12 találat a(z) gazdálkodó szervezet cimkére

A strómanok miatt rejtegetik a magántőkealapok tulajdonosait? Cikk

Elvben nyilvános, gyakorlatilag nem az, hogy kik a magyarországi gazdálkodó szervezetek tényleges tulajdonosai. A magántőkealapok gazdáit pedig – megszegve az uniós szabályokat – fel sem kell tüntetni a listán. Ez eddig nem szúrta az EU-s hatóságok szemét – írja a hvg.hu.

Támogatások elszámolásának számvitele – 2. Költségekre az adóhatóságtól vagy más szervezettől, illetve fejlesztésre kapott támogatás Cikk

Cikksorozatunk második részében a költségek ellentételezésére az adóhatóságtól vagy jogszabály által meghatározott szervezettől, továbbá a fejlesztési célra – visszafizetési kötelezettség nélkül – kapott, pénzügyileg rendezett támogatások, véglegesen átvett pénzeszközök számviteli elszámolásával foglalkozunk.

A támogatások elszámolásának számvitele – 1. Támogatás más gazdálkodótól, természetes személytől, külföldi szervezettől Cikk

A számviteli törvény a támogatás fogalmát nem határozza meg pontos definícióval. A jogszabály azonban több helyen is előírásokat tartalmaz azok elszámolási szabályait illetően. A törvény alapján a támogatásoknak három csoportja azonosítható. Cikksorozatunk első részében a költségek ellentételezésére más gazdálkodóktól, természetes személyektől vagy szerződés alapján külföldi szervezettől kapott támogatás számvitelével foglalkozunk.

Gazdálkodó szervezet – régi Ptk. Kérdés

Tényleges tulajdonosok központi nyilvántartása – ezekkel a kötelezettségekkel kell számolni Cikk

Nemrég létrehoztak egy új központi nyilvántartást, amelynek célja a vállalkozások tényleges tulajdonosának nyilvántartása. A nyilvántartáshoz tartozó adatszolgáltatási kötelezettség – nyilvántartás hiányában – több alkalommal is eltolódott. Azonban az ez év áprilisában beadásra került törvénytervezetet 2021 májusában elfogadták. Nézzük meg, hogy milyen feladatai lehetnek a gazdálkodó szervezeteknek és azon belül a különböző szolgáltatóknak (könyvelőknek, székhelyszolgáltatóknak, adótanácsadóknak stb.) az új központi nyilvántartás kapcsán!

Végleges pénzeszközátadás illetékmentessége Kérdés

Gazdálkodó szervezet érdekét szolgáló egyéni életbiztosítások Kérdés

Tisztelt Szakértő! Legyen szíves a következő kérdésben a segítségemre lenni: Gazdálkodó szervezet kockázati életbiztosítást és megtakarítás jellegű életbiztosítást kíván kötni. Mindkét esetben a szerződő, valamint a kedvezményezett is a gazdálkodó. A tájékoztató szerint nem terheli sem a szerződőt, sem a kifizetőt adó- és járulékfizetési kötelezettség addig, amíg a szerződő vagy kedvezményezett személyében változás nem történik, mivel a magánszemély ebben az esetben nem szerez bevételt. Ha módosul a kedvezményezett vagy a szerződő természetes személyre, akkor az addig megfizetett biztosítási díj egy összegben válik a módosításkor adókötelessé. Ezt így helyesen gondolom? Köszönöm a segítséget.

NAV: a gazdálkodó szervezetek jövőre elektronikusan csak cégkapun intézhetik adóügyeiket Cikk

A gazdálkodó szervezetek jövőre kizárólag a cégkapun keresztül intézhetik elektronikusan adóügyeiket a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV), az egyéni vállalkozóknál nem lesz változás, ők továbbra is az ügyfélkaput, új nevén a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartáshoz kapcsolódó (KÜNY) tárhelyet használhatják – közölte a NAV pénteken az MTI-vel.

A cégkaput kell használniuk január 1-jétől a gazdálkodó szervezeteknek Cikk

A Belügyminisztérium közleményben hívta fel a figyelmet arra, hogy a gazdálkodó szervezeteknek január 1-jétől kötelező a cégkapu szolgáltatás használata. A vállalkozások a cégkapun keresztül lesznek online kapcsolatban a hivatalokkal, illetve a hivatalok a vállalkozásokkal.

Cégkapu regisztráció Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésem volna a cégkapu regisztrációval kapcsolatban: Egyéni vállalkozónak is kell? Ugyanis ott becsatolt dokumentumokat kér, amiből az Igazolás van meg, de ha újat kérek, hogy pdf-ben legyen meg, akkor azt postai úton küldik többnapos határidővel. Azt scanneljem be? Ha egyáltalán kell regisztrálniuk. Nagy ebben a tanácstalanság minden fórumon. A törvény gazdálkodó szervezetekről ír, márpedig ők is azok, sőt még az őstermelők is, akiknek végképp nem tudom mit lehetne becsatolni ahhoz, hogy létrejöjjön a regisztráció. Köszönöm válaszukat. Üdvözlettel.Szeleczkei Lászlóné

http://adozona.hu/tarsasagi_ado_innovacios_jarulek/Meg_ha_elengedi_is_a_szallito_a_tartozast_d_AARBDB Kérdés

Az Itv. 17. § (4) bek. szerint az (1) bek. n) szerinti mentesség akkor vehető igénybe, ha a vagyonszerzőnek nem olyan külföldi államban van székhelye vagy üzletvezetése helye alapján illetősége... A 17. § z (1) bek. n) pontja mind az elengedő, mind a vagyonszerző vonatkozásában a „gazdálkodó szervezet” fogalmával operál. A (4) bek. viszont úgy fogalmaz, hogy az illetékmentesség mentesség akkor vehető igénybe, ha a vagyonszerzőnek nem olyan külföldi államban van székhelye vagy üzletvezetése helye, ahol…. Azaz a vagyonszerző – bizonyos további feltételek fennállása esetén ugyan, de – lehet olyan gazdálkodó szervezet, amelynek a székhelye külföldön van. Magyar gazdálkodó szervezetnek, gazdasági társaságnak a székhelye viszont nem lehet külföldön. Ez logikailag azt jelenti, hogy ha nem lenne a (4) bek. szerinti „megszorítás”, akkor bármilyen külföldi államban (is) lehetne a székhelye, nemcsak belföldön. Ez azt jelenti, hogy az (1) bek. n) pont alkalmazásában, amikor „vagyonszerző gazdálkodó szervezet”-et említ a törvény, ott külföldi székhelyű, illetőségű gazdálkodó szervezetre, így köztük gazdasági társaságra is utal, azokra is vonatkozik. Viszont ezen jogszabályhely az elengedő és a vagyonszerző közötti mindennemű megkülönböztetés nélkül rendelkezik követelések gazdálkodó szervezetek közötti ajándékozásáról, követelés-elengedéséről és a tartozásátvállalásáról. Így viszont, ha a vagyonszerző lehet külföldi – és fentebb erre jutottam – akkor az elengedő is lehet az. Üdv.MZ

Kinek kötelező január 1-től a kamarai nyilvántartás? Szakértői Kommentár

Az Országgyűlés által a tavalyi év során elfogadott 2011. évi CLVI. törvény a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvényt akként módosította, hogy a gazdálkodó szervezetek számára kötelezővé tette a kamarai nyilvántartásba történő bejelentkezésüket és ahhoz kapcsolódóan 5000 forint kamarai hozzájárulás megfizetését. Íme, a részletek.