Tisztelt Szakértő! Az alábbi ügyben kérném segítségét. Egy társaság ügyvezetését a tulajdonos munkaviszonyban látta el. Jelenleg a kft. nem működik, bevétele nem keletkezik, megszüntetni nem tudja. Munkavégzés a katás egyéni vállalkozásában történik. Itt fizeti meg az 50 ezer forintot, még a társas vállalkozásában napi 2 órás munkaviszony után fizeti a járulékokat. Kérdésem, hogy jól jártunk-e el? Köszönettel:
Egy korábbi kérdésre (Dolgozhat-e katás kedvezményt igénybe vevő egyéni vállalkozó az igénybevétele ideje alatt) azt a választ kaptam, hogy természetesen igen! Ugyanakkor csak egy nappal előbb az a vélemény hangzott el maguknál, hogy az igénybe vett katakedvezmény ideje (hónapja) csökkenti a 12 millió forintos kata-keretet. Nincs ellentmondás a két vélemény között között? Mind a két állítás egyszerre igaz? Nem elképzelhetetlen ....
Tisztelt Szakértő! A 62/2020. kormányrendelet értelmezéséhez szeretném kérni az állásfoglalásukat. A rendelet alapján:„Tényleges főtevékenységnek e rendelet alkalmazásában azt a tevékenységet kell érteni, amelyből az adózónak e rendelet hatálybalépését megelőző hat hónapban a legtöbb bevétele, de legalább bevételének 30 százaléka származott.” A kérdésem, hogy a vizsgálat során csak az árbevételt kell figyelembe venni, vagy az egyéb bevételt is, konkrétan az állami támogatásra gondolok. Főtevékenység valóban nem lehet a támogatás, de a jogalkotók akaratát vizsgálva, "mely szerint a rendelkezés alapvető célja, hogy a járványra tekintettel bekövetkező, csökkentett összegű bérfizetés, illetve a teljes munkaidő helyett részmunkaidőben történő foglalkoztatás okozta bércsökkenés hatását tompítsa", egy kicsit furcsának találom, hogy az állami támogatás mellett, mely biztosítja a munkavállalók teljes bérének a kifizetését, még jelentős járulékcsökkentést is lehet érvényesíteni. A kérdés sajnos nagyon aktuális, mert a márciusi bérek számfejtését már megkezdtük. Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel: Varró Mária
Ügyfelem (kft.) megbízási szerződést kötött egy katás egyéni vállalkozóval, 'külföldi ügyfelekkel való tárgyalások' a feladata. A megbízási szerződés több külföldi utazást is előír a megbízott számára. A kérdésem az utazási költségek elszámolására vonatkozik. Egyik lehetőség, hogy a költségeit leszámlázza, de ebben az esetben a kata adózás határát növeli ez az összeg. Adható-e neki magánszemélyként költségtérítés az utazásra (anélkül, hogy a katás adózás bevétele nőne)? Illetve szólhatnak-e ezek a számlák közvetlenül ügyfelek (kft.) számára kikerülve a megbízottat? Köszönöm, ha válaszolnak, CsK
2020. 03. 24-én feltett kérdésemre köszönöm válaszát, a Nem főállású katás vállalkozó szünetelteti tevékenységét, adótöbblete van a kata számlán. Benyújtottuk a 2017-es visszaigénylést,de a NAV visszautasitotta a visszautalást arra hivatkozva, hogy a szünetelőnek nem utalja visssza a számlán mutatkozó többletet. Milyen megoldással kaphatja vissza a befizetett összeget? Egy jó ideig nem számithat bevételre, ezért kénytelen a tevékenységet szüneteltetni. Kérjük szives válaszát!
Tisztelt Szakértő! A 61/2020. (III. 23.) Korm. rendelet 1. § (11) tényleges főtevékenységnek e rendelet alkalmazásában azt a tevékenységet kell érteni, amelyből az adózónak e rendelet hatálybalépését megelőző hat hónapban a legtöbb bevétele, de legalább bevételének 30 százaléka származott. Ezen rendelkezés alapján véleménye szerint az árbevételt kell-e érteni? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Adott egy vadásztársaság, amely idei évben pályázat keretében szeretne eszközöket beszerezni (utánfutó, villanypásztor stb.) A pályázat benyújtásánál azonban megjelöltek olyan eszközöket, amelyek nem kifejezetten a tevékenységükhöz kapcsolódik, azonban azt a tájékoztatást kapták a pályázatot összeállítótól, hogy ez nem probléma. Leginkább lovardára jellemző 1-2 eszközről (nem jármű) van szó. A kérdésem az lenne, hogy ezt tárgyi eszközként nyilvántarthatja? Számolhat el értékcsökkenést rá vagy beszerzési áron kell végig nyilvántartani? Az is felmerült, hogy térítésmentesen használatba adják egy helyi lovardának, aminek fejében ők vadak etetésére szolgáló terményt adnak cserébe. A kapott támogatás bevételnek fog minősülni a vadásztársaságnál, azonban ezen eszközbeszerzés után terheli őket adó? Köszönöm szépen a segítségét!
Tisztelt Szakértő! Társaságunk szolgáltatást nyújt, és a 2019. évben bevételünk meghaladta az egymilliárd forintot. A számviteli törvény 14. § (5) bekezdése alapján el kell készíteni az önköltségszámítási szabályzatot (mely alól az értékhatár eddigi el nem érése okán felmentéssel éltünk). Ugyanezen paragrafus (7) pontja alapján utókalkulációval kell meghatározni a végzett szolgáltatások önköltségét.Tevékenységünk több társaság részére ugyanolyan szolgáltatás nyújtása, mással nem foglalkozunk, tehát minden költség ezekhez a szolgáltatásokhoz kapcsolódik. Könyvvizsgálónk szerint nem kell ilyen szabályzatot készítenünk, alkalmaznunk. Mi az Ön álláspontja? Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Az egyéni vállalkozó kft. alapítás miatt szűnik meg. Követeléseit és kötelezettségeit a kft.-be beviszi. Az szja-törvény nem tartalmaz erre az esetre külön rendelkezést, azaz meglátásom szerint az egyéni vállalkozó a megszűnésekor a kft.-be bevitt követeléseit és kötelezettségeit nem veszi figyelembe bevételként és ráfordításként – megjegyzem, hogy ez szöges ellentétben állna az szja-rendszer pénzforgalmi szemléletével. A későbbiekben a kft.-hez folyik be a követelés bevételként, és a kft. fizeti ki a kötelezettséget. A kft. azonban már teljesítés szemléletben gondolkodik, így nála nem lesz bevétel a befolyt követelés, és nem lesz költség a megfizetett kötelezettség. Az nyilván lehetetlen, hogy a bevételt és a költséget sem a megszűnő egyéni vállalkozó sem a kft. nem veszi figyelembe. Mi lesz a megoldás erre a teljesen hétköznapi esetre? Köszönettel: Nagy Péter
Kérdésünk, hogy jól értelmezzük -e a számviteli törvényt akkor, ha mint osztalékban részesülő vállalkozás, az osztalékról szóló határozat évében előírjuk az osztalékot a könyvekben, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. Konkrétabban a 2019-ben vállalkozásunk részére megszavazott osztalék, 2019-es bevétel akkor is, ha azt pénzügyileg nem teljesítették? Megköszönve válaszukat! Petró Imre Clean Profit Könyvelőiroda
Tisztelt Szakértő! Főállásom mellett kiváltottam oktatásra az adószámot. Kérdésem: hogyan kell adóznom, mit kell befizetni a bevétel után és ilyen időközönként, ha főként magánszemélynek állítok ki számlát? Köszönöm válaszát! Liza
Tisztelt Szakértő! Abban szeretném a segítségét kérni, hogy abban az esetben, ha megszűnik egy családi gazdaság, de vélhetően a megszűnést követően folyósítanak még támogatást a gazdálkodó részére, akkor hogyan kell leadózni ezt a bevételt? Még őstermelői bevétel lesz, vagy önálló tevékenységből származó bevétel? A támogatásra mint őstermelő, illetve mint családi gazdálkodó jogosult, de a folyósítás nem történt meg a gazdálkodás ideje alatt. Másik felmerült kérdés, hogy a megszűnő családi gazdálkodás vezetőjének tulajdonában maradnak tárgyi eszközök, gépek. A vezető a későbbiek folyamán vélhetően csatlakozik egy másik őstermeléshez, tagként. Ezeket az eszközöket ingyenesen a közös őstermelés rendelkezésére bocsáthatja e? Köszönöm válaszát! Üdvözlettel: Cséva
Elfogadta a fővárosi önkormányzat 2020-as összevont költségvetését a Fővárosi Közgyűlés szerdán.
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó ügyfelem, aki alanyi mentes, 2015-ben vásárolt adásvételi szerződéssel traktort. Értékesíteni szeretné. Hogyan teheti ezt meg? Áfásan, számla kiállításával, katásként árbevételnek számít-e ? Köszönöm válaszát.
Két nap múlva itt van a katás egyéni vállalkozók bevallási határideje. Az ezzel is magyarázható katás kérdések sűrűsödése is indokolja, hogy a sokakat érdeklő témával foglalkozzunk. Olvasói kérdésekre Szipszer Tamás adószakértő válaszolt.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték