Tisztelt Adózóna! Egy magyar székhelyű és adószámú kft.-ben indiai állampolgár az ügyvezető. Az ügyvezetést megbízásos jogviszonyban látja el. Köteles-e a kft. a magyar járulékokat megfizetni az indiai ügyvezető után, ha ő maga nem tartózkodik Magyarországon, magyar lakcíme sincs? Kérem, jogszabályi hivatkozással adja meg válaszát! Köszönettel.
Az eddiginél is határozottabban lép majd fel az adóhatóság az adótartozásokat felhalmozó kft.-k vezetőivel szemben, akik a közhiedelemmel ellentétben személyes vagyonukkal is felelhetnek az általuk hozott döntésekért – hívja fel a figyelmet a Mazars.
Tisztelt Adózóna! Korlátolt felelősségű társaság tagját (aki emellett főfoglalkozású egyéni vállalkozó) cégvezetőnek nevezik ki. Kérdésem az, hogy milyen jogviszony keretében végezheti a tevékenységét mint cégvezető és amennyiben munkaviszony, úgy lehet-e 2 órás foglalkoztatás.
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély rendelkezik 40 órás munkaviszonnyal, ahol munkabért kap és ez egész évben így marad. Mellette a jövőben egy kft.-ben – ahol nem tulajdonos – cégvezetői feladatokat is ellátna. A kft.-ben régebb óta növényvédelmi szaktanácsadási feladatokat is végez, katás vállalkozóként ad számlát. Lehet ezentúl két jogviszonya a kft.-ben? Cégvezetőként lehet-e megbízási jogviszonyban, amelynek összege nem éri el a minimálbér 30 százalékát? Mire kell figyelni, hogy a szaktanácsadás valóban vállalkozói bevételnek minősüljön kataszempontból? Köszönettel: Nagyné
Egy "A" Kft. (nem tulajdonos) cégvezetője egy "B" Kft.-ben napi 8 órás alkalmazotti munkaviszonyban van. Lehet-e cégvezetőt az "A" Kft.-ben havi 8 órára bejelenteni és 5000 Ft/hó jövedelmet adni neki, és ebből a járandóságból milyen járulékot kell levonni és milyen járulékot kell fizetni a cégnek utána? Válaszát köszönöm.
Ugyan már több mint tíz éve lehetőségük van a vállalkozások vezető tisztségviselőinek arra, hogy a saját tevékenységükről úgynevezett felmentvényt kérjenek a cégüktől, tapasztalatok szerint még mindig csekély azoknak a száma, akik egyáltalán hallottak már erről az intézményről, azoké meg pláne, akik élnek is vele. Pedig érdemes tisztában lenni ezzel a lehetőségel, hiszen bizonyos esetekben „életet menthet“, de legalábbis jól jöhet.
Tisztelt Szakértő! Egy alkalmazottakkal rendelkező gazdasági társaság adómentes lakáscélú támogatást szeretne adni, de kizárólag az ügyvezetők részére, akik egyben cégtulajdonosok is. Az egyik ügyvezetőnek kettős a foglalkoztatása az ügyvezetést tagi jogviszonyban, de mellette a titkárnői feladatokat munkaviszonyban látja el. Utóbbi jogviszonyára tekintettel vesz fel munkabért és fizeti a járulékokat, a tagi jogviszonyára tekintettel nem vesz fel díjazást. A másik ügyvezető kizárólag munkaviszonyban látja el az ügyvezetési teendőket. Más munkavállaló nem lát el adminisztratív teendőket kizárólag erőgépkezelő munkakörben dolgoznak. A megvásárolandó ingatlanok megfelelnek az adómentes támogatás feltételeinek. Kérném a segítségét, van-e bármiféle akadálya annak, hogy a lakáscélú támogatás kizárólag csakis a kettő ügyvezető, cégtulajdonos részére lesz kifizetve?
Tisztelt Szakértő! Cégvezető biztosítotti jogviszonyával kapcsolatban szeretném a segítségét kérni: cégvezető a társaság tagja, de nem az ügyvezetője, heti 36 órás munkaviszonnyal nem rendelkezik, a kft. heti 10 órás munkaviszonyban alkalmazza cégvezetőként. Arra szeretnék választ kapni, hogy a cégvezetőnek így megfelelő-e a biztosítása ? Köszönettel : Andrea
A legnagyobb piaci tőkeértékű brit tőzsdei cégek vezetői évi medián 3,93 millió fontért dolgoztak tavaly. (A tavalyi nagyjából 360 forintos font átlagárfolyam mellett ez 1,4 milliárd forintnak felel meg.) A 2016-ban mért 3,45 millió font medián értékhez képest 11 százalékos a növekedés – derül ki a brit emberierőforrás-menedzserek legnagyobb szakmai szövetsége, a Chartered Institute of Personnel and Development (CIPD) és a High Pay Centre független elemzőközpont által ismertetett adatokból. A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók fizetése mindeközben csak 2 százalékkal emelkedett tavaly.
A cégbíróság tavaly 12 184 magánszemélyt tiltott el a cégvezetéstől, az érintettek a következő 5 évben nem tölthetnek be cégvezetési, cégképviselői jogköröket és többségi tulajdonosi szerepköröket sem – közölte az Opten céginformációs szolgáltató.
Egy céget felépíteni, fenntartani, esetleg folyamatosan fejleszteni nagyon nehéz feladat, csak igen keveseknek sikerül. Hazánkban tíz vállalkozásból hat az első néhány évben tönkre megy. Az idősebb cégvezetők a marketinggel, a fiatalok a cégfelépítéssel nem foglalkoznak eleget – véli Mészáros György, a Magyar Vállalatvezetők Üzleti Közösségének (MVÜK) alapítója.
Akkor is mentesülhet a felelősség alól a cégvezető, ha be tudja bizonyítani, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően nem vállalt a cég pénzügyi helyzetéhez képest indokolatlan üzleti kockázatot, a nyáron hatályba lépett törvénymódosítás révén. Azaz a jövőben a vezetőnek már nem kell minden nap azzal a gondolattal ébrednie, hogy hogyan is tudja a hitelezők veszteségét minimalizálni.
Tisztelt Szakértő! A cég szeretne segíteni a dolgozójának lakásépítkezés miatt. A dolgozónak nagyobb összeget szeretne kölcsönadni, ezzel kapcsolatban milyen lehetőségei vannak a cégnek? S a cégnek milyen járulékos költségei keletkeznek, ha kölcsönszerződés keretében kölcsönad a dolgozójának? Még milyen lehetőségei lehetnek a cégnek? A cégvezető apukájának kellene az összeg, aki szintén a cégnél dolgozik. Osztalék is szóba jöhet esetleg ilyenkor, ha családon belül van a kölcsön?
Továbbra is a cégvezetés a legjobban fizető foglalkozás Magyarországon, ugyanis a vezérigazgatók bruttó átlagbére 1 millió 447 ezer forint; a cégvezetést és a menedzsmentet nem nézve pedig a pilóták keresik a legtöbbet, bruttó 956 ezer forintot – olvasható a pénteki Világgazdaságban.
Tisztelt Szakértő! Egy magyar kft. megbízási szerződést köt egy bolgár illetőségű céggel szakértői, vezetői konzultációs szolgáltatások nyújtására. A bolgár cég személyesen közreműködő tagja a szolgáltatások ellátása érdekében Magyarországra költözik, a szerződésük értelmében a magyar kft. köteles lakást bérelni a bolgár cég képselője részére Budapesten. A lakás bérleti díját a magyar kft. fizeti és nem számlázza tovább a bolgár cégnek. A szakértő magánszemély egyébként Bulgáriában biztosítási jogviszonnyal rendelkezik mint vállalkozó, de Magyarországon tartózkodik az év 2/3-ában és mellesleg svéd állampolgár. Szerintem a magyar kft. által nyújtott a lakhatás a szakértő adóköteles jövedelme Magyarországon - mint önálló tevékenységből szerzett jövedelem -, akkor is, ha két cég közötti megbízási szerződésben írják elő a lakhatás biztosítását a kirendelt tanácsadó részére. Jól értelmezem-e a helyzetet adózási szempontból? Köszönettel: Bolcsik Anita
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték