10412 találat a(z) gazdaság-rss cimkére

Cikk

„2016. július 1. óta van/volt nyugdíj-szolgáltatásokra irányuló megállapodásom. Ez megszüntetésre került, mert hónapokig nem fizettem a szükséges befizetést” – írta olvasónk, majd így folytatta: „Mint utóbb kiderült, ez szerencse :-) mivel az új megállapodás megkötésére irányuló kérelmem során a Vármegyei Kormányhivatal megállapította, hogy biztosítási jogviszonyom van egy kft.-nél. Ezt az első megállapodás megkötésénél elmulasztották ellenőrizni, én részemről pedig ez jóhiszeműen fel sem merült; nem is kötöttem össze a két témát, mivel a kft. érdemi tevékenységet évek óta nem végzett. A cégben az elmúlt hét évben tevékenység szinte nem volt. Azért kötöttem a megállapodást, mert a fent jelzett időponttól (pontosan 2016 május 31-étől) magyar munkáltatóval munkaviszonyom nincs, külföldön dolgozom, viszont munkaviszonyom jogi státuszából adódóan az adott országban állami egészség-, és nyugdíjbiztosításom sincs, illetve munkáltatómnak sincs sem állami, sem magán nyugdíjcélú megtakarítási programja. Tehát eddig jóhiszeműen abban a hitben voltam, hogy a jelzett megállapodással legalább az elismert magyar évek ’ketyegnek’, mely nyugdíjba vonuláskor akár Magyarországon, akár az EU-ban érvényesíthető. Kérdéseim: A kormányhivatal érvelése helytálló-e, a megállapodásom valóban semmis? Lehetne-e, kellene-e valamit lépni? Amennyiben nem, és csak annyi marad, hogy a nyugdíjbiztosító a korábbi befizetéseket visszautalja? A céges státusz, annak ellenére, hogy nyugdíjjárulék befizetés nincs, szolgálati idő?” Olvasónk kérdéseire Winkler Róbert nyugdíjszakértő válaszolt.

Cikk

Országos érdekvédelmi szervezet saját tulajdonú ingatlanja általa nem használt részét bérbe adja, a bérbeadásból származó bevétel meghaladja az összes bevétel 15 százalékát. A vonatkozó jogszabályokból azt olvastam, hogy így társaságiadó-kötelezettsége keletkezik. Kérdésem: mi a társasági adó alapja: a teljes bevétel, vagy a kedvezményezett összeg feletti rész? A társaságiadó-alapot az általános szabályok szerinti adóalap-módosító tételekkel lehet-e módosítani (értékcsökkenés, rezsiköltség stb.)? Mi az iparűzésiadó-alap? Olvasónk kérdéseire Pölöskei Pálné adószakértő válaszolt.

Cikk

Egy kft. két tagja 50-50 százalékban tulajdonos. Az osztalékot ingatlanátruházással szeretnék kifizetni. Jelen esetben két ügyletről beszélünk, osztalékfizetésről és vagyonátruházásról. A következő kérdésekben kérném válaszát, illetve jóváhagyását: 1. Értelmezésünkben igazságügyi szakértővel kell felértékeltetni az ingatlant, hogy az értékesítés piaci áron valósuljon meg. 2. A beszámoló elkészítésekor kell a taggyűlési jegyzőkönyvben nyilatkozni, hogy a vállalkozás az osztalékot pénzben vagy vagyonátadással fizeti ki a tulajdonosoknak a tulajdoni hányad arányában. (Esetleg ettől a nyilatkozattól el lehet-e tekinteni?) 3. Osztalékfizetés esetén a magánszemély részére kerülő nettó kifizetés a kft. részéről az szja-val és szochóval csökkentett összeg. A vagyonátruházási illeték (4 százalék) befizetése a NAV felé a tag kötelezettsége? (Ez független a kft.-től?) 4. Ha a magánszemély szemszögéből vizsgálom, és nem osztalékkifizetéssel, hanem csupán ingatlan adás-vétellel megveszi a saját cége ingatlanát (majd egy későbbi időpontban veszi fel az osztalékot), akkor pénzügyileg részéről semmi változás nincs (szja, szocho, illeték)? A kérdésekre Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.

Cikk

A vezérigazgatók 54 százaléka a globális, 60 százalékuk a hazai gazdaság növekedési ütemének javulásában is bízik – derül ki a 13. PwC Magyarországi Vezérigazgató Felmérésből. A vállalatok több mint fele (58 százalék) áremelést, több mint harmaduk (36 százalék) pedig létszámbővítést tervez idénre, és tízből négy vállalatvezető vallja, hogy cége üzleti modelljén és folyamatain is változtatni kell a hosszú távú fennmaradáshoz. 394 forintos eurót, 1,7 százalékos GDP-növekedést és 8 százalékos inflációt várnak a magyar vállalatvezetők 2024-re.

Cikk

A NAV friss információs füzetében az ingatlanértékesítésből és a vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem adózásáról olvashat. A jövedelem és az adó megállapításáról a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: szja-törvény) 59-64. §-ai rendelkeznek.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Nyugdíjas orvos és az szja

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 február
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 1

Együttműködő partnereink