Tisztelt Szakértő! A munka törvénykönyve 127. § (3) bekezdése szerint: "A szülési szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy legfeljebb négy hét a szülés várható időpontja elé essen. Szeretném megkérdezni, hogy amennyiben egy kismama a szülés várható időpontja előtt három-négy héttel megbetegszik, lehet-e táppénzen a szülésig, ha ezt szeretné, vagy muszáj szülési szabadságra mennie? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Várandós kismama várhatóan április végén szül. Két éven belül 365 nap biztosítási jogviszonnyal rendelkezik. 2014. júliustól katás egyéni vállalkozó, emellett 2015. február 1-jétől munkaviszonyban is áll. Hogyan, mi alapján kerül megállapításra számára a csed összege? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy egyéni vállalkozó heti 40 órás munkaviszonnyal rendelkezik. Mellette egyéni válllalkozó is. Áprilistól szeretne táppénzre menni, mivel várandós. Kérdésünk az, hogy személyesen végezheti-e a vállalkozói tevékenységét, ha a munkaviszonyából táppénzre megy? Hátrányosan érinti-e, ha a vállalkozói tevékenységét személyesen végzi, és bevételre tesz szert? (CSoportos tornát tartana heti néhány alkalommal). Segítő válaszát köszönjük.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. ügyvezetője jelenleg táppénzen van (terhessége miatt). Korábban a kft.-től nem vett fel jövedelmet, de a törvény szerint a minimálbér 150 százaléka után a járulékot a kft. megfizette. A foglalkoztatói igazoláson ennek megfelelően lett a járulékalap feltüntetve. Táppénzt így most is kap. Ilyen esetben (ha nem volt klasszikus jövedelme, jogosult csedre és gyedre, illetve ugyanaz lesz a jövedelemalapja, mint a táppénzszámításnál, ha táppénz után egyből megszületik a gyermeke? Vagy pedig konkrét jövedelemmel (amit a cégtől fel is vett, és ami jelen esetben nulla forint) kellett volna hozzá rendelkeznie, hogy ezekre jogosultá váljon?
Tisztelt Szakértő! Tanácsot szeretnék kérni Önöktől, hogy az alább levezetett munkaviszony alapján jogosult leszek-e a pénzbeli ellátásokra (pontosan csedre és gyedre)? 1. 2013.09.01-2014.04.01. 8 órás munkaviszonyban voltam. Bruttó bérem: minimálbér volt (munkaviszony megszűnt). 2. 2014.06.01-2014.06.30. 8 órás munkaviszony egy másik cégnél. Bruttó bérem: minimálbér. A munkaviszony megszűnt. 3. 2014.12.01-2015.01.31. munkaviszonyban dolgoztam egy harmadik cégnél részmunkaidőben, 2 óra/nap. Bruttó bérem: minimálbér arányos része. Munkaviszony megszűnt. 4. 2015.01.01-től munkaviszonyban dolgozom egy cégnél. Bruttó bérem: minimálbér, 8 órás munkaviszony. Táppénze egészen a kisbaba születéséig nem szándékozom elmenni. A mostani munkaviszonyom a gyerek születéséig nem fog megszűnni. Várható szülési idő: 2015.08. hó. Harmadik gyermeket fogok szülni. Az első gyermekem 7 éves, a második gyermekem 6 éves. Jogosult leszek-e csedre és gyedre? Ha igen, akkor milyen jövedelem alapján fogja az OEP megállapítani a pénzbeli járandóságomat? Mennyire befolyásolja a pénzbeli ellátás megállapítását a részmunkaidős munkaviszony? Köszönettel!
Meghatározott esetekben méltányosságból is megállapítható táppénz, csecsemőgondozási díj, illetve gyed. Kinek, mennyit, milyen időtartamra? Összefoglaltuk.
A munkavállaló 2013. 01. 01-től jelenleg is folyamatos munkaviszonyban van. 2014. 09. 01-től táppénzes állományban van, a szülés várható ideje 2015. 04. 05. Kérem szíveskedjenek tájékoztatni, hogy jelen esetben mi lesz a csed megállapításánál az irányadó, illetve a számítási időszak? Kérdésem második része arra vonatkozik, ha ugyanezen munkavállaló munkaviszonya 2015. 02. 10-én megszűnik, 2015. február 11-től főállású egyéni vállalkozó, de továbbra is a szülés napjáig várhatóan táppénzes állományban lesz. Ebben az esetben a gyed alapjául milyen számítási, illetve irányadó időszakot fognak figyelembe venni? Tisztelettel: Kiss Ferencné
Tisztelt Szakértő! A következő helyzetben kérném a segítségét. Első gyermekemmel 2014. 05. 07-ig gyeden, majd 2014. 05. 08-07. 31-ig gyesen voltam. 2014. 08. 01-től visszamentem dolgozni, 2014. 08. + 09. + 10. hónapban bruttó 217 500 forint volt a jövedelmem. November 18-áig az alapbérem 217. 500 forint volt 8 órás munkaviszonyban, majd 11. 19-től csökkentették bruttó 127 500 forintra, és 6 órás munkaviszonyra. Így 2014. 11. hóban a bruttó bérem 181 500 forint volt, majd 2014. 12. + 2015. 01. hóban bruttó 127 500 forintot kaptam. Munkaviszonyom ennél a cégnél több mint 10 éve folyamatos. Jelenleg második gyermekemet várom, a szülés várható időpontja 2015. 10. 01. Jól gondolom-e, hogy az új szabályok szerint, ha 2015. 02. 09-től táppénzre megyek, akkor az irányadó időszak a táppénz alapjának számításánál a 2014. 08. 01 - 2014. 11. 30. közötti időszak bére lesz, mivel 180 napi bérrel ellátott időszak nincs, de van 120 napi bérrel ellátott időszak? Ha jól számoltam, ez így (3*217 500+1*181 500)/122=6 836 forint, és ennek a 60 százaléka lesz a táppénz napi bruttó összege, ami 4 102 forint/nap. A másik kérdésem, hogy a szüléstől igényelt csednél és az azt követően igényelt gyednél mi lesz az ellátás alapja, melyik időszaki bér? Előbbit még 2015. évben igényelném, de utóbbi igénylése már átcsúszik a 2016. évre. Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! 2015.05.22-re várom első gyermekemet, 11 éve folyamatos a biztosítotti jogviszonyom, 2012.11.01-től vagyok a jelenlegi munkaviszonyban. 2014. novemberben 12 napot voltam táppénzen. Az lenne a kérdésem, hogy ez esetben a táppénz befolyásolja-e, és ha igen, akkor hogyan az irányadó időszakot? Melyik időszak lesz a számítás alapja? Válaszukat előre is köszönöm.
Ha a biztosított egyidejűleg több biztosítási jogviszonyban is áll, és mindegyik jogviszonyában megfizeti a 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, akkor táppénzre, csecsemőgondozási díjra, illetve gyermekgondozási díjra lehet jogosult. Az alábbiakban ezen többes jogviszonyban állók ellátását részletezzük, külön kiemelve a 2015. január 1-jétől alkalmazandó új szabályokat.
Tisztelt Szakértő! Kérdezni szeretném, hogy valóban van-e olyan változás 2015-től, miszerint ha a vállalkozó anyuka a gyermek 1 éves kora előtt megmarad a cég ügyvezetője (akár díjazás nélkül is), vagy ha egyéni vállalkozó, és van bevétele (tevékenységet alkalmazott végzi), akkor már nem jogosult pénzbeli ellátásra? Vagyis van-e bármilyen változás a vállalkozó kismamák pénzbeli ellátásra való jogosultságában? Köszönöm.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték