12 találat a(z) egyezség cimkére

Bevallás (2008) önellenőrzése egyezség alapján Kérdés

Egyezségkötés bírósági eljárás nélkül: ezek a feltételei Cikk

Január 1-jétől polgári ügyekben már közjegyző előtt, bírósági eljárás nélkül is köthető egyezség. Ha vita van a felek között, de meg akarnak egyezni, nem kell bírósághoz fordulniuk, mert a közjegyző előtt kötött egyezség ugyanolyan hatályú lesz, mint ha bírósági ítéletben mondták volna ki, ráadásul a közjegyző által jóváhagyott egyezséget be nem tartó féllel szemben közvetlen végrehajtásnak lehet helye. A részletekről Tóth Ádámot, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnökét kérdezte a Világgazdaság.

Csőd számvitel és tao vonzata Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy cég csődeljárásban csődegyezséget kötött 2016.11.17.-én, a bíróság 2016.12.01-én értesítette a céget, hogy az egyezséget elfogadja, de az még nem jogerős. A jogerőre emelkedés oka, hogy az egyezségben résztvevő cégtől nem jött vissza az egyezséget tartalmazóirat átvételének igazolása. Az egyezség alapján a követelések 11%-a kerül kifizetésre 2017 május 31-éig. A bíróság a csődegyezséget 2017.03.24.-vel hagyta jóvá és befejezetté nyilvánította a csődeljárást. Ez a végzés jogerős. A cég mérlegkészítésének időpontja 2017. március 31. A cég 2014-es éve veszteséges volt. Kérdésem: A csődegyezség alapján mikor kell kivezetni a fennmaradó 89%-ot, az egyezség napjával, vagy a jogerőre emelkedés napjával? Mikor kell kivezetni azon hitelezők követeléseit, akik nem jelentkeztek be a csődbe? Vannak olyan számlák, amelyeket a vagyonfelügyelő befogadott a csőd alatt, de nem kerültek kifizetésre, azoknak mi lesz a sorsa? Melyik évet érintik a fenti tételek 2016 vagy 2017 évet? Válaszuk megadásánál kérem vegyék figyelembe a számviteli törvényen túl, a Tao előírásait is [például veszteségelhatárolás Tao 17. § (13), 29/S § (3)]. Köszönettel: Krisztiánné

Tao-törvény 17. § (13).bekezdés értelmezése Kérdés

A tao-törvény 17. § (13) bekezdése értelmezésében kérek szakértői állásfoglalást, figyelemmel a tao-törvény 16. § (1) bekezdésének 6). pontjában foglaltakra is. Ha a 2016. IV. negyedévtől felszámolási egyezséggel továbbműködő cég Adózás előtti eredménye (vesztesége) 2016.12.31-éig: - 664 eFt Adóalap-növelő a tao-törvény 16. § (6) bekezdése alapján: 95 372 eFt (felszámolás alatti saját tőke növekmény) Így az elhatárolt veszteség igénybevétele előtti tao-alap lenne: 94 708 eFt Van az előző időszakban felhalmozott, igénybevehető elhatárolt vesztesége: 40 605 eFt Egyezségben elengedett követelés: 94 167 eFt, aminek a fele: 47 084 eFt lenne. Mennyi „elhatárolt veszteség igénybevételt” számolhat el tao-alap csökkentéseként: 1.) Maximum a nyilvántartott elhatárolt veszteség összege 40 605 eFt-ot (ami eleve kevesebb, mint az adóalap 50%-a, pláne nem fér bele az egyezségben elengedett kötelezettség 50%-a..), s akkor marad az adóalap: 54 103 eFt, 2.) Vagy maximum az igénybevétel nélkül számított adóalap 50%-áig, ami 47 354 eFt lenne, de a nyilvántartott elhatárolt veszteség: 40 605 eFt, tehát 40 605 eFt plusz a felszámolási egyezségben elengedett követelés 50%-a 47 084 eFt…? Tehát összesen: 87 689 eFt lehetne az „igénybevett elhatárolt veszteség”…, függetlenül attól, hogy nincs ennyi nyilvántartott elhatárolt vesztesége... Az Önök portálján ezt találtam: „Új előírás 2013. január 1-jétől. A csődeljárást vagy felszámolási eljárást lezáró egyezséget követően a tevékenységét tovább folytató adózónak az egyezséggel összefüggésben nem keletkezik társaságiadó-fizetési kötelezettsége, ha elhatárolt veszteséggel rendelkezik. A rendelkezés a 2012. január 1-je után megkötött egyezségekre alkalmazandó.

Nyilvános lista készül a fogyasztóbarát vállalkozásokról Cikk

A Budapesti Békéltető Testület (BBT) nyilvános listát tesz közzé a fogyasztóbarát vállalkozásokról 2017-től.

Céltartalékképzés bírósági ügyben Kérdés

Tisztelt Szakértő! A cég megvásárolt egy másik kft.-t. A cégvásárlás értékét a cég utólag nem tartotta megfelelőnek, mivel több ponton problémák jelentkeztek. Bíróságra ment a cég hogy a vásárlási ár reális mértékét újból megállapítsa. A bíróság I. fokú ítéletet hozott ezen ügyben 2015 októberében, majd felfüggesztette ezen ítélet végrehajtását azzal, hogy a felek 2016 júniusáig peren kívüli egyezségre juthatnak. Az egyezség 2015 novemberében létrejött, de az egyezségben foglaltak megvalósítását folyamatosan kell teljesíteni 2016 júniusáig. A bíróság 2016. júniusban megvizsgálja az egyezség megvalósulását, és lezárja az ügyet. A 2015 novemberében megkötött egyezség tartalmaz ingatlanadásvételt is, a földhivatalban az ingatlan tulajdonjogát átírták a másik fél nevére, a birtokba adás 2016. júniusban lesz. Kérdésem, hogy a megállapodás alapján 2015. évre céltartalékot kell képezni? Illetve az átírt ingatlant le lehet könyvelni 2015. évre?

Egyezkedni lehet a GVH-val Cikk

Azok a vállalkozások, amelyek meghatározott típusú versenyjogi ügyekben elismerik jogsértésüket és lemondanak bizonyos eljárási jogaikról, 10 százalékos bírságcsökkentésben részesülhetnek – az ezzel kapcsolatos egyezségi eljárás részletszabályait hétfőn rögzítette a Gazdasági Versenyhivatal (GVH).

Vevő követelés felszámolás után Kérdés

Az általunk könyvelt XY Kft. szállító ABC Kft. vevője nem fizette ki a 2011. és 2012. évben leszállított és általa is elismert áruk ellenértékét. Felszámolási eljárást kezdeményeztek vele szemben 2012. évben más vállalkozások. Az XY Kft. nem adta be a hitelezői igényét. Az ABC Kft.-vel szemben kezdeményezett felszámolási eljárás 2013. évben megszűnt a hitelezőkkel kötött megállapodás szerint az ABC Kft. további működésével. Az XY Kft. a felszámolási eljárás megszűnését követően érvényesítheti-e az ABC Kft-vel szembeni 2011. és 2012. évekre vonatkozó vevői követeléseit? Amennyiben nem, mikor kell kivezetnie a cégnek a követelést és ez elismert ráfordításnak tekinthető-e a társasági adótörvény szerint, vagy adóalap növelő tétel lesz?

Egyezségkötés a felszámolás során: lehetőség a cég megmentésére Cikk

Gyakran érdemes egyezséget kötni a hitelezőkkel – még a NAV-val is – felszámolás helyett. Összefoglaltuk, hogy miről szólhat a megállapodás, mik a feltételek és milyen papírmunkát kell elvégezni hozzá.

Követelés-elengedés automatikusan Kérdés

Tisztelt Szakértő! Segítségüket kérem az alábbiakban: Egy kft. (nonprofit, közhasznú) már több mint egy éve tartozik szállítóinak. Az eltelt időben nem indított senki felszámolást a kft ellen. A közlönyben megjelentette, hogy a törzstőkéjét 3 millió forintra csökkenti, ez ellen senki nem jelentkezett hitelezői/biztosíték nyújtása iránti igénnyel. Másfél év után a tulajdonostól támogatás érkezett, ami azonban nem elegendő az összes tartozás kiegyenlítésére. Hogy a tőkecsökkentés biztosított legyen, a tulajdonos pótbefizetést is teljesített egyidejűleg, de a tartozásokat elsősorban a támogatásból kellene megoldani, majd a pótbefizetést a tulajdonosnak visszaadni. Emiatt minden szállítóval fel szeretnék venni a kapcsolatot, hogy egyezség keretében rendezzék a tartozást. Ha a szállító enged a követeléséből valamennyit, akkor utalás után lezárt az ügy, a megállapodással elengedetteket egyéb/rendkívüli bevételként könyvelik. (Helyes ez így?) Az egyezségek sorra születnek, de van jó néhány partner, akik egyszerűen nem reagálnak a postai levelekre, amelyekben arról tájékoztatjuk őket, hogy szeretnénk rendezni a tartozást (vagy visszajön a székhely címéről, vagy átveszik, de nem jelentkeznek). A kérdésem: van-e arra mód és lehetőség, hogy ezeket a tartozásokat elengedett követelésként leírjuk? Bele tudjuk-e fogalmazni például egy tértivevényes levélbe, hogy, ha nem jelentkezik, akkor úgy vesszük, hogy a követelését – például 50 százalékra –leszállította, ezt a részt átutaljuk, a fennmaradt részt pedig leírjuk? Köszönöm!

Mit tehet az APEH a felszámolási eljárás során? II. Cikk

Az adóhatóság felszámolásban betöltött szerepével foglalkozó cikkünk második része az egyszerűsített felszámolással, a procedúrához kapcsolódó bevallási kötelezettséggel és az adóhatóság ellenőrzési feladataival kapcsolatos legfontosabb információkat rendszerezi.

Mit tehet az APEH a felszámolási eljárás során? I. Cikk

Az adóhatóság a felszámolási eljárás során egyszerre lehet hitelező, illetve közhatalommal bíró szervezet, amelynek hatósági jogkörei vannak. Ez az ellentmondás sok furcsasághoz vezet a felszámolás során.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Nyelvtanfolyam adózása

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Repülőjegy kifizetése munkavállalónak

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2021 január
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
hirdetÉs

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close