Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    3723 találat a(z) indoklás cimkére

    Jogszabályok és jogi tartalmak

    A személyi jövedelemadóztatásban a legfontosabb feladatokata Kormány programjában megfogalmazott társadalompolitikai és gazdaságpolitikai célok határozzák meg. Ez mindenek előtt azt jelenti, hogy az adómértékeket, adótáblát, adójóváírást érintő adóterhelést stabilizáló-mérséklő változtatásokat a családi terhek egyenletesebb elosztását eredményező, ugyanakkor a gazdasági fejlődést elősegítő, kedvező pénzügyi gazdálkodási feltételrendszer megteremtését biztosító megoldásokkal összhangban kell m...

    Jogszabályok és jogi tartalmak

    A Kormányprogram kiemelt feladatnak tekinti az élőmunkaterhek csökkentését, az arányosabb közteherviselés megvalósítását.
    E célok érdekében 1999-től
    - a munkáltatók társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettsége a jelenlegi 39%-ról 33%-ra csökken. Ezen belül: az egészségbiztosítási járulék a 15%-ról 11%-ra, a nyugdíjbiztosítási járulék 24%-ról 22%-ra,
    - az egészségügyi hozzájárulás összege 2.100.-Ft/főről 3.600.-Ft-ra emelkedik,
    - a munkáltatók Munkerőpiaci Alaphoz történő hozzájáru...

    Jogszabályok és jogi tartalmak

    A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (Gjt.) 1992. január 1-jén lépett hatályba. A szabályozás 1996. január 1-jétől tért át az éves adóztatási rendszerre, ami azt jelenti, hogy egész évre az fizeti az adót, aki az év első napján a gépjármű tulajdonosa. Ugyancsak ettől az évtől kezdve a belföldi gépjárművekre vonatkozó addig egységes adómértéket az önkormányzat képviselőtestülete a törvényi alsó és felső mérték között saját döntése szerint állapíthatja meg. Az alsó mértékkel számíto...

    Jogszabályok és jogi tartalmak

    A törvényjavaslat - a jövő évre tervezett jelentős munkáltatói, társadalom-biztosítási járulékcsökkentéssel összefüggésben - javaslatot tesz az egészségügyi hozzájárulás konstrukciójának átalakítására.
    A változtatás célja egyrészt a szolidaritási elv alapján egészségügyi szolgáltatásra jogosultak ellátása fedezetének biztosítása érdekében fizetési kötelezettség meghatározása azon jövedelmi körökre, amelyek nem viselnek társadalombiz-tosítási járulékfizetési terhet. A mai szabályozás alapján ...

    Jogszabályok és jogi tartalmak

    Az 1998. január 1-jétől hatályos, a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény rendező elve a kockázatközösség, amely alapján minden Magyarországon élő magyar állampolgár, vagy saját befizetéseivel vagy a szolidaritás elvén jogot szerez a kötelező egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásaira. Az e körön kívüli ellátások (pénzbeli és baleseti ellátások) járulékfizetés mellett igényelhetők.
    A törvény hatályba lépése óta eltelt időszak tapasztalatai azt mutatj...

    Jogszabályok és jogi tartalmak

    A társadalombiztosítási alrendszer az 1997. évet 1126,8 milliárd forint bevételi és 1177,3 milliárd forint kiadási főösszeg mellett 50,5 milliárd forint hiánnyal (a Nyugdíjbiztosítási Alap esetében 5,2 milliárd forint bevételi többlettel, az Egészségbiztosítási Alap esetében 55,7 milliárd forint hiánnyal) zárta.
    Az 1997. évi előirányzat, illetve a módosított előirányzat és az 1997. évi teljesítés közötti eltérések alapján az összevont egyenleget a bevételek 5,5 milliárd forinttal javították,...

    Jogszabályok és jogi tartalmak

    Az áfa rendszer évek óta tartó stabilitása1999 évre megőrizhető, a szabályozás érdemi átalakítására nem kerül sor.
    A törvénymódosítás a szokásos éves felülvizsgálat eredményeképpen szükségessé váló kiigazításokra, pontosításokra tesz javaslatot, a kis és középvállalkozók számára adminisztratív terheket csökkentő egyszerűsítéseket tartalmaz, illetve a termékazonosító rendszer váltását célzó kormányszintű döntés áfa-rendszerbeli következményeit képezi le, a kiemelt jelentőséget tulajdonítva an...

    Jogszabályok és jogi tartalmak

    Az Országgyűlés az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény megalkotásakor a közfeladatokhoz való arányos hozzájárulás alkotmányos követelményét, valamint az állami és önkormányzati feladatok megvalósításához szükséges bevételi forrás gyarapítását tűzte ki célul.
    Az illetékek általános jellemzője, hogy mindig valamely jogintézményhez kapcsolódóan fejtik ki eseti jellegű szabályozó szerepüket. Az ún. tapadójog jellegből adódóan az illetéktörvénynek gyakorlatilag a jogrendszer egészéhez (Pt...

    Jogszabályok és jogi tartalmak

    A jövedéki adó új alapokra helyezett, EU konform szabályozása 1998. január 1-jén került bevezetésre. Az azóta eltelt időszak tapasztalatai alapján nagyobb, konstrukcionális változtatások nem szükségesek, a kialakított rendszer jól funkcionál. Kedvezően alakultak a jövedéki adóbevételek, az év első felében a tervezettet meghaladó növekedés következett be.
    A törvényjavaslat benyújtását elsődlegesen a tételes jövedéki adók valorizálása, a jövedéki adókból származó költségvetési bevételek reálér...

    Jogszabályok és jogi tartalmak

    A Javaslat alapvető szempontként a jogbiztonságot és a stabilitást veszi figyelembe a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Törvény) módosításánál. Ennek megfelelően a Javaslat nem érinti a Törvény lényeges rendelkezéseit, az adó mértéket, az adókedvezményeket, az adóelőleg és a fizetendő adó meghatározásának szabályait.
    A Javaslat érdeminek minősülő változtatást csak a közhasznú társaságok és az ún. külföldön tevékenységet végzők adózására von...

    Jogszabályok és jogi tartalmak

    A részvénytársaság működése során a közgyűlésen a részvényest megillető tagsági jog a részvényhez kapcsolódó szavazati jog mértéke szerint gyakorolható.
    A részvénytársaságnak az 1988. évi VI. tv. alapján elkészített alapszabálya/alapító okirata a - Ptk., mint mögöttes jogszabály 200. § (1) bekezdésében meghatározott - szerződéses szabadság elvének érvényesülésével rendelkezhetett az egyes részvényekhez fűződő szavazati jog megállapításáról. A részvények összességéből álló közgyűlés az ilyen ...

    Jogszabályok és jogi tartalmak

    Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Art.) alapvető funkciója, hogy mind szélesebb körben, egységes szemlélettel határozza meg az adók és az államháztartás más bevételi jogcímeinek beszedéséhez is szükséges szabályokat, rendezze az adóhatóságok és a fizetésre kötelezettek közötti kapcsolatot, biztosítsa azokat az adótechnikai előírásokat, melyek alapján az adóhatóságok egyre korszerűbb infrastruktúrát építhetnek ki az adórendszer működtetéséhez.
    A szabályozás akk...

    Jogszabályok és jogi tartalmak

    A Kt. módosításának elsődleges indoka, a meglévő termékdíjak átlagban 10 %-os valorizációja. Emellett a korábbi módosítás során történt adminisztrációs hiba, kisebb jogalkalmazási gondok kiküszöbölése, valamint a Magyar Köztársaság Kormánya és az Egyesült Államok Kormánya közötti nemzetközi egyezmény végrehajthatóságának biztosítása is szükségessé teszi a törvény szükkörű módosítását.
    Az 1995. szeptemberében hatályba lépett Kt. alanyi hatálya a belföldi előállítású termékdíjköteles termék el...

    Jogszabályok és jogi tartalmak

    Az Országgyűlés annak érdekében, hogy elősegítse korszerű és versenyképes új vállalkozások létrejöttét, fejlesztését és hozzájáruljon az ehhez szükséges tőkének kockázati tőketársaságokon és kockázati tőkealapokon keresztül történő biztosításához a következő törvényt alkotja:
    E törvény hatálya kiterjed a kockázati tőketársaságok, valamint a kockázati tőkealapok, illetve a kockázati tőkealap-kezelők, továbbá a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képvi...

    Jogszabályok és jogi tartalmak

    Az Országgyűlés annak érdekében, hogy kialakítsa az egyházak anyagi függetlenségét biztosító normatív finanszírozás rendszerét, elismerve, hogy az egyházak hitéleti munkájuk mellett végzett nevelési, oktatási, kulturális, egészségügyi, szociális és egyéb közcélú tevékenysége növekvő fontosságú az ország életében és eleget téve a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény 23. §-ában vállalt kötelezettségének a következő törvényt alkotja:
    E t...

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    115 116 117 118 119 120 121 122 123 124 125 126 127

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Megkezdett építkezés alatt lévő ingatlan értékesítése.

    dr. Bartha László

    adójogi szakjogász

    Irodaépület átminősítése lakóingatlanná

    dr. Bartha László

    adójogi szakjogász

    Tárgyi eszközök, beruházás utáni adófizetés, egyéni vállalkozás megszünése esetén

    dr. Bartha László

    adójogi szakjogász

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 június
    H K Sze Cs P Sz V
    1 2 3 4 5 6 7
    8 9 10 11 12 13 14
    15 16 17 18 19 20 21
    22 23 24 25 26 27 28
    29 30 1 2 3 4 5
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media