adozona.hu
A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati viszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény, az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény, valamint a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati v
A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati viszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény, az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény, valamint a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati v
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
- Jogszabály indoklása: 1999. évi LVI. törvény
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A munkajogi szabályoknak a kormányprogramban előírt általános felülvizsgálatától függetlenül jelen törvénymódosítás bizonyos halaszthatatlan kérdések megoldását irányozza elő. Így eleget tesz az Alkotmánybíróság 4/1998. (III. 1.) AB határozatában foglaltaknak a munkaviszony (közalkalmazotti jogviszony) jogellenes munkáltató általi megszüntetése esetén a munkavállaló eredeti munkakörébe történő visszahelyezésének bírósági mérlegelésével kapcsolatosan. E rendelkezést - az alkotmánybírósági dönt...
A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati viszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény, az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény, valamint a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításáról szóló T/626. számú törvényjavaslat indokolása
INDOKOLÁS
Általános indokolás
A munkajogi szabályoknak a kormányprogramban előírt általános felülvizsgálatától függetlenül jelen törvénymódosítás bizonyos halaszthatatlan kérdések megoldását irányozza elő. Így eleget tesz az Alkotmánybíróság 4/1998. (III. 1.) AB határozatában foglaltaknak a munkaviszony (közalkalmazotti jogviszony) jogellenes munkáltató általi megszüntetése esetén a munkavállaló eredeti munkakörébe történő visszahelyezésének bírósági mérlegelésével kapcsolatosan. E rendelkezést - az alkotmánybírósági döntésben megszabott határidő miatt - 1999. március 1-jével szükséges hatályba léptetni.Az Alkotmánybírósági döntés mindenképpen szükségessé tette a munkaviszony jogellenes megszüntetése esetére vonatkozó szabályok átalakítását is, amivel összefüggésben megtörténik a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó rendelkezéseknek a gyakorlat által igényelt átfogó felülvizsgálata.A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvénynek az 1997. évi LXXII. törvénnyel történt módosítása a munkaügyi perekre vonatkozóan 1999. január 1-jétől bevezeti a bíróság előtt a tárgyalást megelőzően lefolytatandó, a felek megegyezésére irányuló egyeztetést, mely feleslegessé teszi az Mt-ben előírt pert megelőző egyeztetési kötelezettség fenntartását.
Ezen kívül nagyobb lélegzetű módosításra kerül sor a leltárfelelősség részletes szabályai, valamint a vezető állású munkavállalók jogállására vonatkozó rendelkezések területén is és több pontosító jellegű változtatás történik kisebb kérdésekben. Kitér a tervezet az egészségügyi ágazatban teljesítendő ügyeleti feladatok érdekében a speciális szabályok megalkotását lehetővé tévő felhatalmazásra is.
Az Mt.</a> módosítása szükségessé tette az Mt-vel szorosan összefüggő, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényen túl a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény, illetve az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény - technikai jellegű -, a fenti törvényeknek a Mt.</a> alkalmazására vonatkozó utaló szabályaira tekintettel történő változtatását is.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A szakszervezet számára biztosított munkaidő-kedvezmény azt a célt szolgálja, hogy a szakszervezet az érdekvédelmi tevékenység ellátásához szükséges mértékben tisztségviselőit mentesíthesse a munkavégzési kötelezettség alól. Ezzel a céllal ellentétes a jelenleg hatályos törvényi rendelkezés, a munkaidő-kedvezmény kötelező megváltását előíró törvényi rendelkezés valójában a szakszervezeti tevékenység munkáltató általi pénzbeni támogatását jelenti. Ezért az eredeti törvényi szabállyal összhangban a felek megállapodására bízza a javaslat, hogy miképp rendelkeznek a szakszervezet által fel nem használt munkaidő-kedvezményről. A Javaslat szerint a megváltással összefüggő részletekről, a megváltás mértékéről a felek a megállapodásban rendelkezhetnek.A 2. §-hoz
A Javaslat lehetővé teszi, hogy azoknál a munkáltatóknál, ahol szakszervezet nincs, az üzemi tanács az egyéni munkaviszonyra is kiterjedő hatályú kollektív szerződést köthessen. A Javaslat célja, hogy az ilyen munkáltatóknál is biztosítsa azt, hogy a munkavállalók tekintetében kollektív megállapodás rendezhesse a munkaviszonnyal kapcsolatos lényeges kérdéseket. Fontos korlátozás azonban az üzemi megállapodással kapcsolatban az, hogy olyan kérdéseket, amelyek szabályozása kizárólag kollektív szerződésben történhet (például túlmunkával összefüggő korlátozások, kártérítési felelősség mértéke), üzemi megállapodás nem rendezhet.A 3. §-hoz
A közoktatásról szóló törvény kiterjeszti a tankötelezettséget a 18. életévig, továbbá a törvény értelmében a tankötelezettség csak iskolarendszerű képzésben teljesíthető. Nem adható felmentés a tankötelezettség teljesítése alól. Szükséges még a jelenleg (4) bekezdés b) pontjának pontosítása - hozzáigazítása a közoktatási törvény szövegéhez.A 4. §-hoz
A Javaslat rendelkezés tartalmában nem új. Jogszabály-szerkesztési szempontok indokolták, hogy a korábban az Mt. 97. § (3) bekezdésében szereplő rendelkezés - némiképp pontosított szöveggel - most a munkáltatói jogutódlás szabályai közé kerüljön át.A 5-6. §-hoz
Régi jogalkalmazási problémát kíván megoldani a Javaslat azzal, hogy a nyugdíjra vonatkozó fogalmakat áttekinthetőbb szerkezetben, a nyugdíj-jogszabályok szóhasználatához pontosan igazodva fogalmazza meg és ezzel egyértelművé teszi a nyugdíjjogosultsághoz kötődő munkajogi jogkövetkezmények szabályait. Egyúttal tisztázza, hogy a nyugdíj fogalmába beleértendő a szolgálati jogviszony megszűnését követően járó speciális nyugdíjfajta, a szolgálati nyugdíj is. A rendelkezést a Javaslat értelmező szabályként a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó fejezet elején fogalmazza meg, ezért szükséges a határozott időtartamú munkaviszony megszüntetésére vonatkozó szabályok alcímmel történő elválasztása.A 7. §-hoz
Az (1) bekezdés technikai jellegű módosítás, a munkáltatói jogutódlás felmondási okként történő kizárásával kapcsolatos szabály az Mt. 91/A. §-ából a rendes felmondást átfogóan szabályozó 89. §-ba kerül át.A (2) bekezdés javasolt szövege választási lehetőséget kínál a munkaadók számára az egy évnél rövidebb ideje fennálló határozatlan időre kötött munkaszerződések rendes felmondással történő megszüntetésével kapcsolatosan. Eszerint a munkáltató választhat, hogy vagy megindokolja felmondását, vagy mellőzi az indokolást, de egy havi végkielégítést a munkavállaló számára megfizet. (Ezzel a munkavállalót olyan helyzetbe hozza, mintha munkaviszonya már legalább három éve fennállna.)
A Javaslat (3) bekezdése másfelől megoldást jelent az öregségi nyugdíjra jogosult munkavállalók munkaviszonyának megszüntetésére is. Egyrészt foglalkoztatáspolitikai, másrészt jogbiztonsági megfontolásból. Hasonlóképpen a költségvetési szférához, ahol a nyugdíjjogosultság megszerzése a felmentési okok egyike, a jelen Javaslat - jogdogmatikai megfontolásokból - az indokolási kötelezettség alóli felmentés alkalmazásával kívánja megoldani azt a helyzetet, amelyben az általános indokok szükségesek a nyugdíjjogosult munkavállalók munkaviszonyának rendes felmondással történő megszüntetéséhez.
Szintén csupán jogtechnikai jellegű módosítás a (4) bekezdés, amely a "védett korban" lévő munkavállalók védelmére vonatkozó szabályt az Mt. 90. §-ából a 89. § rendelkezései közé helyezi át.
Az 8. §-hoz
A tervezet szerint módosul a jelenleg hatályos szabályozás abban a tekintetben, hogy kizárja felmondás közlésének lehetőségét a felmondási tilalomra okot adó körülmény időtartama alatt. Ezen túlmenően a tilalom megszűnését követően közölt felmondás esetén a felmondási idő kezdetét - a felmondási tilalom időtartamától függően - lehet megállapítani.A 9. §-hoz
A csoportos létszámcsökkentés eljárási szabályai megsértésével kapcsolatos jogkövetkezmények újrafogalmazása - tartalmi változás nélkül - a jelenlegi rendelkezésnél egyértelműbb szabályt jelent.A 10. §-hoz
A Javaslat két irányban módosítaná a végkielégítésre vonatkozó szabályokat. Egyrészt elmarad az a korlátozó rendelkezés a szövegből, amely kizárná a további munkaviszonyban a végkielégítés-fizetést.Ugyanakkor - a nyugdíjjogszabályok fogalomhasználatának megfelelő új értelmező rendelkezésre való hivatkozással - a jelenlegi szövegnél egyértelműbben tünteti fel a nyugdíjjogosultságot végkielégítést kizáró okként. Hasonló pontosítást hajt végre az emelt összegű végkielégítésre való jogosultság szabályán is.
A 11. §-hoz
A Javaslata rendkívüli felmondás szubjektív határidejét emeli fel fél évről egy évre, tekintettel arra, hogy a gyakorlatban sok esetben a munkaviszony azonnali hatályú megszüntetését megalapozó súlyos szerződésszegések az elkövetésüktől számított jelentősebb idő elteltével kerülnek csak a rendkívüli felmondással élő tudomására.A 12. §-hoz
A Javaslat a munkaviszony megszüntetésekor irányadó eljárási szabályok között kívánja külön is előírni azt, hogy a munkavállaló - az együttműködési kötelezettség elvének megfelelően - legyen köteles rendezett helyzetet hagyni maga után. Ebbe beletartozik a munkakör átadása, illetőleg a munkáltatóval történő elszámolás (ami a követelések és tartozások kölcsönös számbavételéreterjed ki, nem jelent azonban a munkáltatói követelések bérből való levonására való felhatalmazást). E téren a munkáltatót terhelő együttműködési kötelezettség abban jelenik meg, hogy az elszámolás és a munkakör átadás feltételeit megfelelően biztosítsa és ezzel ne gátolja a munkavállaló távozását.A 13. §-hoz
Az Alkotmánybíróság döntésének megfelelően a Javaslat egyfelől előírja, hogy a jogellenes munkáltató felmondás esetén a munkavállaló eredeti munkakörébe történő visszahelyezése kérdésében a bíróság mérlegelési jog alapján döntsön. Ellentétben az eddig szabályozással, amely lényegében a munkáltató kívánságától tette függővé, hogy a visszahelyezésre sor került-e vagy sem, a bíróságnak a jövőben módjában lesz figyelembe venni a munkavállaló kérését és érdekeit, valamint az elvárhatóság szempontjait. A nemzetközi gyakorlattal összhangban a bíróság a munkaviszony helyreállításának mellőzése során különösen tekintettel kell, hogy legyen a munkavállaló életkorára, szakképzettségére, a munkaerőpiac helyzetére, illetve a felek között kialakult viszonyra is.Másfelől a Javaslat a visszahelyezés mellőzése esetén módot kíván adni a bíróságnak arra is, hogy a munkavállalónak járó összeget a munkáltatói jogsértés súlyához, illetve a munkavállaló egyéb körülményeihez igazítva differenciáltan határozza meg.
A Javaslata § átrendezésével a könnyebb áttekinthetőséget és érthetőséget is szolgálja.
A 14. §-hoz
A jogszerű eljárás követelménye - amely mind a munkáltatót, mind a munkavállalót kötelezi -, megsértése esetére a jelenlegi egyenlőtlen helyzetet teremtő szabály módosítását irányozza elő a javaslat.A Javaslat a munkavállaló jogszerűtlen munkaviszony-megszüntetése, mint a gyakorlatban rendkívül elterjedt jelenség visszaszorítása érdekében a jelenleginél szigorúbb szankciókat fogalmaz meg, melyektől erősebb visszatartó hatás várható. A jelenlegi, a munkavállaló másfél havi átlagkeresetéig terjedő kártérítés helyett a Javaslat által bevezetendő kötbérjellegű kártérítés összege megfelel a dolgozó jogszerűen felmondása esetén, egyébként letöltendő felmondási időre az Mt.</a> szerint járó átlagkereset összegének. A Javaslat lehetővé teszi az ezt meghaladó munkáltatói kár érvényesítését is. Rendezi a Javaslat a határozott időre foglalkoztatott munkavállaló felelősségét is a jogviszony jogellenes megszüntetése esetére. Végül meghatározza az irányadó eljárási szabályokat is, a munkavállalói kártérítés rendelkezéseire történő utalással.
A 15. §-hoz
A nemzetközi személyszállításhoz kapcsolódó étkező-, háló-, és fekvőkocsikon utazó munkakörben foglalkoztatott munkavállalók munka-, illetve pihenőidejének megállapítására a törvény általános szabályai tekintettel a munkáltató sajátos működésére - nem alkalmasak. Ezért a Javaslat lehetőséget kíván teremteni arra, hogy a közlekedés terén hasonló munkakörben foglalkoztatottakkal egyezően kollektív szerződés a munkaidő, illetve pihenőidő szabályait e törvényben foglaltaktól eltérően szabályozhassa.A 16. §-hoz
A Javaslat előírása szerint a folytonos munkarendben foglalkozatott munkavállalókra is az általános szabályok szerint kell megállapítani a munkaidőkeretet, amely így nem haladhatja meg az általános munkarendben dolgozók munkaóra-számát. E rendelkezés feleslegessé teszi a folytonos munkarendben dolgozók pótszabadságának nem megfelelő, számtalan értelmezési problémát indukáló szabályát.A 17. §-hoz
A Javaslat a munkaidőről szóló munkáltatói nyilvántartás előírásával meg kívánja könnyíteni a munkaidőre, pihenőidőre vonatkozó szabályok alkalmazását és ellenőrzését, tekintettel arra, hogy a Munka Törvénykönyv e rendelkezéseinek kijátszásával kerül sor leggyakrabban a fekete (szürke) munkavégzésre.A 18. §-hoz
A Javaslat meghatározza a leltárhiány fogalmát. A leltárhiányt lényegesen befolyásoló tényező a természetes mennyiségi csökkenés, valamint a kezeléssel járó veszteség (együtt: forgalmazási veszteség), amelynek meghatározását kollektív szerződéses megállapodás hiányában a munkáltatóra bízza, és ezzel azonos módon kell kialakítani a leltárkészítés és a leltárfelvétel módját.Részletes szabályozást nyertek a leltárhiányért való felelősség feltételei. Mivel kontraktuális felelősségről van szó, szükségszerű, hogy kollektív szerződés vagy a munkaviszony alanyai közötti megállapodás tartalmazza a felelősség feltételeit. Ezen túlmenően a Javaslat a korábbi szabályozáshoz hasonlóan jelölte ki a felelősség kauzális elemeit.
A leltárhiányért való felelősség olyan esetben is fennállhat, ha egy adott munkahelyen olyanok is munkát végeznek, akiket leltárfelelősség nem terhel. Ezért a leltárhiányért felelős munkavállaló felelősségének egyik lényeges garanciáját jelenti, ha olyan munkavállalókkal dolgozik együtt, akikben megbízik. A Javaslat értelmében vele szemben csak akkor lehet a leltárhiányért való felelősséget érvényesíteni, ha a leltárhiányért nem felelős, de a leltárkészletet szintén kezelő munkavállalókat előzetes hozzájárulásával alkalmazza a munkáltató.
A leltárhiányért való felelősség további feltétele, hogy a munkavállaló a leltáridőszaknak legalább a felében a munkáltatónál, illetve az adott munkahelyen dolgozzon.
A Javaslat meghatározza a kollektív szerződés, illetve a leltárfelelősségi megállapodás szükséges tartalmi elemeit.
A gyakorlatban gyakran előfordul, hogy a leltári készletet többen kezelik és így indokolt a felelősség megosztása. A Javaslat ezért lehetővé teszi a csoportos leltárfelelősségi megállapodást, amelynek tartalmaznia kell a felelősség munkavállalók közötti megoszlását, valamint a leltárfelelősség szempontjából fontosabb munkaköröknek a jegyzékét, amelyek betöltésének változásakor időszakos leltárt kell tartani.
A leltárhiányért a munkavállaló vétkességére való tekintet nélkül felel. Abban az esetben, ha a leltárkészletet a munkavállaló állandóan egyedül kezeli - a korábbi szabályozással azonosan - a leltárhiány teljes összegéért felel. A Javaslat a többi esetben két változatot tartalmaz. Mind a csoportos leltárfelelősségi megállapodás esetén, mind annál a tényállásnál, amelyben a leltárhiányért felelős munkavállaló mellett - ilyen felelősség nélkül - más munkavállaló is kezeli a leltárkészletet, meghatározza a kártérítés törvény általi mértékét. Ettől azonban kollektív szerződés eltérhet.
A Javaslat értelmében a felelősség mértékének megállapításánál tekintettel kel lenni valamennyi, a munkavállaló felelősségére ható körülményre.
A Javaslat kollektív szerződéses megállapodásra, illetve ennek hiányában a munkáltatóra bízza a felelősség megállapításával kapcsolatos eljárás részletes rendjének meghatározását. A törvényjavaslat az eljárás garanciális elemeit rögzíti, úgymint a munkavállaló képviseletének biztosítását, a munkáltató tájékoztatási kötelességét, valamint a felelősséget megállapító határozat alapvető tartalmi és formai követelményeit, a szükséges határidőkkel együtt.
A 19. §-hoz
A Javaslat újraszabályozza a vezető állású munkavállalókra vonatkozó törvényi fejezetet. A vezető fogalmát kettéválasztva, a munkáltató vezetőjén és helyettesén túl e körbe sorolja mindazon munkakört betöltő személyeket, amely munkakört a tulajdonosi jogokat gyakorló személy, illetőleg szervezet a működés szempontjából meghatározó jelentőségűnek minősít. Azt, hogy mely munkaköröket kell a vezető helyettesének tekinteni, a munkáltató belső szabályzatai (alapszabály, alapító okirat, szmsz) állapíthatják meg. Fontos garanciális jellegű szabály, hogy a tulajdonosi minősítés csak munkakörökre, és nem az azt betöltő személyekre terjedhet ki. Így, ha a munkakör minősítése már betöltött munkakör esetén kerül sor, akkor az azt ellátó személy beleegyezése is szükséges ahhoz, hogy az ehhez kapcsolódó jogkövetkezmények rá is kiterjedjenek.A vezetőkre vonatkozó eltérő szabályok kiterjednek a kollektív szerződés hatályának, a vezető munkaviszonya megszüntethetőségének, az összeférhetetlenségnek és versenykorlátozásnak, a munkaidő-beosztásnak valamint a kárfelelősségnek a kérdésére. A meghatározó jelentőségű munkaköröket betöltő vezetők esetében az eltérés lehetősége korlátozottabb, mint a munkáltató vezetői esetén. Ugyanakkor mód nyílik arra is, hogy a munkáltató és a vezető megállapodásukkal tovább szűkítsék azt a kört, amelybe a vezetőre vonatkozó, egyrészről nagyobb kötetlenséget, másrészről szélesebb körű felelősséget biztosító külön szabályok tartoznak.
A 20. §-hoz
A Polgári perrendtartás módosításával összefüggésben - amely a munkaügyi perek vonatkozásában kötelezően előírja a bíróság előtti egyeztetést a tárgyalás megkezdését megelőzően - a Javaslat hatályon kívül helyezi a kötelező egyeztetési eljárást. De ennek lehetőségét nem zárja ki. Ezzel összefüggésben a Javaslat módosítja a korábban az egyeztetés lezárásától számított perindítási határidőket is.A Javaslat a leltárhiányra vonatkozó szabályok bevezetésével összefüggésben rendezi a leltárhiányért való felelősséget megállapító határozattal kapcsolatos perindítás határidejét.
A 21. §-hoz
A közalkalmazott általi rendkívüli lemondás - mely párhuzamba állítható a munkaviszonynak a munkavállaló általi rendkívüli felmondással történő megszüntetésével - gyakorlásának határidejét a Javaslat az Mt.</a> szintén módosítani szándékozott szabályával összefüggésben állapítja meg.A 22. §-hoz
Javaslat a Kjt-ben szereplő felmentési okok egyikével, a nyugdíjjogosultság megszerzésével kapcsolatos rendelkezést fogalmazza át, összefüggésben a nyugdíjjogosultságra vonatkozó értelmező rendelkezésnek a Mt-be történő beiktatásával.A 23. §-hoz
A Javaslat - összefüggésben az Mt. 100. §-ánál már említett alkotmánybírósági döntéssel - a Kjt. vonatkozó szabályain is végrehajtja az ott részletesen kifejtett módosításokat.A 24. §-hoz
A Javaslat a közalkalmazott végkielégítésre való jogosultságának kizárásánál az erre alapot adó nyugdíjjogosultság megszerzését a Kjt-be a jelen módosítással beiktatandó értelmező rendelkezésre való utalással oldja meg.A jelenlegi szabályhoz képest tartalmi változást jelent, hogy a további közalkalmazotti jogviszonyban is jár végkielégítés.
A 25. §-hoz
Az Mt. 86/B. §-ához hasonló tartalmú szabállyal váltja fel a Javaslat a Kjt. nyugdíjjogosultságra vonatkozó értelmező rendelkezését, mely így összhangba kerül a nyugdíj-jogszabályok illetve a szolgálati törvény szóhasználatával.A 26. §-hoz
A Munka Törvénykönyve változó paragrafusai miatt válik szükségessé a Kjt-nek a közalkalmazottakra irányadó Mt-beli rendelkezéseket felsoroló szabály módosítása.A 27. §-hoz
A rendelkezés nem tartalmaz új elemet, csupán a hivatkozást pontosítja.A 28. §-hoz
Az egészségügy hosszú idő óta neuralgikus pontja az ügyelet. Az ügyeletet a bírói gyakorlat - a jelenlegi jogszabályi környezetben - rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésnek, a munkáltató által meghatározott helyen eltöltött készenlétnek tekinti. Az ügyelet alatti munkavégzés nem tekinthető az Mt.</a> szerinti folyamatos túlmunkavégzésnek, arra csak az ügyelet alatt teljesített munkavégzés díjazása tekintetében kell a túlmunka ellenértékére vonatkozó szabályokat alkalmazni. Figyelemmel arra, hogy az Mt.</a> által szabályozott alapintézmények - az egyes ágazati sajátosságoktól függetlenül - mindenütt érvényesülnek, az egészségügyi ágazatban évtizedek óta alkalmazott ügyelet általános munkajogi kategóriaként történő szabályozása nem lehetséges. Az egészségügyi ágazatban elrendelt ügyelet nem azonosítható a készenlét speciális esetével, de nem azonosítható a rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés egyéb eseteivel sem. Indokolt ezért az ügyeletnek, mint az egészségügyi ágazat sajátos jogintézményének az Mt-n és a Kjt-n kívüli szabályozása. Ehhez szükséges a Kjt. kiegészítése a tervezetben foglalt ágazati szabályok megalkotására vonatkozó felhatalmazó rendelkezésekkel.A 29. §-hoz
A rendelkezés - hasonlóan az előzőhöz - nem tartalmi jellegű, csupán a hivatkozást pontosítja.A 30. §-hoz
A módosítás Javaslata jogalkalmazást megkönnyítendő lehetővé teszi, hogy az idegennyelv-tudási pótlék esetén is lehetővé váljon a pótlék konkrét feltételeinek munkáltató általi megállapítása azokban az esetekben, amikor a munkáltatónál kollektív szerződés nem jött létre.A 31. §-hoz
A tervezet - a Kjt. jubileumi jutalomra vonatkozó szabályainak felülvizsgálata alapján - többirányú változtatást hajt végre a vonatkozó rendelkezéseken.Egyfelől a nyugdíjazáskor kifizetendő jubileumi jutalomra vonatkozó szabályt a jelenleginél egyértelműbben fogalmazza meg, összefüggésben a nyugdíjjogosultságra vonatkozó értelmező rendelkezések módosításával.
Tisztázza azt a problémát, melynek gyökere a nyugdíj igénybevétele melletti továbbdolgozás lehetősége. A jövőben a negyvenéves közalkalmazotti jogviszony után járó jubileumi jutalom "idő előtti" megszerzésére csak akkor nyílik lehetőség, ha a közalkalmazott nem csupán nyugdíjjogosulttá válik, de egyúttal közalkalmazotti jogviszonya is megszűnik. A tervezet e rendelkezés bevezetésével azt a lehetőséget kívánja kizárni, hogy a jubileumi jutalom kifizetésére olyan időpontban kerüljön sor, amikor a közalkalmazottnak - jogviszonya folyamatos fennállására tekintettel - még van lehetősége a negyvenéves jubileumi jutalomra jogosító időt megszerezni.
A tervezet - jogtechnikai megfontolásokból - változatlan tartalommal, külön bekezdésben szabályozza a közalkalmazott elhalálozása miatti jogviszony megszűnés esetén irányadó eljárást.
Új elem a törvényben az egyidejűleg több közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező közalkalmazott részére járó jubileumi jutalom kifizetésének szabálya.
A 32. §-hoz
A Javaslat a munka- és formaruha-juttatás részletes feltételei esetén is elvégzi azt a pontosítást, amelyről az idegennyelv-tudási pótlék esetén is rendelkezett.A 33-36. §-hoz
A Javaslat biztosítja az összhangot a bírák, az ügyészek és az igazságügyi alkalmazottak, valamint a köztisztviselők jogállását szabályozó törvények, valamint a Munka Törvénykönyve között, meghatározva, mely Mt-beli rendelkezések alkalmazandók az e törvények hatálya alá tartozó személyekre.A 37. §-hoz
A törvény - az alkotmánybírósági határozatban szereplő február 28-ai határidővel összefüggésben - 1999. március 1-jén lép hatályba.A módosított jogszabályok belső összhangjának megteremtése érdekében e helyütt történik rendelkezés a módosítások során feleslegessé vált előírások hatályon kívül helyezéséről.
A Javaslat átmeneti rendelkezéseket fogalmaz meg a rendes felmondás esetén alkalmazandó munkavállalói védelem, az előrehozott nyugdíjra jogosult munkavállalók és közalkalmazottak végkielégítése illetőleg felmentése, a munkavállaló általi jogellenes jogviszony-megszüntetés jogkövetkezményei, a leltárfelelősség illetőleg a rendkívüli fel- és lemondás objektív határideje megváltozott szabályaival összefüggésben.