Tisztelt Szakértő! Családi gazdaság gépek tárolására színt épít. Ebben az évben a betonozással készültek el. A munkáról számlát kapott, melyet ki is fizetett. Elszámolhatja-e költségként ebben az évben a számlát, vagy csak a beruházás elkészültekor, annak aktiválásakor? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! 2013 óta a halastó a földtörvényben nincs besorolva a mezőgazdasági hasznosítású földterület kategóriába. Ebben az esetben aktiválhatom külön a földterületet és külön a halastavat, mint felépítményt? Ebben az esetben lehet egy tulajdonosa a földnek, amin a halastó van, és külön tulajdonosa, a halastónak? 2013 előtt a földtörvény szerint a halastó mezőgazdasági hasznosítási földterület volt. Ebben az esetben meg lehetett bontani földterületre és külön halastóra az aktiváláskor? Lehetett ebben az esetben is külön tulajdonosa a földterületnek, és külön tulajdonosa a halastónak? Köszönöm a válaszát.
Tisztelt Szakértő! Társaságunk a megnövekedett gyártás miatt bérbe vette a szomszédban lévő gyártócsarnok egy részét. 2017. február 7-én kelt adásvételi szerződésben megvásároltuk az említett csarnokot. A fizetés 4 ütemben volt a szerződésben, a csarnok birtokbavételével arányosan. Társaságunk a beruházásra hitelt vett fel számlavezető bankjától. A hitelszerződés egyik kritériuma volt a jelzálogjog-bejegyzés. Az eladó elcsúszott a kiköltözéssel, a banknak már kellett a jelzálog, így megállapodtunk az eladóval, hogy bejegyezhetjük tulajdonjogunkat. A földhivatal 2017.02.13-ai dátummal jegyezte be cégünket mint tulajdonost. A tényleges átadás 2017 októberében történt meg, addig mi fizettük a használt terület után a bérleti díjat. Közben már elkezdtük a mi igényeinknek megfelelően átalakítani a csarnokot (elektromos vezetékelés a gépeinknek, takarítás). Kérdésem: mikor kell üzembehelyezni a csarnokot? Meddig beruházás és mikortól felújítás? A takarítás, amennyiben az üzembehelyezés előtt történik meg, ráaktiválható-e? Köszönöm
Gazdasági társaság lakóingatlant vásárolt egy egyösszegű vételárért plusz életjáradékért. Az ingatlanvásárlás célja a hosszú távú bérbeadás, a cég fő tevékenysége is ez. Az adóhatóság állásfoglalása szerint az ingatlan bekerülésébe beleszámít a használatba vételig eltelt idő alatt kifizetett életjáradék. „A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (számviteli törvény) 47. § (1) bekezdése az eszköz bekerülési értéke részének tekinti mindazon tételeket, amelyek az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig felmerültek és azok az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolhatók. Az életjáradéki szerződés alapján teljesített életjáradék üzembehelyezésig felmerült részét tehát – a számviteli törvény előírásait figyelembe véve – a társaságnak az eszköz beszerzési értékeként kell elszámolni. Az eszköz üzembehelyezéséig (használatba vételéig) így felmerült ráfordítást a beruházások között kell nyilvántartani az eszköz aktiválásáig. Amennyiben az eszköz (az ingatlan) használatba vétele az életjáradékot fizető részéről megtörtént, azt követően a teljesített életjáradék már költségként számolandó el.” Kérdésünk ahhoz kapcsolódik, hogy számviteli értelemben mikor kerül használatba vételre sor? Akkor, amikor a tulajdonszerzést bejegyezték, függetlenül attól, hogy az eladók még lakják az ingatlant, tehát annak bérbeadásáról nem lehet szó? Vagy akkor, amikor ténylegesen az életjáradékra jogosultak elhaláloznak? Esetleg a tényleges adásvételkor?
Tisztelt Szakértő! 1. Egy kft. 2 év alatt sikeresen befejezte K+F tevékenységét, melynek eredményeként létrejött a kifejlesztett prototípus (automata szerkezet), illetve a kapcsolódó szoftver mint szellemi termék. A társaság a K+F költségek aktiválása mellett döntött. A kifejlesztett gép és a kapcsolódó szoftver átsorolásra kerül a K+F aktivált értékéből. Kérdés: Ezen átsorolások után mi marad (milyen jellegű aktivált költségek) tulajdonképpen a K+F aktivált értéke soron? 2) A kft. utólagos finanszírozásban vissza nem térítendő támogatást kapott a K+F tevékenységére. A támogatást arányosan meg kell bontani a létrehozott és egyben aktivált tárgyi eszközök, szellemi termékek értékére eső részre, illetve a K+F aktivált értékére eső részre. A tárgyi eszközökre és szellemi termékekre jutó támogatást el kell határolni halasztott bevételként, majd az elszámolt értékcsökkenéssel arányosan kell megszüntetni. Kérdés: Mit kell tenni a K+F aktivált értékére jutó támogatással? Ugyanúgy halasztott bevételként kell kezelni és az értékcsökkenéssel arányosan megszüntetni, vagy a K+F aktivált értékére jutó támogatással csökkenteni kell a K+F aktivált értékét (még nem indult meg az értékcsökkenési leírás)? Köszönöm előre a segítségét!
Tisztelt Szakértő! Szeretnék érdeklődni, hogy a bejelentett immateriális jószág taotörvény 7. §(22) bekezdésének figyelembevételénél szükséges-e, hogy az immateriális jószág érdekében felmerült közvetlen költséget k+f-ként számoljuk el a társaság könyveiben szellemi termékként történő aktiválásig? Vagyis a könyvelésben szerepeltethető-e beruházásként a költség aktiválásig vagy mindenképpen a kísérleti fejlesztés aktivált értékei közt kell-e szerepelnie? Illetve kötelező-e a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalától k+f minősítést beszerezni, vagy az csak egy lehetőség a tevékenység ilyen irányú minősítéséhez? Illetve jól értelmezem, hogy amennyiben a szellemi terméket csak saját munkaerővel, illetve független alvállalkozókkal fejlesztjük, úgy a 22-es pont szerinti arányszám 1? Segítségét előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Németországból behozott használt személygépkocsi fizetendő áfáját rá kell aktiválni az eszközre? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szerkesztő! Ingatlant vásároltam, amit még fel kell újítani. A birtokbaadáskor beruházási számlára tettem. Ha fel lesz újítva, akkor aktiválom. Helyes az eljárás? Köszönettel.
Egy kft. klímaberendezést vásárol (mely 2 kültéri és 6 beltéri egységből áll ), az erről szóló számla tartalmazza a beszerelési költségeket, a régi rendszer lezárását, a berendezések lebontását, elszállítását, vezetékek csatornába helyezését, a falvésést, a törmelék elszállítását. Kérdésem: a klímabeszerzés és minden költsége aktiválandó az ingatlanra, vagy kezelhető az eszköz az ingatlantól független tárgyi eszközként? Utóbbi esetben a klímaberendezéseket egyenként (azaz 8 darab klíma berendezés) kell felvenni a nyilvántartásba, vagy az egészet egy egységnek kell tekinteni ? Ez esetben milyen értékcsökkenéssel lehet számolni ?
Tisztelt Szakértő! Egy építőipari cég egy házat épít eladásra. Az első évben előlegeket kap a vásárlóktól és elkezdi építeni az ingatlant. Év végén még nincs átadás, de az épület már 95 százalékos készültségben van. Év végén aktiváltam a befejezetlen termelést: T239-K58. A társaságnak más tevékenysége nem volt. Az iparűzési adó bevallásában nincs árbevétel, csak felhasznált anyagok és alvállalkozók. A következő évben nyitáskor visszavezetem a befejezetlen termelést: T58-K239, és januárban átadják a házat. Ekkor keletkezik árbevétel, és az 58-ason pedig költség. Eredmény és társasági adó szempontjából rendben is lenne a dolog, de az iparűzési adóban most csak bevétel van semmilyen levonható tétel nincs. Ez biztos nem jó így. Mi a megoldás, hogy ne a teljes bevétele után kelljen iparűzési adót fizetni, csak azért, mert áthúzódott az átadás a következő évre. Gondolom valahogy "áruvá" kéne aktiválni a terméket (ingatlan) és onnan kivezetni eladáskor. De ezt csak gondolom. Kérem segítsenek a helyes számviteli megoldásban. 2. A kérdés folyománya, hogy ha az első évben volt más tevékenység is, akkor azzal szemben "jogosulatlanul" számoljuk el annak az építkezésnek az anyagköltségét, aminek a teljesítése csak a következő évben lesz. Miközben ezt most írom, lehet, hogy meg is van a megoldás? A felhasznált anyagokat és alvállalkozásokat az első évben raktárra vegyem és a második évben, mikor az átadás megtörténik, akkor számoljam el a költségnemek szerint? Így egy évbe és helyes költségnemre kerülne minden.
Tisztelt Szakértő! Négy magánszemély most készül kft.-t alapítani. Ételkiszállítás lesz a fő tevékenységi körük. Az ehhez szükséges ingatlant megvásárolta az egyik magánszemély, amit majd bérbe fog adni a kft.-nek, amiben ő lesz az egyik tulajdonos. Ezt megteheti gondolom, nem ütközik jogszabályba? Ezen az ingatlanon már a kft. végezné el a szükséges átalakítási munkákat, tehát a kft. már most meg kell alapítaniuk, megkötni a bérleti szerződést a magánszeméllyel, ezután kezdődhet a beruházás, amit a kft. elszámolhat könyveiben mint bérelt ingatlanon végzett beruházást és aktiválhatja? Van-e esetleg bármilyen olyan feltétel, ami különös körültekintést igényel a jogszabályban előírtak miatt a magánszemély tag és a kft. között a bérleti szerződés tekintetében?
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésre keresem a választ. A vállalkozás 40 millió forintos ingatlant vásárolt 2016-ban, amely engedélyek hiányában adott évben nem volt aktiválható (engedély: 2017.01.15.). A felújítás, átalakítás is megtörtént további kb. 10 millió forint értékben 2016-ban. Egyelőre nem tervez további beruházást a cég. 2015. évben képeztünk 10 millió forint fejlesztési tartalékot. Kérdés, hogy lehetőségünk van-e most újabb 20 millió forint fejlesztési tartalékot képezni úgy, hogy mindkét évi lekötött tartalékot (tehát együtt a 30 millió forintot) ennek az ingatlannak az aktiválásakor, azaz 2017. évben oldjuk fel? A Tao. törvény 7. § (15) bekezdés szerint: „…. Az adózó a fejlesztési tartalékot a lekötése adóévét követő négy adóévben megvalósított beruházás bekerülési értékének megfelelően oldhatja fel…” 2000. évi C. törvény a számvitelről 3. § „(4) E törvény alkalmazásában 7. beruházás: a tárgyi eszköz beszerzése, létesítése, saját vállalkozásban történő előállítása, a beszerzett tárgyi eszköz üzembe helyezése, rendeltetésszerű használatbavétele érdekében az üzembe helyezésig, a rendeltetésszerű használatbavételig végzett tevékenység…” A tao-törvény nem mondja, hogy csak a tárgyévi beruházási összeg oldható fel, és a számviteli törvény pedig beruházásnak minősít minden tevékenységet, mely az aktiválásig felmerül. Természetesen a számviteli politikában a lekötött tartalék feloldását az eszköz aktiválásának napjára határoznánk meg, és ettől később sem térnénk el.
Tisztelt Szakértő! Nagy értékű gyártó gépsort vásároltunk. Az üzembe helyezés megtörtént. Már az üzembe helyezésig nagy értékű alapanyagot használtunk fel. Az üzembe helyezés után is – beállítási problémák miatt – sok a selejt, aminek jelentős a költsége. Mi a helyes számviteli elszámolása a felhasznált alapanyagnak az aktiválásig, meddig tarthat a próbaüzem időszaka, mi az aktiválás után felmerült többletköltség sorsa? Kérem a helyes dokumentálásról is tájékoztasson. A géphez állami támogatást kaptunk, tehát nagy jelentősége van a helyes elszámolásnak!
Tisztelt Szakértő! Egy kft. vásárolt egy ingatlant irodaépület céljából, melyen számos javítási, karbantartási (festés, falak bontása, járólapozás, villamosenergia-hálózat lecserélése...stb.) munkát hajtanak végre. Az irodába közben beköltözött a cég, a földhivatalba is bejegyezték a tulajdonjogot. Kisebb munkálatok még mindig folynak, de ez nem akadályozza a cég működését. Mikor kell aktiválnom az ingatlant? Amikor beköltöztünk, vagy amikor bejegyezték a földhivatalba, esetleg amikor teljesen végeztek a karbantartásokkal? Az aktiválási értékbe miket tehetünk bele: például egy gázkazán a részét képezi, vagy azt külön aktiváljuk, vagy egy még apróbb dolog: az ingatlan parkolójában elhelyezett "parkolni tilos" tábla? Mit aktiválhatunk az épületre ilyen szempontból, és mit nem? Ha mondjuk még nem aktiváljuk, akkor a közben már kiszámlázott közüzemi díjakat költségként számoljuk el? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Adott egy szoftverfejlesztő cég, amely az évek során fejlesztett szoftverét nem aktiválta a szellemi termékek között, hanem a fejlesztéssel felmerült közvetlen költségeket az adott év költségeként számolta el. Most ehhez a szoftverhez fejlesztene különböző modulokat, amit viszont már aktiválni szeretne. Milyen módon tudja ezt megtenni? Gondot okozhat-e, hogy az "alap"szoftver nem lett aktiválva?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték