7 találat a(z) behajthatalan követelés cimkére

Behajthatalan követelés miatti áfacsökkentés Kérdés

Behajthatatlan követelés, értékvesztés elszámolása Cikk

Olvasónknak egy behajthatatlan követeléssel és az ehhez kapcsolódó értékvesztés elszámolásával gyűlt meg a baja. A kérdésre Nagy Norbert adószakértő válaszolt.

Behajthatalan követelés számviteli elszámolása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kényszertörlési eljárás keretében behajthatatlanná vált követelés számviteli – kontírozási tétel- – elszámolásával kapcsolatosan kérem segítségét. A követelés bruttó értéke 3 810 000 Ft, melyet akkoriban T311 - K911/K479 (pénzforgalmiáfa-kötelezettség) könyveltünk. 2016-ban értékvesztés került elszámolásra 762 000 Ft értékben T86 - K315. 2019-ben a kényszertörlési eljárás megkezdésekor a követelést bejelentettük, de a cégbíróság végzése alapján a cég vagyonára vonatkozóan nem merült fel adat, a vezető tisztségviselő nem nyilatkozott, ezért a tisztségviselő eltiltásával együtt törölték a vállalkozást. Az elszámolt értékvesztést visszaírtuk T315 - K311. A 479 főkönyvi számon szereplő áfakötelezettséget nem kell a NAV felé megfizetnünk (810 000 Ft), elszámolása egyéb bevétel vagy egyéb ráfordítást csökkentő tétel lesz? Köszönettel.

Behajthatatlan követelés – kiva Kérdés

Tisztelt Szakértő! Gazdasági társaság a 3-4 éve nem fizető vevők tartozásaira értékvesztést számolt el. A követelések egy része magánszemélyekkel szemben áll fenn, magánszemélyenként kb. 10 ezer forint összegű. A követelések másik része gazdasági társaságokkal szemben áll fenn, társaságonként 100-300 ezer forint nagyságrendben. Sajnos nem dokumentálták a behajtásra tett kisérleteket, néhány céget felszámoltak, a behajtás költsége sem áll arányban az esetlegesen behajtható összeggel. A megtérülésre nincs esély, így a mérlegben ezek a tételek nem mutathatók ki. Hogyan értékeljük a tételeket, a kivabevallás adóalap-növelése szempontjából? Köszönöm válaszát!

Ekkor behajthatatlan a magánszemély adótartozása Cikk

Mikor minősíti behajthatatlannak a NAV a magánszemély adótartozását? És mire jó ez az adóhatóságnak? Cikkünkből megtudhatja.

Behajthatatlan kölcsön Kérdés

A társaság magánszemélynek adott kölcsönt 2010-ben. Egy részét visszafizették, de még tartozás áll fent. Hogyan lehet kivezetni, mivel nem található a magánszemély?

Behajthatatlan követelés leírása tao Kérdés

Tisztelt Adószakértő! Kérdésünk az, hogy amennyiben egy társaság 2010-ben kölcsönt ad egy másik társaságnak, amiből azóta sem fizetett vissza semmit, és nincs rá esély sem, hogy bármi befolyik a kölcsönköveteléssel szemben a jövőben, a követelést nyilvántartó társaság jogosult-e utólag a követelés leírásának 100 %-át 2015-ben, a társasági adóalapja terhére elszámolni (olyan módon hogy nem növeli az adó alapját)? Vagy kizárólag 2015-től évente 20 %-ot számolhat el az adóalap terhére? Értelmezésünk szerint a kölcsön 2011-ben válik éven túlivá, így ettől az évtől lett volna lehetősége a társaságnak évi 20 %-ot elszámolni a társasági adóalap terhére, azonban ezt nem tette meg. Kérdésünk, hogy társasági adóban ilyen esetben lehet-e a – példánál maradva 2015-ben – egyben elszámolni az adóalap terhére a behajthatatlan követelést? Sajnos van ilyen vevőkövetelésünk is, változtat a dolgon, ha vevőkövetelésről szól a kérdés kölcsön helyett? Segítségét előre is köszönjük.