Januártól 18 százalékról 5 százalékra mérséklődött az internet-szolgáltatás áfája, a csökkentés az internetszolgáltatók januári számláiban jelenik meg, az áfa módosításával arányosan az előfizetési díjak is csökkentek – közölték a szolgáltatók az MTI érdeklődésére.
Tisztelt Szakértő! Egy 100 százalékos önkormányzati tulajdonú kft. és a könyvvizsgáló között – a képviselő testület jóváhagyása mellett – 2012. október 30-2015 október 30. közötti időre jött létre megbízási szerződés a könyvvizsgálati feladatokra. A könyvvizsgáló az ügyvezetővel történt megbeszélés alapján azonban a teljes IV. negyedévre vonatkozó számlát kiállította, amit a kft. részére átutalt. Az újabb szerződés megkötésére nem került sor, mivel a tulajdonos önkormányzat 2015. dec. 29-én a kft. végelszámolását határozta el 2016. április 1-gyel kezdődően. Az önkormányzat jegyzője megkereste a könyvvizsgálót, hogy vállalja-el a kft. 2015. évi beszámolójának auditálását és az önkormányzat által megbízott végelszámoló az auditálás elvégzésére eseti szerződést kötött a könyvvizsgálóval, aminek alapján az auditálás megtörtént. Az auditálás után a végelszámoló írásban megkereste a könyvvizsgálót és kérte a 2015. évi IV. negyedévi számla módosítását és a november-december hónapra eső könyvvizsgálói díj visszatérítést arra való hivatkozással, hogy a könyvvizsgálóval kötött megbízási szerződés 2015. október 31-gyel lejárt és így a könyvvizsgáló jogosulatlanul számlázott. A könyvvizsgáló nem vitatta a szerződés lejártát, de mivel november és december hónapokban tényleges könyvvizsgálati tevékenységet végzett, így nem tekintette jogtalannak az általa leszámlázott díj megtartását. Kérdés: Ebben az esetben jogosan követelhető-e vissza a két hónapi könyvvizsgálói díj? Válaszát köszönöm:Könyvelő
Tisztelt Szakértő! A 2017.11.27-én megválaszolt kérdéssel kapcsolatban az első kérdésemre nem kaptam választ. A cég elszámolhatja a költségei között a díjakat úgy, hogy évek múltán kerül kifizetésre, tehát nem az adóévet követően közvetlenül mint a bérjellegű kifizetéseket? Ha jól tudom, a bérjellegű kifizetéseknél van az a szabály, hogy amennyiben X időpontig nincs kifizetve a bér, akkor nem lehet a költségek között szerepeltetni? A társaság a hosszú lejárati kötelezettségek között mutatja ki ezt a tartozást? Ha nincs kifizetés akkor mikorra, melyik időszakban kell bevallani és az adókat megfizetni? Amikor az elszámolás megtörténik? Ehhez kapcsolódóan a járulékokat a bevallás szerinti időben kell megállapítani?
Egy magánszemély élelmiszeripari technológiát dolgozott ki, melyet egy cégben hasznosítanak. A hasznosítás után a cég a magánszemélynek a szerződés alapján forgalomarányosan díjat fizet, melyet adóévente állapítanak meg, de a tényleges kifizetés éven túli (több év után) határidőben valósul meg szerződés szerint. A kérdés: - a cég a magánszemélynek kifizetett díjat elszámolhatja-e az érintett adóévben a költségei között? - a cég a kifizetendő összeg után milyen adókat köteles elszámolni, illetve levonni az oltalom alá nem helyezett szellemi tulajdon hasznosítása után? - a cég mikor köteles az fizetendő adókat levonni és bevallani? - a magánszemély milyen adókat, járulékot köteles fizetni amennyiben a szellemi tulajdon nincs oltalom alá helyezve?
Az állami költségvetés finanszírozza a KRESZ-tanfolyam és -vizsga díját 2018. július 1-jétől a 20 évesnél fiatalabbaknak – jelentette be az emberi erőforrások minisztere és a tárca család- és ifjúságügyért felelős államtitkára csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón.
Ma hajnalban 13 biztosító tette közzé január 1-jére ajánlott kötelező biztosítási díjait. A több mint egymillió autóst érintő kampányban 8 és 30 százalék közötti átlagos drágulással számolhatunk. Ezzel várhatóan folytatódik az elmúlt évek díjemelkedési tendenciája, de a tarifákat elemző Biztosítás.HU szerint – a korábbi évekkel ellentétben – idén az autósok egy része már elkerülheti a tervezett díjemelést, ha él a biztosítóváltás lehetőségével.
Tisztelt szakértő! Az "ügyvezető tulajdonában ingatlanba bejelentett székhely"... témájú kérdés kapcsán kérdezem: ha nem minősül székhelyszolgáltatásnak az adott szituáció, akkor a kéményseprő szolgáltatásért (ami a magánszemélynek ingyenes) kötelező-e fizetni – egy jócskán megemelt – díjat? Mondván : a magánszemély tulajdonában levő ingatlan díja ingyenes, de ha be van jelentve a lakásba székhelyként egy vállalkozás, ami pusztán csak formális bejelentés, mert semmilyen tevékenységet nem végez a vállalkozás a lakásban, semmilyen költséget nem számol el a lakás rezsiből...csak az székhelye..tevékenységét egy telephelyen végzi. Köszönettel
A délelőtt feltett kérdésemet pontosítanám. A vállakozás ebben az esetben gazdasâgi társaság, kft.
Kiemelt támogatással segíti a szaktárca azokat az ültetvényes gazdálkodást folytató termelőket, aki az idén szenvedtek fagy- és jégesőkárt – közölte a Földművelésügyi Minisztérium (FM) csütörtökön az MTI-vel.
Vállalkozásunk nagy üzemi gépek szállításával, mozgatásával foglalkozik. A megbízatás augusztus 19-22-éig tart, a dolgozók vállalták, hogy augusztus 20-án dolgoznak. Milyen jogcímen dolgozhatnak és mennyi bér kell részükre kifizetni?
Magyar kutató nyerte a legrangosabb, negyedmillió fontos (csaknem 90 millió forintos) díjjal járó brit közgazdasági elismerést annak modellezéséért, hogy miként lehetne hatékonyabb díjfizetési rendszerrel javítani a brit közúti közlekedési infrastruktúra állapotát.
Sportegyesület sportrendezvényen étellel és itallal kínálja versenyzőit és meghívott vendégeit. Díjakat oszt, szállásköltséget fizet, illetve fizettet. E témakörben több kérdést is kaptunk, melyekre Pölöskei Pálné okleveles könyvvizsgáló és Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.
A kft. tagjának (nem személyesen közreműködő) külföldi szakmai kongresszuson való részvételi díj után van-e adófizetési kötelezettsége a kft.-nek, illetve a tagnak. A szakmai kongresszus témája a vállalkozás tevékenységével összefüggő.
Rendeletben szabályozná a kormány az elektromosautó-töltésért beszedhető díjak számítását, a kormány honlapján megjelent tervezetet május 8-áig lehet véleményezni.
Tisztelt Szakértő! Van-e lehetőségem könyvelőként egy könyvelt cég alkalmazottjától díjat kérni az ő letiltásáért? A munkavállaló sara nem a munkáltató hibája, viszont nekünk nem kevés többletmunkát eredményez, amit szeretnénk áthárítani a dolgozóra. Létezik törvényi szabályozás ezen területen? Van erre gyakorlat? Válaszukat előre is köszönöm!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték