33 találat a(z) egyenesági rokon cimkére
Ajándék eladása utáni szja
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Többen (beleértve a NAV ügyfélszolgálatát is) arra keressük a választ, hogy abban az esetben, ha valaki ajándékozás útján szerez ingatlant a nagyapjától, tehát egyenesági rokontól, illetékmentesen, és az ingatlant a szerzést követő évben értékesíti, jóval az ajándékozási szerződésben megállapított érték alatt, akkor abból keletkezik-e szja-köteles jövedelme vagy sem. Ebben a kérdésben kérném szakértő véleményét. Előre is köszönöm a válaszát!
Katás vállalkozás
Kérdés
Tisztelt Adószakértő! Az alábbi kérdésben szeretnék segítséget kérni: Építőipari kft.-ben tulajdonos és ügyvezető vagyok. A fiam alkalmazott a kft.-ben. Magasépítőtechnikusi végzettsége van. Amennyiben katás lenne, számlázhatna-e a kft. felé, nem jelentene-e összeférhetetlenséget az apa-fia viszony? Tevékenységi körébe felvehet-e olyan tevékenységet, amelybe belefér a kézápoló-műkörömépítő, és a testvére alkalmazott lehet-e a katás vállalkozásban? köszönöm válaszát.
Árfolyamnyereség adója
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magánszemély 100 százalékos tulajdonában lévő társaságban ("A" társaság) lévő 20 millió forint névértékű, 100 millió forint piaci értékű részesedését 100 millió forint apport értéken beviszi egy kft.-be ("B" társaság), melynek szintén 100 százalékos tulajdonosa. B társaság ezután a benne lévő "A" tulajdonrészt 100 millió forintért értékesíti "C" társaságnak. A magánszemély hogyan halaszthatja az apport miatti árfolyamnyereség (100-20=80 millió forint) után keletkező jövedelemadó megfizetését? Másik kérdésem az üggyel kapcsolatban: A magánszemély először az "A" társaságban lévő 100 százalékos üzletrészét a fiának ajándékozza, és mivel egyenesági rokonról van szó, az ajándék adó- és illetékmentes. A fiú ezt követően apportálja azt az apja (magánszemély) tulajdonában lévő "B" társaságba. Az apport értéke itt is 100 millió forint, mint az előbb. Így a "B" társaság tulajdonosai lesznek apa és fia. A "B" társaság ezután eladja "C" társaságnak az apportált részesedést, 100 millió forint vételáron. Egy idő után a fiú az apjának (az eredeti "magánszemélynek") ajándékozza a "B" társaságban lévő üzletrészét. Kérdésem: a második esetben keletkezik-e és mikor az "A" társaságbeli részesedésen árfolyamnyereség? Lehetséges, hogy nem?
Nem a tulajdonos adná bérbe a lakást II.
Kérdés
Kedves Lepsényi Mária! Hadd pontosítsam azonos című kérdésemet. A család nagykorú gyermekének tulajdonába került egy lakás. Ennek bérbeadását készítik elő. (A lakásbérleti szerződések szokásos formulája szerint "a ... lakás a bérbeadó tulajdonában van".) Ezt azonban nem a tulajdonos, hanem az ő nyugdíjas édesanyja szeretne bérbe adni, aki egy másik, saját tulajdonú lakásában lakik. Tehát nem bérlemény további bérbeadásáról van szó. Lehet-e a gyermeke lakásának bérbeadója az édesanya úgy, hogy a bérleti díjat is ő kapja, és az szja-t is ő fizeti? Újabb válaszát külön köszönöm.
Kft. és katás bt. tagjainak státuszai járulékfizetés szempontjából
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A következőkben kérem az állásfoglalásukat, illetve válaszukat: Tény: 1. katás bt.-ben a beltag kisadózó az anyának a fia (F) katás bt.-ben kültag: anya (A) mellette “sima" kft.-ben a család az alábbi felállás mellett van: 2. tag: A ügyvezető: A Az anya nyugdíjba vonul, és a következő változást tervezik: a kft.-ben a tagok A és F lennének, 50-50%-ban, az ügyvezető F lenne. 1. Jól gondolom-e, hogy ebben az esetben F-nek minimálbér utáni fizetési kötelezettsége keletkezne a kft.-ben (tag és ügyvezető is lenne egyben), így itt lenne a fő biztosítási jogviszonya, viszont a bt.-ben az 50 ezer helyet 25 ezer forint lenne a kata? 2. Ha F nem lenne tag, csak ügyvezető, akkor az ügyvezetést végezhetné-e nulla forint megbízási díjért, miközben a katás kisadózói státusza (50 ezer forint) változatlan lenne? 3. Ha az öregségi nyugdíj mellett A tagi jogviszonyban dolgozik, nulla forintért, akkor keletkezik-e bármilyen járulékfizetési kötelezettsége? 4. Az anya az év folyamán eseti munkaviszonyt is kötne, ez befolyásolja-e a biztosítási jogviszonyát, illetve az esetleges járulékfizetését a kft.-ben? Válaszukat előre is köszönöm.
Kapcsolt vállalkozás?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft.-ben az édesanya a tulajdonos, a fia pedig csak ügyvezető, a feladatot munkaviszonyban látja el. A fia szeretne indítani egy katás egyéni vállalkozást, a kérdés az lenne, hogy ez esetben a két cég kapcsolt vállalkozásnak minősülne-e?
Üzletrész ajándékozása és az illeték
Kérdés
Egy bt. kültagja üzletrészét fiainak ajándékozza. Az egyenesági rokonok közötti ajándékozás illetékmentes. Kérdés, hogy ez az illetékmentettség a bt. kültagja (édesapa) és a fiainak történő üzletrész ajándékozására is érvényes? Köszönettel: Négyökrűné
Transzferár-nyilvántartás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Két gazdasági társaságról az alábbi adatok állnak rendelkezésre: "A" Kft.: Árbevétel: 200 millió Ft Mérlegfőösszeg: 150 millió Ft Létszám: 6 fő "B" Zrt.: Árbevétel: 900 millió Ft Mérlegfőösszeg: 1.500 millió Ft Létszám: 31 fő. "B" Zrt. többségi tulajdonosa az apa 80 százalékban, ebben a gazdasági társaságban a fiának is van kisebb tulajdoni hányada (1%), az apa vezérigazgató, a fiú itt nem. "A" Kft.-ben a "B"-Zrt.-ben lévő fiú az ügyvezető, de tulajdona nincs a kft.-ben, az az édesanyjáé és a testvéréé 50-50 százalékban, de ők csak tulajdonosok, akik egyben az "A" Zrt.-ben lévő apának a közeli hozzátartozói (feleség, lány). A két gazdasági társaság között évente 50 millió forintot meghaladó szolgáltatási és termékértékesítési ügylet bonyolódik. Mind a kettő cég mezőgazdasági ágazatban tevékenykedik. Szükséges-e a felek között transzferár- vagy bármilyen nyilvántartás az adott évi ügyletekről?
Kft.-üzletrész örökösödési illetéke
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kft. saját tőkéje 225 M Ft, jegyzett tőkéje 20 M Ft, az örökölt üzletrész a kft. 45%-a. Mennyi az örökösödési illeték és az illetékalap egyenesági leszármazó (gyermek és unoka) öröklése esetén?
Egyenesági örökös több ingatlant örököl
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Válaszát szeretném kérni az alábbi esetre: a szülők egyszerre elhaláloznak, egy nagykorú gyermekük az egyedüli örökös. Az egyik szülő nevén négy ingatlan van, amelyeket a gyermek megörököl. Az ingatlanok közül három értéke 15 millió forint alatti, a negyedik ingatlan 20 millió forint értékű. Hogyan alakul az örökös illetékfizetési kötelezettsége? Amennyiben ezeket az ingatlanokat öt éven belül eladja, keletkezik-e szja-kötelezettsége? A szülőknek volt egy kft.-jük is, amelyben az egyik szülő csak tulajdonos, a másik szülő pedig csak ügyvezető volt. A kft. törzstőkéje 3 millió forint készpénzben, a tagi hitel 2 millió forint. A kft.-ben van egy kishaszongépjármű, amelynek könyv szerinti 100 ezer forint, piaci értéke kb. 300 ezer forint. A kft. vonatkozásában hogyan alakul az öröklési illeték? Válaszát előre is köszönöm.
Üzletrész-értékesítés, ajándékozás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kft. egyik tagja a 20 millió forint névértékű üzletrészéből 5 millió forint névértékű üzletrészt 1 millió forintért eladott a fiának. A cég saját tőkéjéből az 5 millió forint névértékű üzletrészre 100 millió forint jut. Tehát az 5 millió forint összegű üzletrész piaci értéke legalább 100 millió forint. Az szja-törvény értelmében az értékesítő tagnak keletkezik-e szja-fizetési kötelezettsége, mivel piaci áron alul adta el az üzletrészét? A fiának mikor keletkezik szja-fizetési kötelezettsége? Van-e illetékvonzat? Mi lenne a helyzet ajándékozás esetén, mivel közeli hozzátartozók? Esetleg akkor lenne csak az ügylet, ha a fiú, mint új tag, tagi betéttel lépne be a cégbe? Válaszukat előre is köszönöm. Krisztiánné Nagy Gabreilla
Kapcsolt vállalkozás?
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Kft.-ben egy tag van. A tag apja az ügyvezető. Ha az ügyvezető vagy a felesége (aki a tag édesanyja is egyúttal) egyéni vállalkozóként számláz a kft.-nek, akkor ők kapcsoltnak minősülnek, és azt be kell jelenteni a NAV felé? Köszönettel, Szentesi Péter
Üzletrész-ajándékozás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kft. tulajdonosa egy házaspár. Az anya idős, ezért az üzletrészét egyenesági rokona, fia részére kívánja elajándékozni. Az egyenesági rokonok közötti ajándékozás illetékmentes. Kérdésem, hogy kinek, mikor keletkezik szja- és ehofizetési kötelezettsége az ajándékozás végett? A szakmabeliek véleményei közt találtam olyan megjegyzést, hogy nemcsak az üzletrész fiú általi értékesítésekor, hanem már az szja-törvény 9. § (2) b) pontja az értékpapír megszerzését említi a jövedelem meghatározásakor, mivel a magánszemélyt a hasznok szedésének joga (például osztalék) illetve rendelkezési jog megilleti?
Kapcsolt vállalkozás
Kérdés
A következőkben szeretnék segítséget kérni. Van egy kft., ahol a fiú a 100 százalékos tulajdonos. Anyukája alapított egy bt.-t, ahol ő kültag (25 százalékban tulajdonos). A bt. ügyvezetője a beltag. Kapcsolt vállalkozásnak minősülnek-e? Ha két vállalkozás gazdasági kapcsolatban áll, akkor mire kell figyelni? Válaszukat köszönjük.
Üzletrész ajándékozása egyenesági (apa-fia) rokonnak
Kérdés
Kell-e valamilyen adót fizetni üzletrész ajándékozása esetén? Az apának van egy kft.-je, amelynek a jegyzett tőkéje 3 millió forint, amiből 2,5 millió forint eredménytartalékból lett megemelve. Az apa idős, és szeretné a fiának ajándékozni a céget, aki továbbvinné azt. Esetleg, ha később a fia értékesíti, akkor keletkezik szja- és ehofizetési kötelezettsége?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
