68 találat a(z) időbeli elhatárolás cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Belföldi kft. 2017. évre mikrogazdálkodói beszámolót készít. Időbeli elhatárolással kapcsolatos kérdéseink: 1. Ha az óradíjas tanácsadásra megkötött alvállalkozói szerződés alapján 2018. február 2-án számlázzák le a kft. felé a 2017.11. 01-2018.01.31. közötti időszakra vonatkozó 1200 ezer forint összegű díjat, akkor ebből a 2017-re eső 850 ezer forint összeget elő lehet-e írni költségként a 2017. évre ? 2. A bíróság 2017.11.30-ai nem jogerős végzésében megítélt a kft.-nek 300 ezer forintos díjat, de a bíróság végzése csak 2018.01.29-én lett jogerős, így a számla is ekkor lett kiállítva. Ez a 300 ezer forint előírható-e bevételként 2017. évre mikrogazdálkodói beszámoló készítése esetén? Válaszukat előre is köszönöm.

Kérdés

2018. 01. 01-jétől a kivára áttérés miatt a kettős könyvvitelt vezető kft. a 2017. évre a 1771-es bevallás benyújtására kötelezett, a jogutód nélküli megszűnésre vonatkozó szabályokat kell alkalmaznia. Kérdésünk, hogy mi a teendő az aktív és passzív időbeli elhatárolásokkal?

Kérdés

Tisztelt Szakértők! Év végi munkákról kiállított kimenő számlák könyvelésében szeretnénk segítséget kérni. Takarítással foglalkozó ügyfelünk, időszakonkénti elszámolásban állapodott meg a megrendelőjével, így a számlákon a teljesítés dátuma megegyezik ugye a fizetési határidővel, ami 30 nap. A novemberi és a decemberi takarításokról kiállított számlák könyvelésével kapcsolatosan szeretnénk segítséget kérni. Novemberi takarítás számla 12.02-án lett kiállítva, a fizetési határidő és a teljesítés dátuma 2018.01.02, a decemberi takarítási tevékenység 2018.01.03-án lett kiállítva és fizetési határidő és a teljesítés dátuma is 2018.02.02. A nagyobb partnerekkel az év végi egyenlegközlő kiállításakor probléma szokott lenni amiatt, hogy követelésként kimutathatjuk-e ezeket 2017.12.31-én, vagy csak időbeli elhatárolásként kell az árbevételt lekönyvelni 2017-ben és az áfában és a követelésként is 2018-ban jelenik meg. Ebben a kérdésben szeretnék segítséget kérni, hogy jogszabály szerint mi a helyes eljárás. Köszönöm szépen a segítséget! Krcsik Eszter

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Hogyan kell elhatárolni a 2018. évben beérkezett, de még 2017. évben teljesült szállítói számlát, amelyet befejezetlen beruházásra, illetve 3 számlaosztályra könyvelek? Utóbbi számlája SZÉP-kártya feltöltés után kapott OTP Pénztárszolgáltatói számla. Eddig csak bevételt (9) és költségeket (5) kellett elhatárolnom (4821.3913) Tisztelettel.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben szeretném kérni az állásfoglalását. Év közben csak tao- (hipa-) előleg fizetése történik, azonban a cég az egyenletes eredmény kimutatása érdekében a kalkulált tao (hipa) összegét is könyveli. Kérdésem, hogy könyvelés szempontjából helyes-e, ha év közbeni időbeli elhatárolásként könyveljük az adó összegét (T89-K48), természetesen év végén feloldjuk, vagy másként kellene kontírozni a kalkulált (megfizetett) adók összegét? Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel: Varró Mária

Kérdés

Magánszemély területet adott bérbe egy kft.-nek a 2016. évben. A bérbeadásról ügyvéd által készített szerződéssel rendelkezünk, amely kimondja, hogy a fizetési kötelezettséget 2017. június 30-áig kell teljesíteni. A magánszemélynek így a bérleti díj szja és eho levonásával, a mérlegkészítés időpontját követően került átutalásra. A kft. a bérleti díjat szerződés alapján a 2016. évben bérbeadás költségei között szerepeltette időbeli elhatárolással szemben. A kft. helyesen járt-el? Köszönettel: Hné

Kérdés

Tisztelt szakértő! Helyesen gondolom-e, hogy a 2016. 4. negyedévi, illetve a havi bevallásúak esetében a december havi könyvelési díjat, amit 2017 januárjában számlázok, és a havi bevallású esetében is és a negyedéveseknél a december hónapot 2017 januárjában könyvelek le, ezt vevőkövetelésként fogom a 2016. évi beszámolóban szerepeltetni, mivel folyamatos teljesítésről van szó. Egyetlen dolog miatt van kételyem, az pedig az, hogy a teljesítés 2016. évben nem valósult meg, mert csak 2017 januárjában könyvelem le a decemberi számlákat. Folyamatos teljesítés esetén ezzel nem kell foglalkozni? Azért is izgat a kérdés, mert az elismert teljesítéseket kell vevőre/szállitóra könyvelni. Az tiszta számomra, hogy időbeli elhatárolást, például két évet érintő tételek esetében alkalmazunk. Telefon, vízdíj, áramdíj, ha az megvalósult teljesítés például 2016. decemberben, akkor az simán szállító, az áfája meg következő év januári lesz, és a 2016. éviben egyéb követelésként fogom nyilvántartani, majd kivezetni a 466-ra, amikor elszámolom az áfát. Köszönöm előre is a választ József

Kérdés

A vállalkozás saját tulajdonú ingatlant ad bérbe. A közüzemi díjakat a szolgáltatók a tulajdonosnak leszámlázzák. A tulajdonos azokat változatlan áron tovább számlázza. A december havi díjakat a szolgáltatók január hóban számlázzák le, minden dátum januári, a számla kelte, fizetési határidő is. Csak a mellékletben látszik, hogy december havi teljesítés. A kimenő számlát csak a beérkező számla birtokában tudjuk eszközölni. A bérbeadó is január havi számlát állít ki, a számla kelte, fizetési határidő január. Úgy gondoljuk, a befizetendő áfa és a levonható áfa ebben az esetben január hóban esedékes. A számlák nettó értékét viszont az előző évre átmenő tételként le kell-e könyvelni? Aktív és passzív időbeli elhatárolás összege ugyanannyi lenne, mivel nem tesz rá hasznot a bérbeadó tulajdonos. Válaszukat előre is nagyon köszönjük.

Kérdés

Forgóeszközök között kimutatott banki értékpapír eladásából származó árfolyamnyereséget januárban, a mérlegkészítés időpontja előtt írta jóvá a bank a számlán. A bank még decemberben megkapta a megbízást, de a banknál a teljesítés T+2 nap, így a pénzügyi teljesítés január lett. Ez esetben az árfolyamnyereség a 2016. vagy a 2017. év bevétele lesz számviteli és társaságiadó-törvény szempontjából?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kft.-nek, amely 2017.01.01-től kivára tért át, és az előző években kapott támogatás miatt 48-as elhatárolás főkönyvi számlán több évre van még elhatárolt bevétele, mi a teendője ezzel a 2016. évi záró mérlegében, bevallásában? Köszönöm válaszát.

Kérdés

2015-ben egy kft. vásárolt egy nagy értékű telket. A kivetett illetéket ráaktiválta a telek értékére.Az illetékre az önkormányzattól kapott támogatást. Kérdésem: 1. A kapott támogatást az egyéb bevételeként kell elszámolni 2015-ben vagy passzív időbeli elhatárolásként kellett volna kimutatni? 2. Ha passzív időbeli elhatárolás, akkor mikor mivel szemben kerül feloldásra?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy mikrogazdálkodói beszámolót készítő vállalkozásnak 2014. évre vonatkozóan – névhasználati szerződés keretében – költsége merült volna fel szerződés szerint, amit viszont csak 2016-ban kell majd pénzügyileg rendeznie. Emiatt a 2014. évi mikrogazdálkodói beszámolójában a költség nem szerepelt, mivel a 398/2012. kormányrendelet 6. § (7a) bekezdése alapján a költséget nem lehetett elhatárolni. 2015. évben viszont a vállalkozásnak vissza kell térnie a "normál" beszámoló-készítéshez, mivel a mérlegfőösszeg- és létszámadatokra vonatkozó feltételeket túllépte. Ebben az esetben a 2014. évre vonatkozó névhasználati díjat melyik évre számolja el költségként, hiszen 2014-ben a mikrogazdálkodói feltételek miatt nem tehette, 2015-re vonatkozóan ugyancsak van ilyen díj meghatározva, amit 2015-re már el tud határolni. Mindkét évre 2016-ban lesz majd leszámlázva a díj. Lehetséges, hogy mivel 2015-re már normál beszámolót készít, ezért annak szabályai szerint 2015-re számoljuk el költségként a 2014. évi díjat is, de a 2015. évi társaságiadó-alapját a 2014. évi díjjal növeljük? Akkor viszont melyik évben lehet csökkenteni a társaságiadó-alapot a 2014. évi díjjal?

Kérdés

Adott egy kft., amely a 1501-es bevalláson 2015. december 20-án rendelkezett 6 millió forint látványcsapatsport-támogatásról. Ezt a NAV el is fogadta. 2016. január 11-én a NAV az adófolyószámlán kötelezettség-csökkenésként és a pénzforgalmi oldalon kiutalásként rendezte a 6 millió forintot. A kérdésünk az lenne, hogy 2015-ben ezt a támogatást az egyéb ráfordítások között kell-e szerepeltetni, és ha igen, akkor társasági adóval, vagy időbeli elhatárolással szemben?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ügyfelem a 2016-os évtől kezdődően termék értékesítéséhez az egy év kötelező garancián felül kiterjesztett garanciát kínál térítés ellenében vevőinek. Külföldi tulajdonosi elvárás, hogy az így megszerzett árbevételt arra az időszakra határoljuk el, amelyik időszakban a garancia realizálásra kerül. A magyar számvitelben és adójogban van-e valamilyen lehetőség/előírás e bevétel időbeli elhatárolására? Van-e valamilyen előírás ezen kötelezettségvállalás fedezetére történő céltartalék képzésére? Mekkora összeget lehet kötelezettségként megképezni? A teljes árbevétel összegét? Vagy esetleg a tervezett ráfordítás összegét? Mivel kell alátámasztani a megképzett céltartalék összegét? Köszönettel

Kérdés

Egy kft. éveken keresztül élt a beruházási hitel év végi átértékeléséből adódó árfolyamveszteség időbeli elhatárolásának lehetőségével. A 2015-ös év végén az év végi átértékelésből árfolyamnyereség keletkezett. A kft. az árfolyamnyereség összegének mértékéig feloldotta az aktív időbeli elhatárolást. A hitel futamideje 2016-ban lejár. Kérdésem, hogy kell-e a 2015-ös évben céltartalékot képezni?

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Szombati munkavégzés

dr. Kéri Ádám

ügyvéd, compliance szakértő

Kft. nyugdíjas tagja által fizetendő SZOCHO

dr. Radics Zsuzsanna

tb-szakértő, jogász

Osztalékalap csökkentése

Szipszer Tamás

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 január
H K Sze Cs P Sz V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1

Együttműködő partnereink