Magyarországon 2015 és 2020 között látványosan javultak a vállalati fizetésképtelenségre vonatkozó mutatók, az eljárások száma kevesebb, mint felére, 9545-ről 4293-ra esett öt év alatt, ez a pozitív trend azonban megtörni látszik – közölte az Euler Hermes hitelbiztosító szerdán elemzésében.
A vállalkozásoknak pár hetük maradt eldönteni, hogy a csoportos társasági adóalanyiságot választják-e; a csoportos társasági adózással a cégek összességében akár 15 milliárd forintot is megtakaríthatnak – hívja fel közleményében a figyelmet a Mazars.
Londoni pénzügyi elemzők szerint valószínű, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa 15 bázispontos lépésekben folytatja a jelenlegi kamatemelési ciklust, de erősödhet a jegybankra nehezedő piaci nyomás az agresszívabb szigorító lépések végett.
Rövidtávú külföldi kiküldetéseknél, ismétlődő üzleti utazásoknál gyakran tapasztalható, hogy a munkáltatók/kifizetők annak érdekében, hogy az adóztatáshoz való jog továbbra is Magyarországon maradjon, kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy a külföldön történő munkavégzés ne haladja meg a 183 napot, pedig az adóztatás nem mindig ettől függ. Az alábbiakban két olyan adózást érintő témát ismertetünk, melyeknél fontos a külföldön töltött napok nyilvántartása.
Jelentősen gyengült a forint kedd délután az MNB kamatdöntésének kihirdetése után: az euró jegyzése pár perc 361 forint fölé emelkedett, délután negyed négy körül pedig már 362,54 forinton jegyezték a bankközi devizapiacon; a döntés közzététele, 14 óra előtt egy perccel még 359,90 forinton állt a jegyzés.
Kisebb pánikot okozott az elmúlt hetekben a hazai villamosenergia-piacon, hogy az egyik kereskedő egyszer csak beszüntette a szolgáltatást az ügyfelei egy jelentős részének. Piaci információk szerint megvan annak a kockázata, hogy energiakereskedő cégek részben felfüggesztik, illetve megszüntetik tevékenységüket, és így energiakereskedő nélkül maradhatnak az ügyfeleik – írja elemző cikkében a g7.hu.
A családi járulékkedvezmény intézményét azzal a szándékkal teremtette meg 2014-ben a jogalkotó, hogy azok számára is érvényesíteni tudják a családi kedvezményt (legalábbis minél jobban ki tudják használni), akik azt a személyijövedelemadó-alap terhére nem tudják teljes egészében igénybe venni. Cikkünkben bemutatjuk, hogy mely jövedelmekből lehet, és melyekből nem lehet érvényesíteni a családi járulékkedvezményt.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték