Az Európai Unió Bírósága pénzügyi szankciókat szabott ki öt tagállammal – köztük Magyarországgal – szemben a visszaélést bejelentő személyek védelméről szóló irányelv átültetésének elmulasztása miatt, közölte csütörtökön az luxemburgi székhelyű uniós testület.
Megtévesztette a fogyasztókat a Foodora, ezért több mint 35 millió forintos bírságot szabott ki az ételrendelési portál üzemeltetőjére a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). A cég egy 2023 őszi akciójában kétezer forint kedvezményt és ingyenes szállítást ígért, azt ugyanakkor nem közölte, hogy ez csak a hatezer forint feletti rendelésekre vonatkozott. A vállalkozás késleltette a GVH eljárását, ezért a versenyfelügyeleti bírságon felül 20 millió forint eljárási bírság is kiszabott rá a GVH Versenytanácsa, amit a cég már be is fizetett. A nemzeti versenyhatóság az ételkiszállító vállalkozások kereskedelmi tevékenységét is kiemelten figyeli – írja honlapján a GVH.
Megtévesztő volt a Lidl Magyarország kommunikációja több „teljes kiőrlésűként” hirdetett terméke esetében – tárta fel a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). Kiderült, hogy az érintett pékáruk alapanyaga csak alig egyharmad arányban volt teljes kiőrlésű lisztből. A fogyasztók megtévesztése miatt a GVH Versenytanácsa 186 millió forint bírságot szabott ki, az országszerte mintegy 200 áruházat működtető kiskereskedelmi vállalkozásra.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) azonnali hatállyal megtiltotta egy magánszemélynek, hogy jogosulatlan pénzügyi szolgáltatás közvetítési tevékenységet végezzen, s 18,3 millió forint bírságot is kiszabott rá. A magánszemély közel száz esetben járt el sikerdíj fejében adósságrendezési ügyekben pénzügyi intézményeknél, ám mindez engedélyhez kötött közvetítői tevékenységnek minősül – írja honlapján az MNB.
Az idén életbe lépett kedvező szabállyal, amely szerint extra összegű mulasztási bírság megfizetésével kiváltható az üzletzárás, Debrecenben élt először egy vállalkozás – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
Nem egyértelműen kommunikálta a 2023. január 1-jétől érvényes előfizetőidíj-emeléssel, illetve a 2023 májusától érvényesített inflációkövető díjkorrekcióval kapcsolatos feltételeket a DIGI – tárta fel a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), olvasható a GVH honlapján.
Az Magyar Nemzeti Bank (MNB) összesen több mint 41 millió forint bírságot szabott ki a Raiffeisen Bankra a pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzési tevékenysége kapcsán feltárt hiányosságai miatt. A bank ügyfél-átvilágítási gyakorlata több ponton nem felelt meg a jogszabályoknak, valamint a bank egyes ügyfeleket nem a megfelelő kockázati szintbe sorolt. A bank által kialakított kontrollfolyamatok nem támogatták hatékonyan a bank kockázatértékelési és szűrési folyamatait. A feltárt hiányosságok nem veszélyeztetik a bank megbízható működését, olvasható az MNB honlapján.
2024-ben az uniós adatvédelmi hatóságok összesen 1,2 milliárd euró bírságot szabtak ki, ezzel a büntetések összértéke 5,88 milliárd euróra nőtt a rendelet alkalmazandóvá válása óta – derül ki a DLA Piper legfrissebb, immár hetedik alkalommal megjelenő riportjából*. A legmagasabb összegű bírságok ismét a technológiai szektort sújtották, miközben az adatvédelem fókuszában a vezetői felelősség és az AI-eszközök adatvédelmi kérdései állnak – írja sajtóközleményében a DLA Piper.
A háztartási munka legfontosabb szabályairól: bejelentéséről, adó- és járulékvonzatáról tett közzé honlapján információs füzetet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 10 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki a PannErgy Nyrt.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 10 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki egy magánszemélyre tiltott piaci manipulációnak minősülő tőzsdei kereskedés miatt. Az érintett tevékenységével félrevezető, hamis jelzést adott a befektetőknek több tőzsdei részvény valós piaci megítéléséről, keresletéről-kínálatáról. Az MNB tiltott piacbefolyásolás bűncselekményének gyanúja miatt feljelentést is tesz – írja honlapján az MNB.
Az Európai Bizottság ismét fizetési felszólítást küld ma Magyarországnak, ez újabb mintegy 60 millió eurós menekültügyi bírságról szól, mert az Orbán-kormány továbbra sem hajtja végre az EU Bíróságának jogerős ítéletét – tudta meg a Népszava.
Az MNB 21 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki egy magánszeméllyel szemben és feljelentést tesz a bennfentes kereskedelmet, illetve a bennfentes információk jogosulatlan közzétételét tiltó jogszabályok megsértése miatt. A magánszemély bennfentes információt szerzett és adott tovább az OPUS GLOBAL Nyrt. részvényvisszavásárlási bejelentése előtt, s ennek felhasználásával adott tőzsdei megbízásokat, olvasható a jegybank honlapján.
Az év végi jogszabály-módosítások következében több, az úgynevezett „zöld adókat” érintő változás lépett életbe 2025 elején. A legjelentősebbek ezek közül, hogy a műanyag hordtasak kivételével valóban megszűnik a kiterjesztett gyártói felelősségi (EPR) és a termékdíj (KVTD) jelentette kettős kötelezettség, valamint megjelentek az EPR bevezetése óta várt, az EPR-re vonatkozó bírságtételek. Ezzel egyidejűleg sok részlet változik az EPR-szabályokban is, melyek bár strukturálisan nem változtatják meg a rendszert, mégis érdemes mindenkinek megvizsgálni, hogy kell-e valamit másképp csinálnia idén.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) összesen több mint 43 millió forint bírságot szabott ki az MBH Bankra és az OTP Bankra, mivel azok nem teljesítették maradéktalanul a felügyelet korábbi határozataiban előírt kötelezéseket a pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzés terén feltárt hiányosságok orvoslására. Az OTP Bank egyebek közt nem megfelelően végezte el az előírt visszamenőleges szűréseket, az MBH Bank belső szabályzatai pedig továbbra is hiányosak – írja honlapján az MNB.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték