Tisztelt Szakértő! Egyik munkatársunk meghalt. A cég saját hallottjának tekinti, a temetési költséget ő viseli. Mindenről van cég nevére szóló számla. Az szja-törvény 1. sz. melléklet 8.6.e) alapján ez adómentes, a tao-törvény szerint elismert költség. Az lenne a kérdésem, hogyan papírozzuk le, hogy a cég elhunyt munkavállalóját saját hallottjának tekinti, szükséges-e ehhez külön papírt gyártani Ön szerint? Köszönettel: Mónika
Tisztelt Szakértők! Ügyfeleink nem nagyon szeretnek "papírozni" – ahogyan ők szokták mondani –, ha készül is valamilyen dokumentáció, az is ritkán felel meg az előírásoknak. Mi pedig egy-egy ellenőrzésnél szembesülünk ezzel a hiányossággal leginkább, és ez konfliktusforrás az ügyfelekkel. .. miért kell ennyi papír, ....hol van ez leírva, ...erre külön fel kellene venni egy embert, aki csak a papírokkal foglalkozik, és hol fizetik ezt meg nekem....., csak a szokásos elégedetlenkedés általában. Szeretnék egy átfogó tájékoztatást készíteni nekik – persze mindenki számára érthető megfogalmazásban –, nem túl nagy terjedelemben és áttekinthető formában. Ehhez szeretnék Önöktől segítséget kérni, hogy melyik jogszabály rendelkezik arról, kinek kötelező szerződést kötni, milyen adattartalommal, a számlabefogadás szabályai ugye nagyon fontosak, milyen kötelezettségek vannak, mi az ami csak ajánlott esetleg, de nem kötelező, milyen következményei lehetnek annak, ha nem tartja be valaki a számlabefogadás szabályait. Ez egy eléggé összetett dolog, abban szeretném kérni a segítségüket, hogy a témához kapcsolódó jogszabályokat hol találom meg, hogy ne maradjon ki semmi, vagy ne rossz irányban induljunk el. Köszönöm szépen a segítséget! Üdvözlettel: Krcsik Eszter
Tisztelt Szakértők! Kisadózó betéti társaság beltagja főállású kisadózó (havonta utalásra kerül az 50 000 forint), kültagja nem működik közre, "csendestárs". A társasági szerződésben 50-50 százalékos tulajdoni (szavazati) arány szerepel. A kérdésem az lenne, hogy a bt.-hez befolyt bevételből milyen arányban és milyen formában "kell" részesülnie a kültagnak? Kell-e egyáltalán? Kötelező kifizetni a kültag részét is és a '08-as bevallásban közölni az adóhatóság felé ezt az összeget 15 százalékos szja és 14 százalékos eho mellett? Ha csak a beltag vesz ki pénzt a bankból, akkor a kültag részével mi történik? A bevételi nyilvántartáson kívül milyen egyéb dokumentációt kell vezetnie a bt.-nek ahhoz, hogy kiderüljön, mennyivel tartozik a kültagnak. Ha eddig a kültag nem kapott semmit, akkor egy esetleges végelszámolás esetén hogyan tudja a kiszámolni, mi járt volna neki az elmúlt évek alatt? Van olyan megoldás, hogy a beltag által felvett pénzből kifizeti a kültagnak járó részt és minden rendben? Köszönöm előre is válaszukat! Nagy Szabolcs
Tisztelt Szakértő, ügyfelem készletének egy része kereskedelmi okok miatt jelentős értékvesztést szenvedett el, szinte eladhatatlanná vált. A cég eredménye terhére ezen készlet veszteségének elszámolása sok okból elfogadhatatlan, de jelentős eredménytartaléka van, amivel szemben le lehetne írni az értékvesztést. Lehet-e, és ha igen, milyen feltételek mellett és milyen dokumentációval lehet ezt végrehajtani?
Tisztelt Szakértő! Két kérdésre keresem és kérem a válaszukat. 1. Sporttevékenységet végző kft.-ben alkalmazott sportolók alkalmazhatják-e az ekho szabályai szerinti adózást? 2. A sportolók munkaidő-beosztás és munkaideje nem szabványos. Részükre milyen módon lehet alkalmazni a munka törvénykönyve 145. §-a szerinti pótlékátalányt? Milyen dokumentáció, illetve elszámolás szükséges a helyes alkalmazás érdekében? A munkaszerződésben elég-e rögzíteni, hogy a munkabér tartalmazza a pótlékokat. Nevesíteni szükséges-e az e rendszerben elszámolni kívánt pótlékokat? Milyen munkaidő-nyilvántartást kell ez esetben vezetni? Tisztelettel várom válaszukat!
Tisztelt Szakértő! Egy kft. egyszeri, vissza nem térítendő támogatást juttat egy – közhasznúsággal is rendelkező – egészségügyi alapítványnak. Erről egy egyszerű támogatási szerződést készítettek a felek, amely szerint a pénzösszeg átutalásra került az alapítvány részére. Milyen egyéb dokumentációra lenne még szüksége a támogatás elszámolásához a kft.-nél, és milyen igazolásokat kell beszerezni ezügyben? Hogyan kell igazoltatni a közhasznúsági jogállást?
Tisztelt Szakértő! Egy kft. különböző számítástechnikai eszközöket selejtez le. Hogyan tudja a selejtezést dokumentálni, mit tud tenni a leselejtezett eszközökkel, tekintettel arra is, hogy ezeknek az eszközöknek vannak olyan alkatrészeik, amelyek veszélyes hulladéknak minősülnek? Köszönettel: Tulogdi Mária
Tisztelt Szakértő! Vállalkozásunk egyes, például nyugdíj előtt álló alkalmazottainak a nyugdíjba vonulást megelőző években eseti jutalmakat ad. A bevallásban feltüntetésre kerülnek, adó és járulék befizetésre kerül. Kérdésünk, hogy kell-e külön dokumentálni, illetve indokolni, hogy kinek, miért és mennyi jutalom kerül kifizetésre, dönthet-e egy személyben az ügyvezető a jutalmazás kérdéséről? Köszönettel.
Közeleg az éves beszámolók és a társaságiadó-bevallások beadási határideje, és ezzel együtt – akinek kötelező – a piaciár-dokumentációk elkészítésének, aktualizálásának határideje is. A piaciár-megállapítási, -alkalmazási kötelezettség azonban nem csak azokra vonatkozik, akiknek a vonatkozó PM rendelet szerint valamilyen szintű dokumentációt kell készíteniük.
Csaknem 10 ezer magyar-román vegyesvállalatot büntethet meg a román adóhatóság az OECD új Transzferár Irányelve alapján, amennyiben elmulasztják benyújtani a transzferár dokumentációjukat a hatóság felé, mutat rá a nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló Baker Tilly Hungária. A bírság mértéke akár az egymillió forintnak megfelelő összeget is elérheti.
A transzferár-dokumentációkkal kapcsolatban számos bírósági ügy született, ezek közül mutatunk be egyet, leírva a szabályokat is.
Az adóellenőrzések során gyakori, hogy az adózó azt állítja: azért nem tudja bemutatni a könyvelési dokumentációt a NAV-nak, mert azt ő sem kapja meg a könyvelőjétől.
A NAV mind gyakrabban tartalmában is vizsgálja a kapcsolt vállalkozások árképzését, sőt egyre többször adóalap-kiigazítást is kezdeményez az érintett cégeknél – állapította meg már korábban is a Deloitte. Az alkalmazott árképzés transzferár technikai elemzésén túl az adóellenőrzések gyakran a kapcsolt ügyletek ésszerűségét is vizsgálják.
2015. január 1-jétől lényeges változások következtek be mind a kapcsolt felek megállapításával, bejelentésével, mind pedig a transzferár dokumentációk készítésével kapcsolatban.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték