2024. január 1. napja nem csupán az év kezdetét, de számos jogszabálynak vagy jogszabályi módosulásnak a hatályba lépését is jelenti. Ennek okán a cégeknek fokozott figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy az év eleji változásokkal tisztában legyenek. Cikkünkben a 2024. január 1-jétől hatályba lépett apróbb, de fontos cégjogi újdonságokat ismertetjük.
A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács üdvözli, hogy az Agrárminisztérium (AM) újabb három évre kiterjesztette a tejpiaci szereplőkre Közösségi Marketing Alapjának fenntartási kötelezettségét – közölte szerdán az MTI-vel a szakmai szervezet.
2024. január 1-jétől fontos adóalap-csökkentő kedvezmények akár folytatólagosan is igénybe vehetők, nem kell minden évben új adóelőleg-nyilatkozatot leadni a munkáltatónak, rendszeres bevételt juttató kifizetőnek – írja honlapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
Az MSZP az egykulcsos személyi jövedelemadó helyett bevezetné a mérsékelten progresszív és igazságos sávos adóztatást – közölte kedden, online sajtótájékoztatóján a párt frakcióvezetője.
Szeptember 1-jétől hatályba lép a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) és a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) néhány rendelkezésének módosítása. A legnagyobb horderejű változás a munkavédelmi képviselő megválasztása, valamint a munkára való alkalmasság kötelező orvosi vizsgálata vonatkozásában történt. Cikkünkben a legfontosabb szabályokat ismertetjük.
A hatályos társadalombiztosítási nyugdíjrendszer alapján saját jogú öregségi nyugdíj megállapítására kizárólag azon személyek esetében nyílik lehetőség, akik betöltötték a reájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, továbbá kizárólag nők esetében nyugdíjkorhatárra tekintett nélkül, ha rendelkeznek 40 évi jogosultsági idővel, az úgynevezett nők kedvezményes öregségi nyugdíja.
A társadalombiztosításban az a hír, hogy lényegében alig változott valami. Holott nem így indultak a parlamenti folyamatok. Még az őszi adócsomagban is szerepeltek azok a változatok, amelyek jelentős többletterheket zúdítottak volna a vállalkozókra, igaz, csak 2025-től. Aztán az utolsó pillanatban megfutamodtak a jogalkotók. Válogatásunk egyik írása tartalmazza a "mi lett volna, ha" szabályait is. Lehet, hogy nem érdemes elfelejteni őket.
Felmondhat-e a munkavállaló alkalmazottjának, ha a munkavállaló épp táppénzről tér vissza, de munkakörét egészségi okok miatt ezt követően sem tudja ellátni? Olvasói kérdésre dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd válaszolt.
Olvasónkban felmerült a kérdés, hogy új ingatlan vásárlása és meglévő lakóháza eladása esetében igénybe veheti-e az illetékkedvezményt, ha az új ingatlan az ingatlan-nyilvántartásban telekként szerepel. A kérdésre dr. Magyar Attila ügyvéd (Magyar-Hajós-Dobos Ügyvédi Iroda) válaszolt.
Milyen járulékfizetési kötelezettséggel jár, ha egy kivás kft. napi egy órában szeretné munkavállalóját foglalkoztatni? Olvasói kérdésre dr. Radics Zsuzsanna tb-szakértő, jogász válaszolt.
Amerikai-magyar kettős állampolgár hosszú évek óta az USA területén él életvitelszerűen, dolgozik, adózik, rendelkezik befektetéssel. Magyarországon ingatlannal rendelkezik, amelyet bérbe ad. Hogyan befolyásolja a megszerzett jövedelmeket az amerikai-magyar adóegyezmény megszűnése? Olvasói kérdésre Horváthné Szabó Beáta adószakértő válaszolt.
Kilencvenhat rendelet – közöttük a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerrel, valamint a kötelező visszaváltási díjas rendszerrel összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 674/2023. kormányrendelet, amely hét kormányrendelet módosítását foglalja magában –, valamint hét kormányhatározat jelent meg 2023. december 29-én a Magyar Közlöny 2023. évi 193. és 194. számában.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték