4449 találat a(z) egyéni vállalkozó cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó osztalékalapjának meghatározásában szeretnénk segítséget kérni. A vállalkozó 2016 decemberében 10 millió forintért megvásárolt egy új gépet, melyet 2017 januárjában tudott csak üzembe helyezni. A gép kizárólag vállalkozási célokat szolgál. A gép beruházásával a 2015-ös évben képzett 2 millió forint fejlesztési tartalékot felhasználja. (A gépre évi 20%-os értékcsökkenést számol el.) Kérdésünk, hogy e beruházásra tekintettel hogyan alakul a vállalkozói osztalékalap 2016-ban és 2017-ben? Köszönjük!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A kérdésem arra vonatkozik, hogy az egyéni vállalkozó a 2011-es és 2012-es adóévekre vett igénybe kisvállalkozói kedvezményt. Az idén márciustól szünetelni szeretné a vállalkozást. Érinti-e ez a kedvezményeket? Egyáltalán: lejártak-e a 4 éves kötelezettségek? Ha nem, akkor az egyéni vállalkozói jogállás megszűnésének számít-e a szünetelés?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Átalányadózó egyéni vállalkozó éves árbevétele nem haladja meg a 6 millió forintot, nincs alkalmazottja. Kérdés: Van-e olyan eset (kivéve a negyedévi 10 ezer forintos értékhatárt), amikor az egyéni vállalkozónak jövedelemkivét esetén nem kell negyedévi adóelőleget fizetnie? Köszönettel: Stock Ildikó

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérném szíves segítségét egyéni vállalkozó, vállalkozói kivéttel kapcsolatosan. 2016.december hónapban a vállalkozói kivét összege bruttó 200 000 forint. A 1658-as 12. havi bevallásban bevallva, járulék 2017. január hónapban kifizetve, viszont maga a kivét 2017. január 10-én került átutalásra a vállalkozó bankszámlájára. A 1653-as bevallásban a vállalkozói kivét soron a december hónapot tartalmazó összeg kerül be, ez egyezne a számfejtés összegével 2016-ra, vagy nem kerül bele? Ha 2016. december hónapra számfejtett, bevallott vállalkozói kivét is benne lesz és nem kellene, akkor 2016. évre a költségek összege helytelen lesz és a 2016. évi eredmény is? Köszönöm a segítséget.

Kérdés

Egyéni vállalkozó saját tulajdonában lévő tehergépjárművével fuvarozási és oktatási tevékenységet is végez. A fuvarozással kapcsolatban az üzemanyag-elszámolásra az alábbi képlet használata helyes-e: Alapnorma=9,5+0,00047 x(megengedett legnagyobb tömeg+saját tömeg)+0,050 x meghajtómotor teljesítménye? Az így kapott alapnorma van felszorozva a megtett kilométerrel és a NAV által közzétett üzemanyagárral. Valamint az oktatásra az alábbi képlet használata szintén helyes-e: tanóra x 18km/tanóra:100 x 9,5L alapnorma x 1,8 alapnorma átalány x NAV üzemanyagár? Valamint az oktatáshoz kapcsolódóan jármű használati költségként van elszámolva tanóra x 836Ft/tanóra. Az oktatáshoz kapcsolódó 9,5 L alapnorma az egyszerűsített elszámolás alapján lett meghatározva, mert ha a kormányrendelet 1. melléklet illetve 1/A melléklete alapján határozom meg az alapnormát, akkor a törvényben meghatározott adattartamú útnyilvántartásra van szükség. A fent leírtak helyénvalóak-e?

Kérdés

1. Az szja törvény hatálya alá tartózó egyéni vállalkozó a törvény 5-ös számú melléklet 3-as pontja alapján vezeti tárgyi eszközeiről az egyedi nyilvántartást. A 11-es számú melléklet II. az értékcsökkenési leírás szabályai szerint ”A tárgyi eszköz, és nem anyagi javak leírása e fejezet rendelkezései szerint… számolható el vállalkozói költségként”. A vállalkozás elszámolható értékcsökkenése – korábbi évek hitelből történő beruházása miatt – jelentősen meghaladják vállalkozás bevételét, azaz a vállalkozás negatív eredménnyel zárna.(Veszteséget kellene elhatárolni!) Viszont ez a hiteleket nyújtó bankok irányában elfogadhatatlan (akár a hitel azonnali megszüntetését is eredményezheti). A törvény szó szerinti olvasatából vállalkozó úgy dönt, hogy egyes eszközöknél a tárgyévi értékcsökkenést nem számolja el. Ezzel az év végi eredmény pozitív lesz, és adófizetési kötelezettség keletkezik. Kérdés, hogy az évben el nem számolt értékcsökkenés a későbbi évek eredményénél figyelembe vehető-e csökkentő tételként. Az szja törvény más pontjai rugalmasan kezelik az ilyen jellegű megoldást, hiszen teljesen hasonló alapon működik a fejlesztési tartalék képzése (előre hozott értékcsökkenés), vagy a vállalkozást kezdő személynél a korábban 3 éven beszerzett eszközök utólagos elszámolása. 2. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által küldött elszámoló összesítő bizonylathoz kapcsolódóan – véleményem szerint nem számla – kötelező-e a áfa törvény miatti 100 000 forint feletti adatszolgáltatási kötelezettség? Üdv.

Kérdés

Megváltozott a szüneteltetés éveinek száma 2017. január 1-jétől, maximum 2 év lehet. Ha lejárt a 2 év, utána mennyi idő múlva lehet ismét szüneteltetni? 1 hónapot dolgozik, aztán ismét 2 év szüneteltetés lehet? Köszönöm előre is válaszát.

Kérdés

Tisztelt Szakértők! Egy átalányadózó egyéni vállalkozó naplófőkönyvet vezet. A kimenő és bejövő számlák akkor kerülnek könyvelésre, amikor a pénzügyi teljesítés megtörténik. Az áfa ugyanekkor kerül elszámolásra. (Illetve amelyik kimenő számla 45 napon belül nincs kiegyenlítve, az megjelenik abban az áfa időszaknak az elszámolásában, ahol a 45 nap letelik a számlán megjelölt teljesítési időpontot követően.) Helyes-e ez az eljárás áfa szempontjából? Ehhez szükséges-e külön a pénzforgalmi áfa elszámolást bejelenteni az általános szabályok helyett?!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Adószámos magánszemély ad bérbe egyéni vállalkozónak fodrászüzletet. A bérbeadó a kiállított számlán feltünteti az üzlet bérbeadása mellett a szerződés szerinti 40 000 Ft összeget. A következő sorban feltünteti az szja megjegyzéssel a levont szja-t (40 000 Ft–4000 Ft)*0,15=5400 Ft. A számla fizetendő összege mellett 34 600 Ft-ot tüntet fel. Kérdésem az, hogy a számlán szerepelhet-e a levont szja összege, illetve az, hogy a számla fizetendő végösszegénél helyesen tüntette-e fel a bérbeadó a 34 600 Ft összeget. Válaszát köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Legyen kedves a következő kérdésben tájékoztatást adni. Főállású egyéni vállalkozó 2014-es évben igénybe vette a kisvállalkozói kedvezményt személyautóra. Ezt az idei évben önellenőrzés alá akarja vonni, megteheti?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az egyéni vállalkozó, mivel minden megszerzett bevétele után keletkezett nyereséget leadózza, így megteheti, hogy a december 31-én a pénztárban, illetve a bankban lévő egyenlegét kiveszi és csak egy minimális összeget hagy meg nyitásra? Vagy miként juthat hozzá a leadózott összeghez? Miként kell ezt dokumentálni? Köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ügyfelem X Kft.-ben nem többségi tulajdonrésszel rendelkezik. Ott személyesen nem működik közre, semmilyen díjazásban nem részesül. Jelenleg Y Kft.-ben alkalmazott, ahol a munkaviszonyát megszünteti amint vállalkozó lesz. Egyéni vállalkozó szeretne lenni katás adózással. Kell-e X Kft.-ben járulékot fizetni utána, mivel a kata havi befizetésével (még az emelttel sem) nem fizeti meg a kötelező járulékalapot vagy a kata megfizetésével mint vállalkozó kifizet minden járulékot és X Kft.-nek nincs fizetési kötelezettsége? Segítségüket köszönöm.

Kérdés

Egy család 5 tagja közös igazolvány alapján folytat őstermelői tevékenységet kettő (A+B) önkormányzat területén. A tagok közül ketten "A" önkormányzat területén egyéni vállalkozók is. A család mind az 5 tagját külön-külön felszólította "A" önkormányzat a 2015. évi hipa bevallására. Az egyéni vállalkozók a vállalkozási hipát időben bevallották, de a család az őstermelői bevallási kötelezettséget nem teljesítette. A támogatás nélküli, egy főre jutó őstermelői árbevétel a 600 ezer forintot meghaladta. Az őstermelői iparűzésiadó-alapot a két önkormányzat között meg tudtuk osztani, az egy főre jutó osztással sem volt gond, így "A" önkormányzatnak elküldtük az 5 darab "őstermelői" hipa-bevallást, de több kérdés is felmerült, az alábbiakra kérünk választ: – "A" önkormányzatnál már rendelkezésre állt a két vállalkozó bevallása, de ugyanolyan szöveggel szólították fel őket is bevallásra, mint a nem vállalkozókat, ezért kérdezzük, hogy benyújtható-e külön őstermelői és külön vállalkozói iparűzésiadó-bevallás? – A vállalkozói bevallásokban anyaggal csökkentett árbevétel szerepelt hipa-alapként, az őstermelőinél az egyszerűsített módszert alkalmaztuk. Megtehettük ezt? – Ha egy bevallásban kell szerepeltetni az egyéni vállalkozói és az őstermelői tevékenységet, akkor a vállalkozóknál eltérhet-e a nyomtatvány kitöltése az általános szabályoktól, azaz a VII. táblában összeadható-e a nem megosztott vállalkozói és az osztott őstermelői adat? – Hogyan kell helyesen kitölteni az egyéni vállalkozók bevallását ebben az esetben "A" és "B" településeken?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kft. 25 százalékos tulajdonrészű tagja közreműködéséért egyéni vállalkozóként számláz a társaságának, piaci árat meghaladó összegért. Társaságiadóalap-korrekció merül fel, vagy milyen más következménye van? Köszönettel: Papp Éva

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az egyéni vállalkozó 2016. évben egy épületberuházásba kezdett, de ebben az évben még csak a hatósági engedélyekhez szükséges terveket, illetékeket, áramcsatlakozási díjat fizette ki. Ezeket beruházási értékként nyilvántartjuk, nem kerültek költségként elszámolásra, és aktiválás sem történt. 2017. 02.01-től a vállalkozó a kata szerinti adózási módot választotta az addigi vállalkozói bevétel-költség elszámolás helyett. Az alábbi kérdések merültek fel: 1. Feloldható-e a képzett fejlesztési tartalék a 2016-ban megkezdett, fent felsorolt kiadások beruházásként nyilvántartott összegében? 2. 2017-ben további előkészületek várhatók, de elképzelhető, hogy az épület felépítése még nem fog megtörténni. Ennek keretében kerítést épít a vállalkozó. A tevékenysége olyan jellegű, hogy szigorú hatósági engedélyek birtokában végezheti csak. Vegyszerek, méreganyagok tárolására lesz szükség, amelyre kerítés nélkül engedélyt sem kapna. Feloldható-e a kerítésépítésre a fejlesztési tartalék? 3. Az, hogy időközben a katás adózási módra tér át, befolyásolja-e a folytatott beruházás értékében a fejlesztési tartalék feloldásának lehetőségét? 4. Amennyiben az épület felépítése mégsem egyéni vállalkozásban valósulna meg, mert például hitelt csak a tulajdonában lévő egyszemélyes kft.-je kapna, akkor a fejlesztési tartalék feloldással érintett, még üzembe nem helyezett beruházási értéket átszámlázhatja-e a kft.-nek anélkül, hogy ehhez valamilyen szankció tartozna? Válaszukat köszönöm. Némethné

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Be nem fizetett jegyzett tőke

dr. Tuczai Dóra

LL.M. (Berlin) ügyvéd

budlegal Ügyvédi Társulás tagja

40 év alatti anyák szja-mentessége

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Ingatlan-bérbeadás egyéni vállalkozó

dr. Csobánczy Péter

közgazdász, jogász, adótanácsadó

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 január
H K Sze Cs P Sz V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1

Együttműködő partnereink