A Kúria Önkormányzati Tanácsának Köf.5.014/2026/6. számú határozata és két rendelet jelent meg szeptember 16-án a Magyar Közlöny 2026. évi 134. számában.
2026 júniusában az ipari termelés volumene 10,1, munkanaphatástól megtisztítva 4,1%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A jelentős eltérést a nyers adathoz képest az okozza, hogy ebben a hónapban kettővel több munkanap volt, mint 2025 júniusában. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 1,4%-kal kisebb volt a 2026. májusinál – írja honlapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A GKI Gazdaságkutató Zrt. (GKI) cikksorozatában az új magyar kormány előtt álló rövid és hosszú távú gazdasági kihívásokat mutatjuk be. Cikksorozatunk jelenlegi részében a vagyoni és jövedelmi különbségek alakulását vizsgáltuk meg – írja honlapján a GKI.
A Kúria friss döntésében (BH2025.141.) a jó erkölcsbe ütköző szerződéses kikötéseket és azok jogkövetkezményeit vizsgálta. Mivel a jó erkölcs pontos tartalmának megállapítása nem egyszerű feladat, így azt cikkünkben több bírósági ügy tanulságain keresztül mutatjuk be.
Szállodai szolgáltatás végző olvasónk írta, hogy gyakran eltér a náluk szobát foglaló és a végszámlát kérő vendégeik neve. Hogyan kell ezt a számlákon rendezni? Kérdésére Nagy Norbert adószakértő válaszolt.
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) számos esetben biztosít arra lehetőséget arra, hogy a felek a jogszabályi rendelkezésektől eltérjenek. Cikkünkben a fontosabb, munkáltatói szempontból kedvező eltéréseket mutatjuk be.
A munka törvénykönyvében rögzítettnél hosszabb felmondási időben szeretne megegyezni munkavállalójával a munkáltató. Köthető ilyen munkaszerződés? Olvasói kérdésre dr. Kéri Ádám ügyvéd válaszolt.
Tisztelt Szakértő! A devizás átvezetések árfolyam-differenciáit hogyan könyvelem, mi alapján, milyen időközönként és milyen főkönyvi számra?
Az Mt. több olyan, kevésbé szembetűnő rendelkezést tartalmaz, mely a munkavállaló számára tényleges hátrányt nem okoz, ugyanakkor a munkáltató számára kedvező következményekkel járhat.
A munka törvénykönyve számos lehetőséget biztosít a munkáltató számára, hogy a munkavállalóval fennálló jogviszonyt a cég sajátosságaihoz igazítsa. A törvény több olyan, kevésbé szembetűnő rendelkezést tartalmaz, mely a munkavállaló számára tényleges hátrányt nem okoz, miközben a munkáltató mutatói jelentős javulást eredményezhetnek.
Társaságunknál a leltározáskor derült ki, hogy egy alapanyag kétszer lett bevételezve. A leltár lezárásakor a program bizonylatokat állít ki, amelyek a leltáreltéréseket korrigálják. A kétszeres bevételezés sajnos a lezárást követően derült ki, ezért a program leltárhiányként kezelte. Úgy gondolom, hogy ezt a tételt nem minősíthetjük leltárhiánynak. Hogyan kell könyvelnem ezt az eltérést? Köszönettel
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték