A kft.-nek két üzletrész tulajdonosa van, 60-40% arányban. A kisebbségi tulajdonos (40%-os) üzletrészét a kft. visszavásárolná. Mire kell figyelemmel lenni a visszavásárlásnál? Van-e korlátja a visszavásárlásnak? Cégbiróságon a visszavásárlást be kell-e jegyeztetni? Várom megtisztelő válaszát.
2016. december 31-éig kérhetik az adószám törléséről hozott határozat visszavonását azok az adózók, akiknek az adószámát az állami adó- és vámhatóság a KOCKERD kérdőív kitöltésének hiánya miatt jogerősen törölte.
2014-ben a NAV végrehajtást rendelt el a cég ellen, amit a cégbíróságon is bejegyeztek. A végrehajtási eljárás megszűnt, azóta többször is kapott a cég nullás adóigazolást. A cégbíróságon mégsincs törölve, mit lehet tenni? Segitő válaszukat előre is megköszönöm
Tisztelt Szakértő! A kft. 500 ezer forint jegyzett tőkével alakult, és jelenleg is ennyi a tőkéje. A 2015. évben 12 500 eFt volt az adózott eredménye, ebből 10 000 eFt osztalék kifizetését határozta el, a többi 2500 eFt a továbbiakban az eredménytartalékban szerepel. 2016. évben a társaság kifizetheti-e az osztalékot (nem veszélyezteti a működést), ha még nem emelte fel a jegyzett tőkét 3000 eFt-ra? Ha kifizethető az osztalék, akkor kell-e nyilatkozni a taggyűlés felé, hogy nem veszélyezteti a kifizetés a működést, és be kell-e nyújtani a nyilatkozatot a cégbíróság felé? (A társasági szerződés még nem módosult az új Ptk.-ban foglaltaknak megfelelően.) Válaszát előre is köszönöm: Pné Enikő
Tisztelt Szakértő! A kft. tagja sajnos nem tudja feltölteni a 3 millió forint összegű törzstőkét. Milyen szankcióval jár, ha 500 ezer forint törzstőkével működik tovább? Milyen lépéseket tesz a cégbíróság? Amennyiben átalakul bt.-vé egy újabb tag bevonásával, akkor a kft.-ben felhalmozódott eredménytartalékot le kell-e adóznia az átalakulás pillanatában, vagy az a bt. eredménytartalékaként tovább vihető? Köszönettel: Reményi Gyné
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-m bérelt ingatlanon szeretné megoldani az irodai munkák és gépkarbantartások telephelyét. Ez a telephely nincsen a társasági szerződésben. A 16T201T nyomtatványon van olyan lehetőség, hogy a cégbírósághoz be nem jelentett telephelyeket le lehet jelenteni. Elegendő-e, ha ezen a nyomtatványon jelentem be, vagy a társasági szerződést kell módosítani? A bérbeadónak kell-e külön adószámot kérni és számlázni kell, vagy szerződés alapján lehet-e számfejteni és a nettót átutalni? Tisztelettel: Géczi Sándorné
A gazdasági válság kezdete óta (2009. január 1-jétől számítva) ez év közepéig összesen 118 745 cég felszámolására került sor Magyarországon; a cégbíróságok évente átlagosan 15 385 társaságot vontak ki ezzel az eljárásformával az üzleti életből. A múlt év volt az első esztendő, amikor a felszámolt cégek száma (9549) nem érte el a tízezret. Ez a csökkenő tendencia az idén folytatódott: 2016 első fél évében, a tavalyi hasonló időszakhoz képest 20 százalékkal kevesebb (4333) cég jutott a felszámoltak sorsára – tájékoztat a feketelista.hu.
Tisztelt Szakértő! A következőkkel kapcsolatban kérném a válaszukat. Egy általános járóbeteg-ellátás főtevékenységi körű kft. (amely a szolgáltatás közérdekű jellegére tekintettel mentes az adó alól) tagjai eladják az üzletrészüket egy harmadik magánszemélynek, akkor (cégnév, főtevékenység, székhely) változtatása mellett a cégbírósági átíratáskor van-e lehetőség áfakört módosítani évközben az üzletrész-átruházás időpontjában akár a cégbírósági regisztrációkor, akár a NAV 16T201T változásbejelentőn? Az új tulajdonos olyan főtevékenységet venne fel, amely már nem tartozik az áfatörvény 85. § hatálya alá. Ebben az esetben normál áfakörre át lehet térni évközben? Köszönöm előre is a válaszukat!
Tisztelt Szakértő! Nagykereskedelemmel foglalkozó kft. székhelyén kívüli településen bérel egy ingatlant, kizárólag raktározás céljából. Köteles-e ezt a cégbírósághoz bejelenteni, vagy ezt elegendő a NAV felé megtenni a T201T adatlapon? Válaszát előre is köszönöm!
A kényszertörlés a leggyakoribb oka a vállalkozások megszűnésének. Tavaly – különböző eljárások alkalmazásával – összesen 53 ezer vállalkozást töröltek a céglistáról, 49 százalékukat – szám szerint 25 960 céget – kényszertörléssel tüntették el a piacról. A cégbíróságok 2012. augusztustól alkalmazzák, és folyamatosan nyilvánosságra is hozzák döntéseiket. Az adatok összesítése szerint azóta összesen 81 956 céget kényszertörléssel vezettek ki az üzleti világból – tájékoztat a feketelista.hu.
Tisztelt Szerkesztő! 2011. július 22-én a beltag kivált a betéti társaságból. A három kültag 2011. szeptember 12-én szintén megszüntette kültagságát. A cégbíróság 2015. január 20-án hozott egy végzést, a kényszertörlési eljárás megindításáról. A cégbíróság 2016. április 21-én küldött egy végzést, melyben kéri a cég vagyonára és kötelezettségére vonatkozó adatokat. A NAV 2016 májusában tette föl a törzsadathoz, hogy a cég kényszertörlés alatt áll. Kérdésem: a cégbíróság felé mit kell beküldenem, és milyen időpontokkal? A NAV felé mit kell beküldenem? Eddig évente adtam bevallást, és az eredménymérleget is elküldtem. Köszönöm válaszát, üdvözlettel: Vargáné Ronczay Mária
Az Adótanácsadók Egyesülete nem támogatja a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara javaslatát, melyben felvetették, hogy a cégregisztrációt a cégbíróságtól helyezzék át az iparkamarához. „Az egyesület márciusban végzett kérdőíves felmérése szerint a tagság használja a cégbíróság nyilvántartásait, és bízik is bennük, miközben sokkal kevésbé tartja hasznosnak és hitelesnek az MKIK által vezetett adatbázist. Érdemes lenne az áthelyezési döntés előtt figyelembe venni a felhasználók tapasztalatait is” – figyelmeztetett Zara László, az egyesület elnöke.
A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint megfontolásra méltó a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara azon kezdeményezése, hogy a teljes hivatalos cégregisztrációs tevékenység kerüljön a cégbíróságtól a kamarához – tudatta közleményében a minisztérium.
Tisztelt Szakértő! Mennyire szabályszerű, ha egy betéti társaság tőkeemelése kapcsán a kültag február 15-én a bankba befizette ezen a jogcímen a pénzt, de a társasági szerződés módosítása március 15-ei keltezéssel dokumentálja ezt a gazdasági eseményt? Gyakorlatilag minden időpont a társasági szerződésben március 15. Cégbíróságra még nem kerültek az iratok. Ha esetleg nem teljesen szabályszerű az eljárás, milyen lehetőségeink vannak a korrekcióra? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy gyakorlati kérdésben szeretném a segítségét kérni. Egy cég úgy döntött, jogutód nélkül megszűnik és végelszámolják a társaságot. A végelszámolás az utolsó periódusban tart, a záró beszámolókat és bevallásokat kell beadni, de a NAV által kiállított tájékoztató füzet számomra nem teljesen egyértelmű. A tájékoztató így fogalmaz: "A végelszámolást lezáró beszámolót (a céginformációs szolgálathoz), a záró adóbevallásokat és az ezzel együtt lejáró határidejű bevallásokat (az adóhatósághoz) és a törlési kérelmet (a cégbírósághoz) egyszerre kell benyújtani, mégpedig a beszámoló fordulónapjától számított 60 napos határidőben. A végelszámolás időszakát lezáró számviteli beszámolót pedig a gazdálkodó törlésére irányuló cégbírósághoz benyújtandó törlés iránti kérelem előterjesztésével egyidejűleg kell letétbe helyezni." Számomra sajnos a folyamatok nem egyértelműek, ebben kérem a segítségét. Beküldöm a NAV-hoz a záró bevallásokat (1571,1565,1508,1501); a céginformációs szolgálathoz CEGINFO_15_EB nyomtatványok valamelyikén a záró beszámolót; majd megkérem a NAV igazolást a törléshez; és a törlési kérelemmel az igazolást és a záró beszámolót (ismételten) elküldöm a cégbíróságnak? Vagy csak a záró bevallásokat (1571, 1565, 1508, 1501) küldöm el NAV-nak, megkérem az igazolást, és a törlési kérelemmel csak a cégbíróságnak küldöm el a záró beszámolót (céginformációnak nem) és a NAV igazolást. Segítségét előre is nagyon köszönöm! Üdvözlettel: "a kezdő végelszámoló"
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték