Forgóeszközök között kimutatott banki értékpapír eladásából származó árfolyamnyereséget januárban, a mérlegkészítés időpontja előtt írta jóvá a bank a számlán. A bank még decemberben megkapta a megbízást, de a banknál a teljesítés T+2 nap, így a pénzügyi teljesítés január lett. Ez esetben az árfolyamnyereség a 2016. vagy a 2017. év bevétele lesz számviteli és társaságiadó-törvény szempontjából?
Tisztelt Szakértő! Kft.-nek, amely 2017.01.01-től kivára tért át, és az előző években kapott támogatás miatt 48-as elhatárolás főkönyvi számlán több évre van még elhatárolt bevétele, mi a teendője ezzel a 2016. évi záró mérlegében, bevallásában? Köszönöm válaszát.
2015-ben egy kft. vásárolt egy nagy értékű telket. A kivetett illetéket ráaktiválta a telek értékére.Az illetékre az önkormányzattól kapott támogatást. Kérdésem: 1. A kapott támogatást az egyéb bevételeként kell elszámolni 2015-ben vagy passzív időbeli elhatárolásként kellett volna kimutatni? 2. Ha passzív időbeli elhatárolás, akkor mikor mivel szemben kerül feloldásra?
Tisztelt Szakértő! Egy mikrogazdálkodói beszámolót készítő vállalkozásnak 2014. évre vonatkozóan – névhasználati szerződés keretében – költsége merült volna fel szerződés szerint, amit viszont csak 2016-ban kell majd pénzügyileg rendeznie. Emiatt a 2014. évi mikrogazdálkodói beszámolójában a költség nem szerepelt, mivel a 398/2012. kormányrendelet 6. § (7a) bekezdése alapján a költséget nem lehetett elhatárolni. 2015. évben viszont a vállalkozásnak vissza kell térnie a "normál" beszámoló-készítéshez, mivel a mérlegfőösszeg- és létszámadatokra vonatkozó feltételeket túllépte. Ebben az esetben a 2014. évre vonatkozó névhasználati díjat melyik évre számolja el költségként, hiszen 2014-ben a mikrogazdálkodói feltételek miatt nem tehette, 2015-re vonatkozóan ugyancsak van ilyen díj meghatározva, amit 2015-re már el tud határolni. Mindkét évre 2016-ban lesz majd leszámlázva a díj. Lehetséges, hogy mivel 2015-re már normál beszámolót készít, ezért annak szabályai szerint 2015-re számoljuk el költségként a 2014. évi díjat is, de a 2015. évi társaságiadó-alapját a 2014. évi díjjal növeljük? Akkor viszont melyik évben lehet csökkenteni a társaságiadó-alapot a 2014. évi díjjal?
Adott egy kft., amely a 1501-es bevalláson 2015. december 20-án rendelkezett 6 millió forint látványcsapatsport-támogatásról. Ezt a NAV el is fogadta. 2016. január 11-én a NAV az adófolyószámlán kötelezettség-csökkenésként és a pénzforgalmi oldalon kiutalásként rendezte a 6 millió forintot. A kérdésünk az lenne, hogy 2015-ben ezt a támogatást az egyéb ráfordítások között kell-e szerepeltetni, és ha igen, akkor társasági adóval, vagy időbeli elhatárolással szemben?
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem a 2016-os évtől kezdődően termék értékesítéséhez az egy év kötelező garancián felül kiterjesztett garanciát kínál térítés ellenében vevőinek. Külföldi tulajdonosi elvárás, hogy az így megszerzett árbevételt arra az időszakra határoljuk el, amelyik időszakban a garancia realizálásra kerül. A magyar számvitelben és adójogban van-e valamilyen lehetőség/előírás e bevétel időbeli elhatárolására? Van-e valamilyen előírás ezen kötelezettségvállalás fedezetére történő céltartalék képzésére? Mekkora összeget lehet kötelezettségként megképezni? A teljes árbevétel összegét? Vagy esetleg a tervezett ráfordítás összegét? Mivel kell alátámasztani a megképzett céltartalék összegét? Köszönettel
Egy kft. éveken keresztül élt a beruházási hitel év végi átértékeléséből adódó árfolyamveszteség időbeli elhatárolásának lehetőségével. A 2015-ös év végén az év végi átértékelésből árfolyamnyereség keletkezett. A kft. az árfolyamnyereség összegének mértékéig feloldotta az aktív időbeli elhatárolást. A hitel futamideje 2016-ban lejár. Kérdésem, hogy kell-e a 2015-ös évben céltartalékot képezni?
Tisztelt Szakértő! Egy mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót készítő kft. alábbi számláját, melyik évben kell költségként elszámolni? 1.) Számla kelte: 2015. 10. 14. Számla teljesítés: 2015. 10. 29. Szövegben: Előfizetési díj 2016. 01. 01. – 2016. 12. 31. Várom válaszát! Köszönettel.
Kedves Szakértő! Kérdésem lenne időbeli elhatárolással kapcsolatban. Év elején érkezik számla, teljes egészében 2015. évben teljesített szolgáltatásról szól, tehát számviteli teljesítése 2015., de a számla kiállítási dátuma, a fizetési határidő és a folyamatos teljesítés miatt az áfa teljesítési dátuma is 2016-os. Ilyenkor a 2015. évi könyvelésbe teszem be szállítóként és költségként, vagy 2016-ban könyvelem le, és időbeli elhatárolással visszahatárolom 2015-re? Illetve 2016. januárban kell számláznom 2015. évi szolgáltatást, aminek szintén minden dátuma 2016. januári lesz (szintén folyamatos áfa), ezt is 2015-ös vevőként számlázom le (gépi számlázás ebben az esetben 2015. évi sorszámmal látja el a számlát) vagy ez is elhatárolás lesz? Köszönettel: Ovád A.
Tisztelt Szakértő! Év végével több számlát kapunk, melyeken a szövegrészben fel van tüntetve, hogy például december 22-éig teljesítették a szolgáltatást, a teljesítés dátuma már 2016. január 20., a fizetési határidő szintén január 20. Kérdésem a következő: költségelszámolás szempontjából helyes-e, hogy a 2015. évi költségek között számolom el időbeli elhatárolással, az áfát pedig csak januárban? Tisztelettel: Géczi Sándorné
Tisztelt Szakértő! 2016. évtől az osztalékfizetéssel kapcsolatos módosítások miatt osztalékot elszámolni a döntés évében lehet ( 2017.). Tehát nem értelmezhető az előző évre (2016) történő kötelezettségként/követelésként történő felvétel. Kérdésem: értelmezhető-e a 2016. évre esetlegesen megállapított osztalék (fizetendő osztalék/kapott osztalék) passzív/aktív időbeli elhatárolása (2016. évi könyvelés keretében)? Köszönöm válaszát!
A biztosító 2015. 11. 22.- 2016. 02. 21. közötti időszakra szóló számlát állított ki 2015. 10. 22-én. Fizetési határidő 2015. 11. 22. Hogyan kell a számlát, illetve a pénzügyi teljesítést könyvelni?
Tisztelt Szakértő! Cégünk 2014-ben önellenőrzés keretében feltárta, hogy a 2010-ben leszámlázott, a 2009. évre vonatkozó 5 millió forint alvállalkozói díj nem került időbeli elhatárolásként a költségek közé 2009-re. Emiatt most a 2010. évre az eredeti 3 millió forint nyereség 8 millió forint nyereségre, a 2009. évi 2 millió forint nyereség pedig 3 millió forint veszteségre változott. A NAV felé az önrevíziót viszont csak 2015-ben nyújtottuk be (a kft.-nél a beszámoló-készítés időpontja: április 30.). Kérdéseink: 1. A 2009. évre kimutatott 3 millió forint veszteség 50 százalékát le lehet-e vonni a 2014-re beadandó 1429-es társasági adóbevallásban, mint előző évekről áthozott veszteséget, vagy, mivel a 0929-es bevallás önrevízióját csak 2015-ben nyújtottuk be, így ezt csak a 2015-re beadandó 1529-es adóbevallásban lehet csökkentő tételként figyelembe venni? 2. Vagy mivel most egyszerre tártuk fel a hibát a 2009. és a 2010. évek vonatkozásában, a 2009. évi 3 millió forint veszteséget figyelembe lehetne venni a 2010. évi 8 millió forint adóalapnál, mint előző évi veszteséget? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! "Mikor vegyem meg a jövő évi BKV vagy helyi bérletet?" címmel olvastam az interneten egy iránymutatást, ami még 2009-2011. évi adózás szempontjából közelítette meg a kérdésemet, bár most már a 2015. évi bérletek megvásárlása az aktuális. Próbáltam az interneten különböző honlapokon utánanézni, valamint szakmabeli ismerőseimet is kérdeztem, de leginkább összezavarodtam, minthogy megerősítést nyertem volna. Kérdésem a 2015. évi BKV-bérletek megvásárlásakor keletkező adóterhek és a bérlet árának elszámolásához kapcsolódik. Véleményem szerint a 2014-ben (vagy általánosságban fogalmazva a tárgyévben) megvásárolt bérletek adózási szempontból a tárgyévet (2014-et) terhelik, a bérletek ára, mint személyi jellegű költség azonban időbeli elhatárolásként már a következő évet (időszakot). Így, ha 2015-ben a dolgozóinknak szeretnénk adni béren kívüli juttatást, akkor azt az elhatárolásban szereplő költséget figyelembe véve kell kalkulálnunk. Mivel az olvasott és hallott vélemények elbizonytalanítottak, ezért kérem ki szakértő véleményét! Köszönettel, Andrea
Ez volt egy kérdés 2013-ban (nem én tettem fel, de nekem is aktuális), kérem, hogy működésre kapott támogatásra vonatkozóan a 2014. éves szabályok szerint szíveskedjenek megválaszolni. A szervezet pályázatot nyert, mely kétéves, 2012.03.01-2014.02.28. időszakban. Előleg érkezett 2012. évben, félidőben 2013-ban lesz az első elszámolás. Három mérlegképes könyvelő vitatkozása okán kérdésem, hogy a 2012. év végi zárásnál a pályázathoz tartozó költségeket hogyan kell könyvelni? A három könyvelő három véleménye 1. időbeli elhatárolás, mind az előleg, mind a költség esetében. 2. a költségeket át kell vezetni a 2. számlaosztályba. 3. előleg az előlegen marad, a költség pedig elszámolásra kerül tárgyévben. Fentiek alapján úgy látom, ma sem egyértelmű ezen terület könyvelése, szívesen vennék erről egy részletes, hosszabb cikket is. Tovább bonyolította vitánkat az is, hogy valaki véleménye szerint nem mindegy, hogy úgynevezett nonprofit vagy vállalkozási elszámolásról beszélünk (mindegyik kettős könyvvitelű). Válaszukat nagyon várom és előre köszönöm.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték