170 találat a(z) aktiválás cimkére

Értékcsökkenés elszámolása Kérdés

Nem aktivált beruházás Kérdés

Nyílt végű pénzügyi lízing Kérdés

Tisztelt Szakértő! Építőipari cég 8 személyes személyautó vásárolt nyílt végű pénzügyi lízing (5 évre) keretében. Autó vételára: 8.095.950,- Ft Kezdő lízingdíj: 2.000.000,- Ft Nettó lízingtőke: 6.403.45,- Ft. Havi törlesztőrészlet: 88.000,- Ft (tőke, kamat, áfa) A vevőnek lehetősége lesz az autót a futamidő végén megvásárolni, de még nem tudja, hogy fog-e élni ezzel a lehetőséggel, lehet, hogy inkább lízingel egy másik autót. 1.) Első kérdésem, hogy aktiválni kell-e, illetve ebből kifolyólag kell-e elszámolni értékcsökkenést? 2.) A fenti tételeket hogyan kell helyesen kontírozni ? Előre is köszönöm. Üdvözlettel: Reinhardt Éva

Üzletágvétel Kérdés

Tisztelt Szakértő! Vállalkozásunk üzletágat vásárolt, mely egy működő kávézó. A megállapodott vételár melléklete egy lista volt, mely a kávézó kialakítását, berendezéseit és minden felmerült költséget tartalmazott, mely a működéséhez szükséges volt. A kávézó egy irodaházban működik, bérleti konstrukcióban. Kérdésem, hogyan kell aktiválnom és melyik számlaosztályba. A kérdésem azért merült fel, mert mint üzletágat én is külön szeretném nyilvántartani, de az érte fizetett összeg, sok mindent tartalmaz, amiből ha valami elhasználódik, tönkremegy, például eszközök, bútorok, berendezési tárgyak, pénztárgép stb., akkor nem lehetne kezelni. Előre is köszönöm szíves segítségét. Üdvözlettel: GG

Vásárolt szoftver Kérdés

Tisztelt Szakértő! Társaságunk vásárolt Windows10 OEM szoftvereket a meglévő számítógépekre, ami tulajdonképpen csak az adott gépeken futtatható. Rá kell-e aktíválni a gépekre vagy, pedig vagyoni értékű jogként elszámolható? Előre is köszönöm válaszát! Tisztelettel: Andrea

Nyílt végű pénzügyi lízing személygépkocsi bekerülési értékének része Kérdés

Tisztelt Szakértő! A nyílt végű pénzügyi lízinggel a könyveinkbe került személygépkocsi bekerülési értékét növelheti-e az első lízingdíj áfatartalmának 50 százaléka, amennyiben az áfalevonásra ezt az 50 százalékos hányadot alkalmazza cégünk. További kérdésem, hogy a bekerülési érték része lehet-e az aktiválásig kifizetett kötelező- és casco biztosítás összege is? Cégautóadó-fizetési kötelezettsége keletkezik-e cégünknek, s ha igen azt mikor kell első alkalommal fizetni?

Integrált vállalatirányítási rendszer könyvelése, aktiválása Kérdés

Ügyfelem a fenti rendszer használati jogát megvásárolta az alábbi ütemezésben: 2019 elején a számla az első részletet tartalmazta, a számlán '20 felhasználói licence 1. részlet' szöveg jelent meg, a következő számlán 2. részlet, majd bevezetés és oktatás szöveg volt a továbbiakon. Sorban az év során nyíltak meg különböző modulok a rendszerben a számlák kifizetése után. A cég csak októberben helyezte üzembe a rendszert, addig csak oktató üzemmódban használták a felelős kollégák. Hova kell könyvelni az üzembehelyezésig a számlákat? Szeretnénk vagyoni értékű jogként nyilvántartani a rendszert, és csak októbertől értékcsökkenést elszámolni rá. Hogyan kell könyvelni ebben az esetben a számlákat? Köszönöm ha válaszolnak, üdvözlettel CsK

Bérelt ingatlanon végzett beruházás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Cégünk tevékenységéhez a telephelyet bérli. Ezen a telephelyen irodabővítés kezdődik, ami építésengedély-köteles. Az építési engedélyt már a telek tulajdonosa megkérte, aki nem a cégünk. A használatbavételi engedély is majd a telek tulajdonosának nevére fog szólni. A beruházást azonban cégünk fogja lebonyolítani és finanszírozni. Az összes bejövő számla cégünk nevére fog szólni. Kérdésem az lenne, hogy annak ellenére, hogy a használatbavételi engedély a telek tulajdonosára fog szólni, aktiválhatjuk-e mi az épületet? És ezt épületnek vagy bérelt ingatlanon végzett beruházásként kell aktiválni? Válaszukat előre is köszönöm!

Bontási költség aktiválása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy cég egy műhelyt (mintaműhelyt) lebont. A lebontott műhely helyett egy másik épületrészben meglévő műhelyt felújít és átalakít az új mintaműhely céljára. Kérdés, hogy a lebontott mintaműhely bontási költsége, amely jelentős összeg, ráaktiválható-e a felújítással kialakított új mintaműhely bekerülési értékére a számviteli törvény 47. §-a vagy más §-a alapján? Szakértői válaszukat köszönjük, Négyökrűné

Könyvelési program Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy könyvelési programot elkezdtünk saját előállításban készíteni, amit csak mi használnánk. Később megkértünk egy másik vállalkozót, hogy fejlessze tovább. Kérdésünk, hogy aktiválhatjuk-e a számla alapján kiállított fejlesztéseket, a program befejezését is szellemi termékként?

Ráépítési jog Kérdés

Tisztelt Adózóna ! Áfakörös egyéni vállalkozó külterületi ingatlanán ráépítési jogot engedélyez 25 évre napelemes kiserőmű beruházás megvalósításához gazdasági társaságnak. A ráépítő ráépítés címén tulajdonjogot szerez 2 napelem parkba, és egyben földhasználati jog jogosultja 25 évre. A földtulajdonos bérbeadó és ráépítő 25 millió forint + áfa bérleti díjban állapodnak meg 25 évre, évi 1 millió forint + áfa bérleti díj mellett. Kérdéseim: 1. Egyszerre vagy évenként egyenlő részben kell számlázni a bérleti díjat? A bérbeadó hogyan szerepelteti könyvelésében a tartós bérbeadást és az abból származó bevételt, hogy az adózás szempontjából megfelelő legyen? 2. A ráépítő könyveiben hogyan és mi alapján szerepelteti a tartós bérleti jogosultságát, valamint a fizetendő bérleti díjat? 3. Mikor kell aktiválni, a bérbeadás bejegyzésekor, vagy a műszaki átadáskor? 4. Hány százalékos az értékcsökkenési leírása a naperőműnek ? 5. Mennyi a maradványérték ?

Tárgyi eszköz szétbontása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Segítségét szeretném kérni az alábbi gazdasági esemény helyes kezelésével, könyvelésével kapcsolatban. Cégünk 2015-ben egy napelemes rendszert vásárolt. Aktiválása külön történt, önálló eszközként. Idén októberben ez a rendszer szétbontásra került: – 24 db napelemet és 1 db invertert értékesítettünk, – 7 db napelemet és 1 invertert a cégünk egy másik ingatlanára szereltünk fel, – az eredeti rendszer tartószerkezetét felhasználtuk az új rendszer telepítésére. A csatlakozókat, vezetékeket és egyéb szerelvényeket ami a 2015-ös beruházás része volt, nem tudtuk hasznosítani, helyettük újakat szereltünk be. A 2015-ös beruházáshoz felhasznált minden rendszerelem bekerülési értéke rendelkezésre áll, külön-külön is. A kérdésem az, hogyan kellene vagy lehetne megállapítani, hogy a 2015-ös rendszer értékéből milyen összeg kerüljön az új beruházások értékébe, az értékesített eszköz könyv szerinti értékére és a terven felüli értékcsökkenésre? Hogyan lehetne ezt a gazdasági eseményt helyesen kezelni? Köszönöm megtisztelő válaszát!

Próbaüzem, betanítás Kérdés

Tisztelt Cím! Társaságunk egy új tejfeldolgozó üzemet épített VP pályázat keretében. Az épület használatbavételi engedélye véglegessé vált 2019.09.10-én. A technológiai gépsor műszaki átadása 2019.09.18-án volt. A határozott időre szóló működési engedély szintén 2019.09.18-án kelt. Jelenleg receptúrákkal való kísérletezés, a gyártástechnológia kialakítása zajlik. Egyelőre nincs értékesíthető termék, vizsgálati eredményeket várunk. Ha megfelelőek az eredmények, akkor a hatóság végignéz egy gyártási folyamatot, ha ott is rendben talál mindent, akkor gyárthatunk majd olyan terméket, ami kereskedelmi forgalomba kerülhet. Munkavállalóink betanítását egy olasz sajtakadémiával kötött szerződés keretében biztosítjuk. Az oktatás első része Olaszországban volt, még az üzem átadása előtt. A betanítás itthon folytatódott a gépek műszaki átadása előtt, majd utána is. A szerződés tárgya komplex: elméleti és gyakorlati oktatáson túl a próbaüzemi feladatok ellátása, technológiai gépek használatának betanítása, a gyártani kívánt sajtok gyártástechnológiájának kidolgozása, a receptúra összeállítása, a sajtgyártás hatékonysági szintjének fokozása. Ez az egész betanítási folyamat, illetve az ennek során felmerült költségek milyen jogcímen aktiválhatók? Betanítás vagy próbaüzem? Milyen feltételekkel, mely időpontig aktiválhatók a felmerülő költségek (vállalkozói díj, szállásköltség, tolmács, munkavállalóink bére, a felhasznált alapanyagok, energiaköltség)? Köszönjük válaszukat!

Új építésű lakás áfája továbbértékesítés esetén Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy cég fejlesztési tartalék feloldása során új építésű lakást vásárol. Nem választott lakóingatlan esetében adókötelessé tételt. Ebben az esetben megfizeti az áfát, ami nem levonható. Ha a cég a lakást a használatbavételi engedély véglegessé válásától számított 2 éven belül értékesíti, akkor azt csak áfásan teheti meg? Azaz, jól értelmezem, hogy a tárgyi eszköz bekerülésekor megfizetett áfa, ami a bekerülési érték része lesz kerül a 161-es beruházási számlára, majd aktíválásra az egyéb felmerülő költségekkel együtt. Ha például az értékesítésen nem szeretnék veszteséget elszenvedni, akkor minimum a bekerülési érték, ami a korábbi áfás vételár összege kellene, hogy a nettó eladási ára legyen a lakásnak és erre számítom a 27 százalék áfát? Viszont, ha ezt 2 év után teszem meg, akkor azt 27 százalékkal "olcsóbban" megtehetem? Köszönettel

Ingyenes átadás származtatott jog személytől Kérdés

Egyesület származtatott jogi személye ingyenesen átadáná a tulajdonában lévő ingatlan tulajdonjogát az "anya"egyesületnek, amelytől a jogi személyiséget kapta. Terheli-e az ügyletet adó-, illeték- vagy bármilyen más fizetési kötelezettség? Piaci értéken való aktiválás esetén az egyesület halasztott bevételként kezelheti-e az ingyenes átadást?