Uniós jogharmonizációs célú a csődeljárási törvény módosítása, amely a határokon átnyúló fizetésképtelenségi eljárások, a csőd- valamint felszámolási eljárások hatékonyabbá tételét, a hitelezői érdekérvényesítést szolgálja – mondta a törvényjavaslatot ismertetve Völner Pál, az igazságügyi tárca államtitkára.
Puerto Rico kormányzata csődeljárást kért maga ellen, miután képtelen volt kezelni az államadósságot.
A tao-törvény 17. § (13) bekezdése értelmezésében kérek szakértői állásfoglalást, figyelemmel a tao-törvény 16. § (1) bekezdésének 6). pontjában foglaltakra is. Ha a 2016. IV. negyedévtől felszámolási egyezséggel továbbműködő cég Adózás előtti eredménye (vesztesége) 2016.12.31-éig: - 664 eFt Adóalap-növelő a tao-törvény 16. § (6) bekezdése alapján: 95 372 eFt (felszámolás alatti saját tőke növekmény) Így az elhatárolt veszteség igénybevétele előtti tao-alap lenne: 94 708 eFt Van az előző időszakban felhalmozott, igénybevehető elhatárolt vesztesége: 40 605 eFt Egyezségben elengedett követelés: 94 167 eFt, aminek a fele: 47 084 eFt lenne. Mennyi „elhatárolt veszteség igénybevételt” számolhat el tao-alap csökkentéseként: 1.) Maximum a nyilvántartott elhatárolt veszteség összege 40 605 eFt-ot (ami eleve kevesebb, mint az adóalap 50%-a, pláne nem fér bele az egyezségben elengedett kötelezettség 50%-a..), s akkor marad az adóalap: 54 103 eFt, 2.) Vagy maximum az igénybevétel nélkül számított adóalap 50%-áig, ami 47 354 eFt lenne, de a nyilvántartott elhatárolt veszteség: 40 605 eFt, tehát 40 605 eFt plusz a felszámolási egyezségben elengedett követelés 50%-a 47 084 eFt…? Tehát összesen: 87 689 eFt lehetne az „igénybevett elhatárolt veszteség”…, függetlenül attól, hogy nincs ennyi nyilvántartott elhatárolt vesztesége... Az Önök portálján ezt találtam: „Új előírás 2013. január 1-jétől. A csődeljárást vagy felszámolási eljárást lezáró egyezséget követően a tevékenységét tovább folytató adózónak az egyezséggel összefüggésben nem keletkezik társaságiadó-fizetési kötelezettsége, ha elhatárolt veszteséggel rendelkezik. A rendelkezés a 2012. január 1-je után megkötött egyezségekre alkalmazandó.
Tisztelt Szakértő! Állásfoglalását szeretnék kérni az áfatörvény 142. § g) pontjának értelmezésében. Kérdésünk, hogy e pont alá (fordított adózás alá) tartozik-e a csődeljárás alatt álló cég, továbbá a 100 ezer forintot nettó módon és tételenként (vagy számlánként) kell-e értelmezni? Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel: Varró Mária
Kérem a segítségüket a következőkben: Csődegyezség könyvelése 50 százalékos sikeres egyezségnél T45 K98 50 %, ami nem térül meg a szállítónak T45 K39 50 %, ami egyezség szerint megtérül Hogyan könyvelem azokat a szállítókat, amelyek nem jelentkeztek be a csődeljárásba? Köszönöm válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban kérném a segítségét: társaságunk 2012-ben csődvédelmet kért. Most NAV-vizsgálat van (áfa) a csődeljárás időszakára. A csődeljárás alatt a kibocsátott számláinkon feltüntettük, hogy "cs.a.". A revízió valamiért most azt kifogásolja, hogy a befogadott számláinkon a kibocsátóknak is rá kellett volna írni a cégünk neve (mint vevő) mellé a "cs.a."-t . Most azt kéri a revizor (végzésben), hogy küldjük vissza az eredeti számlákat, és javíttassuk ki a számla kibocsátóival, miszerint tüntessék fel a nevünk mellett a számlán a "cs.a."-t ? Nem értjük. Előírja ezt valami? Mi történik, ha visszaküldjük az eredeti befogadott 2012-es számlát most 2015-ben (eredeti számla könyvelési bizonylatunk, áfaanalitikánk tartalmazza 2012-ben), és valamiért nem jön vissza? Egyáltalán kötelező-e a javítás? Ha igen, hogyan? Álláspontunk szerint a csődeljárás alatt álló cégnek van kötelezettsége a kibocsátott számláin feltüntetni a "cs.a."-t, a befogadott számlákon a kibocsátónak nincs ilyen kötelezettsége. Köszönöm a segítséget. L.
Tisztelt Szakértők! A Buda-Cash érdekeltségi körébe tartozó 4 bank egyikétől vett fel hitelt az ügyfelem. Kérdezte, hogy mi lesz a sorsa a hitelének, ha felszámolják azt a bankot ahonnan a hitelt felvette? Nem tudom, hogy ez is ugyanúgy működik-e mint normál vállalkozásoknál a felszámolás? Nem gondolnám, hogy leírják a hitelét. A segítségüket előre is köszönöm. Tisztelettel: Kerékjártóné Irén
Számviteli törvény hatálya alá tartozó evás bt.-t szeretnénk megszüntetni. Sajnos van a bt.-nek még az evás időszak előtt keletkezett tagi kölcsön kötelezettsége, mely kötelezettség minden évben szerepel a beszámolóban. Kérdésem, hogy ha végelszámolni szeretnénk a bt.-t, milyen adófizetési kötelezettséggel kell számolni? Ha elengedi a tag a kölcsönét, illetékfizetésről tudok, de az illetéket csak újabb tagi kölcsönből tudná kifizetni a bt. Ha nem engedi el, akkor csődeljárás keretében szűnhet meg, ez esetben neki kellene kérni a csődeljárást?
Minden eddiginél számosabb, összesen több mint tízezer cég szűnt meg idén a második negyedévben. Az első félév is negatív rekordot döntött, de jó jel, hogy a megszűnések mögött egyre kisebb számban jelenik meg okként a felszámolás, vagyis egyre kevesebb cég megy úgy tönkre, hogy kifizetetlen számlákat hagy maga után. A gazdasági növekedés pozitív hatásait még nem érezni a cégstatisztikán.
Sok jogszabály módosul a jövő év március 15-én hatályba lépő új Polgári törvénykönyv (Ptk.) miatt, változás lesz például, hogy ingyen lehet majd hozzájutni csoportosított céginformációhoz, a volt cégvezető pedig kötelezhető lesz arra, hogy a csődeljárás során ki nem elégített követeléseket maga fizesse meg .
Sok jogszabály módosul a jövő év március 15-én hatályba lépő új Polgári törvénykönyv (Ptk.) miatt, változás lesz például, hogy ingyen lehet majd hozzájutni csoportosított céginformációhoz, a volt cégvezető pedig kötelezhető lesz arra, hogy a csődeljárás során ki nem elégített követeléseket maga fizesse meg .
Értékes munkagépeket és több tízmillió forintot titkolt el a felszámoló elől egy építőipari céget vezető kecskeméti ügyvéd, az ellene csődbűncselekmény megalapozott gyanúja miatt folytatott nyomozás iratait a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) vádemelési javaslattal küldte meg az ügyészségnek.
Míg az év első két hónapjában több mint 4 ezer felszámolás, mindössze csupán 23 csődeljárás indult Magyarországon. Az idén életbelépett kedvező jogszabályi változásoknak köszönhetően ugyanakkor az eddig marginális szerepet betöltő csődeljárás növekvő számú esetben a felszámolás reális alternatívájává válhat, ami az életképes cégek megmentését eredményezheti.
A közlemény emlékeztet arra, miszerint a KIM a Széll Kálmán Tervben vállalta, hogy 2011.
Mit tehet a munkavállaló, akinek egykori cége ellen éppen csődeljárás folyik, de járandóságait még nem kapta meg? Olvasónk kérdésére az Adózóna munkajogásza, Horváth Linda válaszol.
Gyüre Ferenc
adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték