Olvasónkban felmerült a kérdés, hogy a munkáltató kiadhatja-e a 14 nap egybefüggő szabadságot úgy, hogy az 2024-ben kezdődik, és átnyúlik 2025-re. A kérdésre dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd szakértőnk válaszolt.
A Magyar Államkincstár közzé tette honlapján, hogy a családi pótlék, gyermekgondozást segítő ellátás, gyermeknevelési támogatás, fogyatékossági támogatás, vakok személyi járadéka kiutalása 2020-ban mely időpontokban várható.
A munka- és pihenőidő szabályai közül a szabadság kiadásának, nyilvántartásának szabályai kiemelt jelentőséggel bírnak. Számos vállalkozás azonban nem veszi komolyan a törvényi rendelkezéseket, aminek következtében megoldhatatlan problémák keletkezhetnek. Ha például a szabadság meghatározott időtartamon túl halmozódik, kiadása gyakorlati akadályba fog ütközni.
Az áfatörvény eltérő jogszabályhelyeken eltérő, a fizetéshez kapcsolódó fogalmakat használ, így pénzforgalmi elszámolás esetében az ellenérték jóváírása, kézhezvétele bír jelentőséggel, az időszaki elszámolásnál a fizetési esedékesség meghatározása szükséges a teljesítési időpont meghatározásához, előleg esetében pedig az előleg megfizetése, jóváírása az irányadó. Cikkünkben ezen fogalmakat tekintjük át.
Hogyan határozható meg a távolléti díj összege? – érdeklődött olvasónk, utalva arra, hogy tudomása szerint a szabadság idejére járó összeget kell így kiszámolni. Kérdésére dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász ügyvéd válaszolt.
Kisbusz után kell-e cégautóadót fizetni, ha igen, mennyit és milyen gyakorisággal? Olvasói kérdésre Surányi Imréné okleveles közgazdász válaszolt.
Nem egyszerű távolléti díjat számolni, különösen, ha annak során a bérpótlékokat is figyelembe kell venni. Példán keresztül mutatjuk be, hogy milyen esetekben és hogyan kell beszámítani a pótlékokat.
Tisztelt Szakértő! Az Adó-és Vámértesítő 2016/3. számában megjelent 24/2016 adózói kérdés válasz értelmezésében kérnem a segítségét: 24. Az időszakos elszámolású ügylet teljesítési időpontjának meghatározása a fizetési esedékesség ismerete hiányában. A címben szereplő "fizetési esedékesség ismeretének hiánya" mit jelent? Milyen esetben fordulhat elő, hogy nem ismert a fizetési esedékesség? Internetszolgáltatóként a havidíjak számlázásánál a szerződésünkben a fizetési határidő úgy van megjelölve, hogy az a számlakiállítástól számított 14 nap. Úgy gondoljuk, hogy mivel a számlák kiállítása és a megtérítés esedékessége is a szolgáltatási időszak utolsó napját megelőzi, ezért a teljesítés napja a kiállítás napja. Egyik vevőnk nem hajlandó a számlánkat befogadni e fent említett NGM-állásfoglalásra hivatkozva, szerinte az ügyletnél nem ismert az esedékesség. Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Egy könyvviteli szolgáltatást végző cég júliusi havi díjának kiszámlázásakor mindenképpen 07. hó lesz a teljesítési időpont? Számomra nem egyértelmű az új szabály, melyben ezt olvastam: "Ha az esedékesség az időszak utolsó napját követi, de az időszak utolsó napját követő 30. napot nem éri el, akkor – függetlenül a számlakibocsátás időpontjától – az esedékesség a teljesítés időpontja." Például, ha 08.02-ai keltű, 10-ei fizetési határidejű számlát állítok ki a júliusi díjról, akkor az előbbiek szerint 08.10-e a teljesítés? Vagy félreértelmezem az esedékességet? Válaszát előre is köszönöm: V. Krisztina
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték