27 találat a(z) elszámolási időszak cimkére
A Kúria döntött munkaidőkeretes munkavállaló elszámolási kötelezettségéről
Cikk
A Kúria határozatában döntött arról, hogy a munkavállalónak milyen elszámolási kötelezettsége van, ha a munkaviszony az elszámolási időszak (munkaidőkeret) lejárta előtt szűnik meg (tájékoztató a Kúria Mfv.II.10.102/2019/5. számon határozatáról).
Áfalevonás személygépkocsi bérlésénél 2019-től – 4. rész
Cikk
A bérelt személygépkocsik áfájára vonatkozó, 2019-től hatályos új szabályokat ismertető cikksorozatunk befejező részében az előírások hatályba lépésével kapcsolatos rendelkezéseket elemezzük, illetve a jövőbeli adóhatósági gyakorlatot próbáljuk előrevetíteni.
A megbízási díj alkalmazásának feltételei
Cikk
A megbízási jogviszony létesítésének szabályairól és elszámolásának időszakáról szóló olvasói kérdésekre dr. Radics Zsuzsanna társadalombiztosítási szakértő válaszolt.
Elszámolási időszak alkalmazása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Arra szeretnék választ kapni, hogy elszámolási időszak alkalmazása esetén mikor kell ténylegesen elszámolni a munkaórákat? Az elszámolási időszak végül is csúsztatott munkaidő-keret. A munkaidő-keretnél egyértelmű, hogy a keret végén kell elszámolni. Az elszámolási időszakok viszont folyamatosan egymás után járnak le például hetente. A kérdés az, hogy akkor kell-e elszámolni amikor valamennyi elszámolási időszak (hét) lejárt vagy közben folyamatosan minden hónapban? Illetve ha egyik mód sem helyes, akkor mikor és hogyan? Köszönöm szépen!
Hosszabbodna a munkaidőkeret: módosítanák az Mt.-t
Cikk
A mostani triplájára nőne a munkaidőkeret az Országgyűlés gazdasági bizottsága T/15035 szám alatt a munka törvénykönyvét módosító javaslata szerint. Az előterjesztés általános vitája ma kezdődik, a javaslat elfogadás esetén 2017. július 1. napján lépne hatályba.
Egyenlőtlen munkaidő-beosztás?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy cég, mint munkáltató a munkaidőt úgy szeretné beosztani, hogy a munkaidő hétfőtől péntekig 8:00-16:20 és 9:40-18:00 óra között váltakozna, amely tartalmazná a 20 perc ebédidőt (tehát hétfőtől péntekig 8 óra munkaidő kerül beosztásra). Jól gondoljuk, hogy jelen esetben a munkaidő nem egyenlőtlenül kerülne beosztásra, mivel önmagában a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének változása nem jelent egyenlőtlen munkaidő-beosztást? És így munkaidőkeretet vagy elszámolási időszakot nem kell alkalmazni? Válaszukat előre is köszönöm! Tisztelettel
Teljesítési dátum
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi esetekben szeretném a segítségét kérni a teljesítési dátumra vonatkozóan: Első eset: Egy kft. egyszeri számlát állít ki egy szoftver éves licence díjáról: Elszámolási időszak: 2016. május–2017. április (12 hónap) Számla kiállítás dátuma: 2016. június 1. Fizetési határidő: 2016. július 30. (60 napos egyösszegű) Helyesen jár-e el a cég, amennyiben a teljesítési dátumot a számla kiállítás dátumával megegyezően állítja ki: 2016. június 1.? Második eset: A licence értékesítése egy évre szól, de a számlázás havonta történik (nem egy összegben, mint az előző esetnél). Első elszámolási időszak: 2016. május 1–31. Számla kiállítás dátuma: 2016. június 1. (elsz. időszak utáni első nap) Fizetési határidő: 2016. július 30. (60 nap) Helyesen jár-e el a cég, amennyiben a teljesítési dátumot a fizetési határidővel megegyezően állítja ki: 2016. július 30.? Válaszát előre is köszönöm!
Folyamatos szolgáltatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretném a segítségét kérni a következő kérdésben. Vállalkozásunk folyamatos szolgáltatásokat (telefonhang-szolgáltatásokat) számláz tovább az elszámolási időszakot követően, és még ugyanezen a számlán előfizetési díjat is számláz, ennek az elszámolási időszaka az a hónap, amelyben a számla kiállításra kerül. A kérdésem a dátumokra vonatkozna. A számla teljesítés ideje és a keltezés dátuma egyezik meg, és úgy kell tekinteni, hogy az elszámolási időszakban számláz? Vagy a számla teljesítési ideje és a számla fizetési határideje egyezik meg, és úgy kell tekinteni, hogy az elszámolási időszakot követően számláz? A szerződések csak annyit foglalnak magukban, hogy az elszámolás havonta történik. Az áfát tekintve adóhiány nem keletkezik, mert ugyanarra a hónapra kerül bevallásra. Milyen dátumok szerepelnek helyesen a számlán, ha utólag kerülne kiszámlázásra (áfa önellenőrzést eredményez) egy folyamatos szolgáltatás esetében, ha a számla a fentiek szerint „2” elszámolási időszakot tartalmaz? Válaszát előre is köszönöm
Munkaidő, adminisztráció – ezeken buknak meg a cégek
Cikk
Bár a kereskedelmi munkáltatók többsége alkalmaz egyenlőtlen munkaidő-beosztást, ez ma még szinte kizárólag munkaidőkeretben történik. A döntő többség a Kúria döntését követően sem változtatott a vasárnapi pótlék fizetésének gyakorlatán. A kereskedelemben továbbra is leginkább papír alapú munkaidő-nyilvántartást vezetnek, a munkaidő-nyilvántartások vezetésének gyakorlata pedig több tekintetben sem felel meg a munkaügyi ellenőrzések által támasztott követelményeknek. Ezek a főbb következtetései a BDO Magyarország felmérésének, amely a kereskedelem munkaügyi helyzetét tárta fel.
Áram felülvizsgálat utáni helyesbítő számlák könyvelése
Kérdés
Kedves Adózóna! Egy kft. igénybe vett egy áram-felülvizsgálati szolgáltatást, melynek keretében megállapították, hogy az áramszolgáltató magasabb díjakat számolt föl az indokoltnál, ezért a szolgáltató 2012. január hó elszámolási időszaktól kezdődően egészen 2014. április hó elszámolási időszakkal bezárólag minden egyes hónapra kiállított egy-egy helyesbítő számlát, a számlák kelte 2014. 05. 12. A kérdésem ezzel az eseménnyel kapcsolatban az, hogy a helyesbítések okozta áramköltség-csökkenést számvitelileg melyik üzleti év(ek)hez kell hozzárendelni. Ha az összemérés elvéből indulok ki, akkor az alapszámlákhoz hasonlóan, ezeknél a számláknál is az elszámolási időszak határozza meg azt, hogy mely üzleti évet érinti az adott költség. Tehát, ez alapján, a helyesbítő számlák érintik a teljes 2012-es, 2013-as és részben a 2014-es üzleti évet (ügyfelemnél az üzleti év a naptári évvel egyező, a mérlegkészítés időpontja 03. 31.). A 2014-es üzleti évet érintő számlákkal nincs is gond, hiszen az még nem lezárt. Viszont a 2012-es és a 2013-as már lezárt, ami azt jelenti, hogy számviteli javítás keretében kell 2014-ben lekönyvelni a 2012-t, 2013-t érintő számlákat is (ennek részleteit ismerem), majd az adóalap növekedés miatt önrevízióznom kell a 2012, 2013 évekhez tartozó társasági adó és helyi iparűzési adó (hiszen az áram költség anyagköltség) bevallásokat, valamint a hiba jelentős volta miatt a 2014-es évről készített beszámoló 3 oszlopos lesz. Jól gondolom-e a fentieket?
Amit a munkaidőkeretről és az elszámolási időszakról tudni kell
Cikk
Mit jelent az elszámolási időszak, és mit a munkaidőkeret? Az utóbbi alkalmazása esetén hogyan kell elszámolni a túlórát? Példákkal segítjük a munkajogi fogalmak megértését.
Elszámolási időszak
Kérdés
Tisztelt Cím! Egy ügyfelünk elszámolási időszakot szeretne a munkaügyi nyilvántartásába bevezetni. Mennyi a leghosszabb időszak, amit a dolgozónál alkalmazni lehet, ha egy műszakban, illetve, ha több műszakban dolgozik? Ha az időszak lejár, mit kell vizsgálni? A munkaidőkerethez képest milyen eltérések vannak, mire kell ebben az esetben figyelni? Hogyan működik ennek a gyakorlati alkalmazása? Köszönettel
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
