25 találat a(z) egyenesági rokon cimkére

Zártkerti legelő megnevezésű ingatlan értékesítése Kérdés

Egyszemélyes kft. törzstőke és ajándékozás Kérdés

Illetékkötelezettség és illetékmentesség vagyonkezelő alapítványoknál Cikk

A vagyonkezelő alapítvány vagyonszerzése jellemzően illetékköteles, személyes illetékmenteség nem illeti meg. Természetesen, ha a vagyonszerzés célja vagy formája miatt az illetékekről szóló törvény (Itv.) illetékmentességről rendelkezik, az a vagyonkezelő alapítvány esetében is érvényesíthető. Ezen kívül – a vagyonkezelő alapítványok, illetve kedvezményezettjeik tekintetében – sajátos rendelkezést tartalmaz az illetéktörvény.

Illeték Kérdés

Tisztelt Szakértő! Abban kérném a megerősítését, hogy ha valaki családon belül (nagyszülő az unokának) nagyobb pénzösszeget, valamint házat ajándékoz, akkor az illetékmentes, és a NAV felé sem kell jelezni. A pénzösszeg átutalással került átadásra. Illetve az lenne a kérdésem, hogy a pénzösszeg ajándékozásáról szükséges-e valamilyen nyilatkozat? A ház ajándékozásának természetesen nyoma van.

Tagi kölcsön ajándékozása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kft. tulajdonosai egyenesági rokonok (apa és lánya). Kérdésem, hogy az apa a kft.-nek adott tagi hitelét a lányának ajándékozhatja illetékmentesen? Köszönöm előre is a válaszát!

Lakástakarékpénztári kifizetés engedményezése Kérdés

A lejárt lakástakarékpénztári kifizetést felvettem felújításra, de végül nagykorú gyermekem lakásvásárlására adtam oda. Adó-, illeték- vagy más fizetési kötelezettséggel jár-e a részére ez az engedményezés?

Adózás, illeték magánszemélyek közötti ajándékozáskor Cikk

Gyakori kérdés, hogy kell-e adót vagy illetéket fizetni, ha egy magánszemély ajándékot ad egy másik magánszemélynek. Mit kell tudni erről?

Ajándék eladása utáni szja Kérdés

Tisztelt Szakértő! Többen (beleértve a NAV ügyfélszolgálatát is) arra keressük a választ, hogy abban az esetben, ha valaki ajándékozás útján szerez ingatlant a nagyapjától, tehát egyenesági rokontól, illetékmentesen, és az ingatlant a szerzést követő évben értékesíti, jóval az ajándékozási szerződésben megállapított érték alatt, akkor abból keletkezik-e szja-köteles jövedelme vagy sem. Ebben a kérdésben kérném szakértő véleményét. Előre is köszönöm a válaszát!

Katás vállalkozás Kérdés

Tisztelt Adószakértő! Az alábbi kérdésben szeretnék segítséget kérni: Építőipari kft.-ben tulajdonos és ügyvezető vagyok. A fiam alkalmazott a kft.-ben. Magasépítőtechnikusi végzettsége van. Amennyiben katás lenne, számlázhatna-e a kft. felé, nem jelentene-e összeférhetetlenséget az apa-fia viszony? Tevékenységi körébe felvehet-e olyan tevékenységet, amelybe belefér a kézápoló-műkörömépítő, és a testvére alkalmazott lehet-e a katás vállalkozásban? köszönöm válaszát.

Árfolyamnyereség adója Kérdés

Tisztelt Szakértő! Magánszemély 100 százalékos tulajdonában lévő társaságban ("A" társaság) lévő 20 millió forint névértékű, 100 millió forint piaci értékű részesedését 100 millió forint apport értéken beviszi egy kft.-be ("B" társaság), melynek szintén 100 százalékos tulajdonosa. B társaság ezután a benne lévő "A" tulajdonrészt 100 millió forintért értékesíti "C" társaságnak. A magánszemély hogyan halaszthatja az apport miatti árfolyamnyereség (100-20=80 millió forint) után keletkező jövedelemadó megfizetését? Másik kérdésem az üggyel kapcsolatban: A magánszemély először az "A" társaságban lévő 100 százalékos üzletrészét a fiának ajándékozza, és mivel egyenesági rokonról van szó, az ajándék adó- és illetékmentes. A fiú ezt követően apportálja azt az apja (magánszemély) tulajdonában lévő "B" társaságba. Az apport értéke itt is 100 millió forint, mint az előbb. Így a "B" társaság tulajdonosai lesznek apa és fia. A "B" társaság ezután eladja "C" társaságnak az apportált részesedést, 100 millió forint vételáron. Egy idő után a fiú az apjának (az eredeti "magánszemélynek") ajándékozza a "B" társaságban lévő üzletrészét. Kérdésem: a második esetben keletkezik-e és mikor az "A" társaságbeli részesedésen árfolyamnyereség? Lehetséges, hogy nem?

Nem a tulajdonos adná bérbe a lakást II. Kérdés

Kedves Lepsényi Mária! Hadd pontosítsam azonos című kérdésemet. A család nagykorú gyermekének tulajdonába került egy lakás. Ennek bérbeadását készítik elő. (A lakásbérleti szerződések szokásos formulája szerint "a ... lakás a bérbeadó tulajdonában van".) Ezt azonban nem a tulajdonos, hanem az ő nyugdíjas édesanyja szeretne bérbe adni, aki egy másik, saját tulajdonú lakásában lakik. Tehát nem bérlemény további bérbeadásáról van szó. Lehet-e a gyermeke lakásának bérbeadója az édesanya úgy, hogy a bérleti díjat is ő kapja, és az szja-t is ő fizeti? Újabb válaszát külön köszönöm.

Kft. és katás bt. tagjainak státuszai járulékfizetés szempontjából Kérdés

Tisztelt Szakértő! A következőkben kérem az állásfoglalásukat, illetve válaszukat: Tény: 1. katás bt.-ben a beltag kisadózó az anyának a fia (F) katás bt.-ben kültag: anya (A) mellette “sima" kft.-ben a család az alábbi felállás mellett van: 2. tag: A ügyvezető: A Az anya nyugdíjba vonul, és a következő változást tervezik: a kft.-ben a tagok A és F lennének, 50-50%-ban, az ügyvezető F lenne. 1. Jól gondolom-e, hogy ebben az esetben F-nek minimálbér utáni fizetési kötelezettsége keletkezne a kft.-ben (tag és ügyvezető is lenne egyben), így itt lenne a fő biztosítási jogviszonya, viszont a bt.-ben az 50 ezer helyet 25 ezer forint lenne a kata? 2. Ha F nem lenne tag, csak ügyvezető, akkor az ügyvezetést végezhetné-e nulla forint megbízási díjért, miközben a katás kisadózói státusza (50 ezer forint) változatlan lenne? 3. Ha az öregségi nyugdíj mellett A tagi jogviszonyban dolgozik, nulla forintért, akkor keletkezik-e bármilyen járulékfizetési kötelezettsége? 4. Az anya az év folyamán eseti munkaviszonyt is kötne, ez befolyásolja-e a biztosítási jogviszonyát, illetve az esetleges járulékfizetését a kft.-ben? Válaszukat előre is köszönöm.

Kapcsolt vállalkozás? Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft.-ben az édesanya a tulajdonos, a fia pedig csak ügyvezető, a feladatot munkaviszonyban látja el. A fia szeretne indítani egy katás egyéni vállalkozást, a kérdés az lenne, hogy ez esetben a két cég kapcsolt vállalkozásnak minősülne-e?

Üzletrész ajándékozása és az illeték Kérdés

Egy bt. kültagja üzletrészét fiainak ajándékozza. Az egyenesági rokonok közötti ajándékozás illetékmentes. Kérdés, hogy ez az illetékmentettség a bt. kültagja (édesapa) és a fiainak történő üzletrész ajándékozására is érvényes? Köszönettel: Négyökrűné

Transzferár-nyilvántartás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Két gazdasági társaságról az alábbi adatok állnak rendelkezésre: "A" Kft.: Árbevétel: 200 millió Ft Mérlegfőösszeg: 150 millió Ft Létszám: 6 fő "B" Zrt.: Árbevétel: 900 millió Ft Mérlegfőösszeg: 1.500 millió Ft Létszám: 31 fő. "B" Zrt. többségi tulajdonosa az apa 80 százalékban, ebben a gazdasági társaságban a fiának is van kisebb tulajdoni hányada (1%), az apa vezérigazgató, a fiú itt nem. "A" Kft.-ben a "B"-Zrt.-ben lévő fiú az ügyvezető, de tulajdona nincs a kft.-ben, az az édesanyjáé és a testvéréé 50-50 százalékban, de ők csak tulajdonosok, akik egyben az "A" Zrt.-ben lévő apának a közeli hozzátartozói (feleség, lány). A két gazdasági társaság között évente 50 millió forintot meghaladó szolgáltatási és termékértékesítési ügylet bonyolódik. Mind a kettő cég mezőgazdasági ágazatban tevékenykedik. Szükséges-e a felek között transzferár- vagy bármilyen nyilvántartás az adott évi ügyletekről?