Tisztelt Szakértő! A munkáltató – munka hiányában – szeretné elküldeni a nyugdíjas munkavállalóját, aki 2009.04.06-tól van foglalkoztatva. A nyugdíjba vonulása előtt is ennél a cégnél dolgozott 2002.06.01-2009.04.03 között. A kérdésem, hogy felmondási idő kiszámításánál a 2002 évi belépést, vagy már a nyugdíjas munkaviszony kezdetét vegyem figyelembe? Válaszát előre is köszönöm.
Mit tehet a munkáltató, ha a renitens munkavállaló nem dolgozza le a felmondási idejét és/vagy nem adja át a munkakörét? Hogyan járjunk el abban az esetben, ha átadja ugyan a dolgozó a folyamatban lévő ügyeket, de akkor derül ki, hogy óriási károkat okozott a munkaviszonya fennállása alatt?
Tisztelt Szakértő! A tárgyban jelzett című cikkben http://adozona.hu/munkajog/Hogyan_kell_szamitani_a_felmondasi_idot_1NHV7L írt esetet ismerem, és több ilyennel találkoztam. Egy kérdésem lenne, hogy a felperes 2014. augusztus 12-étől keresőképtelen állománya mikor vált keresőképessé? Köszönettel.
Tisztelt Adózóna! Tudtommal lehetőség van arra, hogy a munkaszerződésben a felek eltérjenek az Mt. előírásától a felmondási idő tekintetében. Az lenne a konkrét kérdés, hogy bele lehet-e foglalni a munkaszerződésbe vagy egy munkaszerződés-módosításba, hogy a munkavállaló felmondása esetén a felmondási idő nem 30 nap, hanem 90 napra hosszabbodik? Azonban a munkáltató felmondása esetén maradna az alap 30 nap, plusz a munkában töltött idő arányában letöltendő idő. Vagy csak úgy lehet eltérni, hogy mind a munkavállaló, mind a munkáltató irányában legyen eltérés? Ezt meg lehet-e változtatni egy munkaszerződés-módosítás keretén belül, vagy csak az eredeti, alap munkaszerződésben lehet kikötni?
Közalkalmazott ügyfelem 10 évvel ezelőtt 60 év és 5 hónapos korában a 60 éves koráig visszamenőlegesen nyugdíjba ment. Felmentési időn nem volt, változatlanul tovább dolgozott közalkalmazottként. 2013 óta is változatlanul dolgozik külön engedéllyel a " kétféle" fizetésért. Most véglegesen be akarja fejezni a munkavégzést. A munkáltató nem akarja ezt, mert nincs helyette senki más. Milyen lehetősége van a munkavállalónak? Mennyi lesz a felmentési ideje? Köszönettel: Prókay Edit
1991-ben léptem be a munkahelyemre. Jelenleg kormánytisztviselőként dolgozom, 2014 áprilisától osztályvezetőként. A kérdésem az lenne: mennyi a felmondási időm, és vezetőként lehetséges-e az azonnali felmondás? A felmondási időtől a munkáltató eltekinthet-e, ha kérem. Vezetőként mondok fel, kötelező-e megvárni, ameddig a munkáltató a helyemre megtalálja az utódomat, és a feladatkör átadásának mennyi a maximális ideje, amelyet le kell töltenem? Köszönettel
Egyre többször fordul elő, hogy a munkavállalók kitanulják a szakmát, majd tovább állnak, ami miatt jelentős károkat szenved el a munkáltató. Milyen törvény szerinti lehetőségekkel lehet a munkaviszony megtartására ösztökélni a munkavállalókat? – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd szakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Ha a munkavállaló mond fel és úgy, hogy ma felmond, hogy holnaptól nem jönne, akkor köteles-e ebben az esetben a munkáltató a felmondási időre eső 30 napos bért kifizetni? A munkáltató eltekint a felmondási időtől, elengedi, de ezt a bért nem fizetné ki, ha lehet. Illetve, ha a munkavállaló mond fel, akkor is köteles eltekinteni a felmondási idő felétől a munkáltató vagy ez csak akkor van, ha a munkáltató mond fel? Köszönöm!
Tisztelt Szakértő, azzal kapcsolatban kérném segítségét, hogy milyen törvény szerinti módon van arra lehetőség, hogy a munkavállalókat a munkaviszony megtartására bírjuk? A gond az, hogy kitanulják a szakmát, majd egy jobb bérezés reményében továbbállnak, amivel lényegében cégünk károsodik. Felmerült a felmondási idő növelése illetve a versenytilalmi nyilatkozat. Ezekkel kapcsolatosan kérném szíves állásfoglalásukat.
A munkaerőpiaci folyamatokat a munkaerőhiány határozza meg. Sokszor nehéz megfelelő munkaerőt találni, ha ez mégis sikerül, nem ritka, hogy az öröm hamar elillan, mivel a munkavállaló felmond. Ilyen esetekre a vállalkozások számos módszert dolgoznak ki. Melyek a lehetséges forgatókönyvek a munkaerő megtartásához?
Tisztelt Szakértő! A munkavállaló a gyes letelte után visszamenne dolgozni, de a cég a székhelyét másik városba helyezte át, ahova nem menne már át. Ebben az esetben munkáltatói felmondással élnének. A munkaszerződés szerint 30 nap a felmondási idő. Plusz 25 nap a 10 év jogviszonya után. A felmondási idő felére kötelezően mentesíti a munkavállalót, távolléti díjat fizet utána. A kérdésem az, hogy a másik felére a felgyűlt szabadságot kiadhatja a munkáltató, vagy erre az időre is távolléti díjat köteles fizetni? Illetve kötelezhető-e a munkáltató arra, hogy ne szabadságmegváltást alkalmazzon, hanem a munkavállaló kivegye a felgyűlt szabadságát? Ilyen esetben mi lenne a felmondás ideje? Válaszát előre is köszönöm!
Kedves Adózóna! Az alábbi helyzetre szeretnék választ találni. Egy általam könyvelt cég felbontotta a könyvelési szerződését a könyvelési szerződésben meghatározott három hónap felmondási időt érvényesítettem, kiszámláztam. A könyvelési anyagot elküldtem a cégvezetőnek, az analitikák, kartonok még hiányosak (van pótolható anyag feléjük). Visszatarthatom-e az alábbiakat, ha a felmondási időszak számlájának nem fizetik ki (fizetési határidő lejárt)? Köszönettel. Horváth-Krivanek Tímea
A 2012-ben megváltozott munka törvénykönyve több olyan fontos rendelkezésen is módosított, melyek korábban nem engedtek eltérést. Azóta a felek – keretek között ugyan, de – több területen szabadon alakíthatják a szabályozás tartalmát. A legfontosabb változás a felmondási idő kérdésköre.
Tisztelt Szakértő! A munkavállaló hónapok óta zavartan viselkedik, orvosi segítséget nem kér, illetve megtagadja azt. Rendszeresen késik a munkahelyéről, sokszor meg sem jelenik. Utólag telefonon kimenti magát. Az egész évi szabadságát kivette már. A háziorvosával is felvettük a kapcsolatot, aki kórházi kezelést tartana indokoltnak. Ezt a munkavállaló megtagadja. A háziorvos viszont nem veszi betegállományba, próbálja kényszerintézkedés nélkül a kórházi kezelést kierőltetni. Jelenleg már két napja keresőképtelen, amiről nem lesz igazolás. Erre a napra bért nem fogunk fizetni. A kérdésünk az, hogy a fenti helyzet lehet-e jogszerű indok azonnali hatályú felmondásra, vagy csak rendes felmondással küldhető el a dolgozó, végkielégítéssel és felmondási idővel? A munkavállaló 20 éve van a cégnél, a gondok idén kezdődtek. Munkakörében jelentős anyagi felelősséggel járó feladatot végez, a cég az anyagi kockázat miatt is fél tovább alkalmazni a dolgozót. Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! A következő kérdésben szeretném a tájékoztatását kérni. A magánszemélynek felmondtak a munkahelyén, ahol heti 40 órás munkaviszonyban állt. Jelenleg felmondási idejét tölti, és munkaviszonya 2018 áprilisában fog megszűnni. A felmondási idő alatt a munkavégzés alól felmentették, már minden járandóságát és kilépő papírját megkapta. Ha ő most egyéni vállalkozást indít és főfoglalkozású egyéni vállalkozó lesz, vagy a Tbj. 31. § (4) a szerint egyéni vállalkozó lesz, aki legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll? Válaszát előre is köszönöm.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték