Tisztelt Szakértő! Betéti társaság kültagja meghalt, a társaság gazdasági tevékenységet nem fog folytatni. Hogyan tud megszűnni ilyen körülmények között? El kell indítani, vagy cégbíróság meg kell szüntesse a céget, mivel csak egy tag van? Köszönjük!
Tisztelt Szakértő! A 2018. július 1. után elindított egyszerűsített végelszámolás esetén az eljárás végén a vagyonfelosztási javaslatot és a határozatot kötött formában kell beküldeni a cégbíróságnak. A 21/2016. IM rendelet 13. és 18. melléklete tartalmazza ezeket az iratmintákat, de egyetlen felületen sem találtam ezekre formanyomtatványt. Sajnos, azzal sem vagyok tisztában, hogy hogyan lehet ezeket az iratokat beküldeni a cégbíróságnak. Az E-Papír szolgáltatás nem kínálja fel a cégbíróságot mint címzettet. Szíves válaszát előre is nagyon köszönöm. Üdvözlettel: JM
Kft. és rt. is választhatja az egyszerűsített végelszámolást a cégtörvény 2018. július 1-jei változása szerint, nem kell hozzá ügyvédi képviselet, a kérelmet pedig nem a cégbíróságnál, hanem az adóhatóságnál kell előterjeszteni.
Két végelszámolt társaságot a Cégbíróság 2017. 06.20-án törölt, de az adóhatóságnál "v.a"-ként van nyilvántartva. Hol kell eljárni annak érdekében, hogy ez az állapot megfeleljen a Cégbírósági helyzetnek? Köszönettel Takács Gyula
Tisztelt Szakértő! Egy kft. ellen felszámolási eljárás volt folyamatban 2017.01.19-2017.12.07-ig, amikor is a cégbíróság visszaállította a működését. Milyen bevallásokat kell beadnom, és milyen bevallási időtartamokra erre az esetre?(1765, 1708, 1701, 1771?) Mely időszakokra kell a mérleget közzétenni? Előre is köszönöm a segítségét. Üdvözlettel: Kovács Eszter
A cégbíróság tavaly 12 184 magánszemélyt tiltott el a cégvezetéstől, az érintettek a következő 5 évben nem tölthetnek be cégvezetési, cégképviselői jogköröket és többségi tulajdonosi szerepköröket sem – közölte az Opten céginformációs szolgáltató.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésekre szeretnék választ kapni. Egy kft. a könyv szerinti értéken nyilvántartott 5 millió 200 ezer forint saját üzletrészét 2017.12.29-én eladja 30. millió forintért egy magánszemélynek, pénzmozgás – két részletben – 2018-ban lesz. A szerződést az ügyvéd elkészítette, de a cégbírósághoz csak 2018 januárjában kerül benyújtásra. Ebben az esetben az árfolyamnyereséget 2017. évre (szerződés dátuma) vagy 2018. évre (cégbírósági benyújtás) kell elszámolni? Befolyásolja-e az évek közti elszámolást, hogy a pénzügyi teljesítésre a mérlegkészítés előtt vagy a mérlegkészítés után kerül sor? Mi történik akkor, ha a vételárat csak részben vagy egyáltalán nem egyenlítik ki? Ha az érintett felek egymástól függetlenek, az ügylet igényel-e adóalap-módosítást? Ha a vásárló a kft. egyik tulajdonosa, és az ár a piaci érték felett van, akkor milyen adóalap-módosítást kell elszámolni?
Egy kft. 2016. 01. 28-án a törvényi előírásoknak megfelelően határozott jegyzett tőkéje 500 ezer forintról 3 millió forintra emeléséről. A jegyzett tőke egy részét azonnal befizették, 2 millió forint befizetését azonban csak 2018.01.28-ig vállalták. Ez a határidő nemsokára lejár, a pénzt több részletben, készpénzben fizették be a házi kasszába. Szabályos-e ez így, és kell-e erről valamiféle igazolást küldeni a cégbíróságnak vagy a NAV-nak, vagy bármely más helyre?
Tisztelt Szakértő! Társaságunk 2017.12.18-ai társasági szerződés módosításával megváltoztatta a cégnevét. Egyéb változás nem történt. A cégbíróság a változást a Cégközlönyben közzétette, és 2018. január 2-án bejegyezte. A társaság milyen időponttól kezdve köteles a kiállított bizonylatai vonatkozásában az új cégnevet használni, és a szállítóktól, üzleti partnerektől beérkező dokumentumok milyen időponttól kezdődően szólhatnak kizárólag az új cégnévre? Van-e átmeneti idő figyelembe vételére vonatkozóan lehetőség a beérkező számlák elszámolhatósága és áfa levonására tekintettel, és ez az átmeneti határidő meddig terjedhet?
Tisztelt Szakértő! Egy kft. adószámát NAV tartozás miatt először felfüggesztették, majd 2015-ben törölték. A céggel szemben felszámolási eljárás nem indult, tevékenységet évek óta nem végez. A vállalkozás törzstőkéje 500 ezer forint, ami nem felel meg a törvényi feltételeknek, így a Cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárást indított ellene. Kérdésem az lenne, hogy törölt adószámú cég emelheti-e a törzstőkéjét? Én úgy gondolom, hogy nem, de erre vonatkozóan nem találtam meg a törvényi előírást. A vállalkozást már nem szeretné működtetni a tulajdonos a későbbiekben sem, a tartozást megfizetni nincs lehetősége, így valami más megoldást kellene keresnie. Mi lehet a "legkevésbé fájdalmas" megoldás erre az esetre? Illetve milyen vonzatai lesznek annak, ha nem emeli meg a törzstőkéjét? Válaszát előre is köszönöm!
Egy bt. befejezte egyszerűsített végelszámolását és kérte a cégbíróságtól a társaság törlését a cégjegyzékből. Ellenőrzést követően a NAV kérésére az eljárást felfüggesztették. Az ügy bírósági szakaszban van, és feltehetően nem tart ki a cég pénzeszköze a bankszámla fenntartása esetén az eljárás befejezéséig. Kérdésem: köteles-e a korábban áfás cég a bankszámlát fenntartani a törlési eljárás szünetelése alatt? Ha igen, és nincs rá fedezet, akkor mit tud tenni, hogy ne keletkezzen olyan kötelezettsége, amelyről nem rendelkezett a vagyonfelosztási javaslatban?
Tisztelt Szakértő! Soktagú kft.-nknek több tulajdonosa is van, akik már elmúltak 70 évesek. Sajnos az utóbbi időben többen is elhunytak. Ennek kapcsán már kétszer is előfordult, hogy a cégbíróság felhívta a cég figyelmét (jelentős bírság kiszabhatóságának figyelmeztetésével), hogy nem kértük az elhunyt tag törlését a tagjegyzékből. Ugyanakkor ügyvédünk szerint csak akkor törölhető egy tag, ha a hagyatéki végzés megszületett. Ez azonban a jelenlegi ügyben is már 7. hónapja tart, de még mindig nincs vége. Kérdésem, hogy ezt az "ördögi kört" hogyan lehet feloldani? Hogyan kérjük a cégbíróságtól az elhunyt tag törlését a tagjegyzékből, ha még nincs meg a hagyatéki végzés? Köszönettel: Lőrinczné Krisztina
Tisztelt Szakértő! Egy bt. a 2017. aug 1-jén tartott taggyűlésén a cég végelszámolásáról határozott. A végelszámolás kezdete 2017. aug. 1. A cég a Kincstár utalványmintája alapján az 15 000 forint illetéket, valamint a 3000 forint közzétételi költségtérítést július 25-én átutalta. A cégbírósági végzés aug 10-én kelt, ebben szerepel a fenti tételek megfizetésének ténye. Az ügyvédnek az általa kiállított egyszerűsített számla alapján társasági szerződés módosítása, eljárás a cégbíróságnál jogcímen készpénzben július 31-én fizetett szolgáltatási díjat. Hogyan kell szerepeltetni a kifizetett illetéket, költségtérítést és ügyvédi munkadíjat a tevékenységet lezáró (2017. 01.01 – 2017. 07. 31.) beszámolóban? Ezek már a végelszámolás költségei, és el kell határolni, illetve az illetéket és költségtérítést könyvelhetem költségként, vagy csak követelésként szerepelhet? Megtisztelő és mielőbbi válaszát előre is köszönöm.
A cégbíróság elrendelte a július elején fizetésképtelenséget jelentett Green Holidays Kft. utazási iroda tagja (részvényese) vagyoni részesedésének lefoglalását; az erről szóló határozat a Cégközlönyben jelent meg.
Akkor is kell cégkapus bejelentést tenni, ha a cégbíróságnál már be volt jelentve az elektronikus elérhetőség (e-mail cím) a legutóbbi (cégadat) változás bejelentésekor?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték