Pereket indíthatnak a cement- és téglagyártó vállalatok az Európai Unió Bírósága friss ítélete nyomán, amely az uniós jogba ütközőnek találta a 2021-ben bevezetett kiegészítő bányajáradékot – írja a hvg.hu.
A letelepedés szabadsága: a Magyarország által bevezetett kiegészítő bányajáradék sérti az uniós jogot, olvasható az Európai Unió Bírósága C-144/24. számú ügyben hozott ítéletében.
Csökkenteni kellene a vezetékes ivóvíz áfakulcsát, növelni a 10 millió forint feletti osztalék adóját és különadót kellene kivetni a koncessziós társaságokra, emelni kellene a gyermeket nevelők családi kedvezményét – egyebek között ilyen országgyűlési képviselői javaslatok érkeztek az őszi adócsomaghoz.
Hatósági szerződést kötött a Mol a magyar állammal, a dokumentum öt kategóriára meghatározza a magyarországi szénhidrogén-kitermelés minimális szintjét 2023-ra és 2024-re; amíg a vállalat ezeket a szinteket teljesíti, az extra bányajáradék várhatóan – legfeljebb – 400-450 millió dollárral csökken visszamenőleg a 2023 szeptembere és 2024 decembere közötti 16 hónapban – tette közzé a Mol Nyrt. kedden a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján.
A 2023. évi 24. számú Magyar Közlönyben 2 kormányrendeletet és 9 határozatot hirdettek ki február 16-án, közöttük a gazdaság újraindítása érdekében fizetendő kiegészítő bányajáradékról szóló 404/2021. kormányrendelet módosításáról szóló 39/2023. kormányrendeletet is.
A kormány több olyan rendeletet is kiadott a közelmúltban, amelyek jelentős hatást gyakorolnak mind az építőiparra, mind az építési alapanyagokat kitermelő ágazatra. A bevezetett intézkedések hatással lehetnek a már hatályban lévő szerződések teljesítésére, illetve a futó projektek kivitelezésére is. Ennek oka, hogy ha az állam gyakorolja az elővásárlás jogát, úgy egy hazai eladó nem feltétlenül tudja teljesíteni a külföldi szerződéses partnerei felé vállalt kötelezettségeit, ami szerződésszegést eredményezhet. A PwC Magyarország szakértői összegyűjtötték a legfontosabb tudnivalókat és a tisztázatlan kérdéseket.
Tisztelt Szakértő! Több magánszemély tulajdonában lévő bányatelken egy kft. 10 évre bányászati jogra kapott engedélyt a Pécsi Bányakapitányságtól, melynek fejében bányajáradékot fizet. Ezt a magántulajdonban lévő bányatelket a kft.-nek nyilván kell-e tartania? Ha igen, milyen főkönyvi számon? (A telektulajdonosok egyben a nevezett kft. tulajdonosai is.). A bányához vezető utat beruházásként a kft. kiépítette, mivel a bányászati jog 10 évre szól, ezért 10 év alatt, értékcsökkenéssel elszámolja a vállalkozás. Helyes-e számvitelileg ez a módszer?
Több tízmilliárd forint pluszbevételt remélhet a költségvetés a bányajáradék emeléséből - írta szerdai számában a Napi Gazdaság.
A kormány hétfőn benyújtotta az Országgyűlésnek az idei költségvetést és az egyes közteherviselési kötelezettséget előíró törvényeket módosító törvényjavaslatait. Ezekben az államháztartási hiány alacsonyan tartása érdekében hozott intézkedések szerepelnek, közöttük a tranzakciós illeték, a vállalkozások távközlési adója és a bányajáradék megemelése, az egészségügyi hozzájárulás kiterjesztése, valamint az állam által átvállalt önkormányzati hitelek után egy egyszeri, 7 százalékos banki befizetés.
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték