 2012-ben történt meg. A vagyonmegosztó nyilatkozatban szereplő ingatlan tehermentes értékének 1/2 része 5 millió 630 ezer forint. A megszerzésre fordított illeték 36 ezer forint, a közjegyzői díj 22 ezer forint. A lakás hitellel terhelt volt, banki szerződésmódosítás költsége 30 ezer forint.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
