Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    185 találat a(z) aktiválás cimkére

    Kérdés

    Egy kft. klímaberendezést vásárol (mely 2 kültéri és 6 beltéri egységből áll ), az erről szóló számla tartalmazza a beszerelési költségeket, a régi rendszer lezárását, a berendezések lebontását, elszállítását, vezetékek csatornába helyezését, a falvésést, a törmelék elszállítását. Kérdésem: a klímabeszerzés és minden költsége aktiválandó az ingatlanra, vagy kezelhető az eszköz az ingatlantól független tárgyi eszközként? Utóbbi esetben a klímaberendezéseket egyenként (azaz 8 darab klíma berendezés) kell felvenni a nyilvántartásba, vagy az egészet egy egységnek kell tekinteni ? Ez esetben milyen értékcsökkenéssel lehet számolni ?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy építőipari cég egy házat épít eladásra. Az első évben előlegeket kap a vásárlóktól és elkezdi építeni az ingatlant. Év végén még nincs átadás, de az épület már 95 százalékos készültségben van. Év végén aktiváltam a befejezetlen termelést: T239-K58. A társaságnak más tevékenysége nem volt. Az iparűzési adó bevallásában nincs árbevétel, csak felhasznált anyagok és alvállalkozók. A következő évben nyitáskor visszavezetem a befejezetlen termelést: T58-K239, és januárban átadják a házat. Ekkor keletkezik árbevétel, és az 58-ason pedig költség. Eredmény és társasági adó szempontjából rendben is lenne a dolog, de az iparűzési adóban most csak bevétel van semmilyen levonható tétel nincs. Ez biztos nem jó így. Mi a megoldás, hogy ne a teljes bevétele után kelljen iparűzési adót fizetni, csak azért, mert áthúzódott az átadás a következő évre. Gondolom valahogy "áruvá" kéne aktiválni a terméket (ingatlan) és onnan kivezetni eladáskor. De ezt csak gondolom. Kérem segítsenek a helyes számviteli megoldásban. 2. A kérdés folyománya, hogy ha az első évben volt más tevékenység is, akkor azzal szemben "jogosulatlanul" számoljuk el annak az építkezésnek az anyagköltségét, aminek a teljesítése csak a következő évben lesz. Miközben ezt most írom, lehet, hogy meg is van a megoldás? A felhasznált anyagokat és alvállalkozásokat az első évben raktárra vegyem és a második évben, mikor az átadás megtörténik, akkor számoljam el a költségnemek szerint? Így egy évbe és helyes költségnemre kerülne minden.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Négy magánszemély most készül kft.-t alapítani. Ételkiszállítás lesz a fő tevékenységi körük. Az ehhez szükséges ingatlant megvásárolta az egyik magánszemély, amit majd bérbe fog adni a kft.-nek, amiben ő lesz az egyik tulajdonos. Ezt megteheti gondolom, nem ütközik jogszabályba? Ezen az ingatlanon már a kft. végezné el a szükséges átalakítási munkákat, tehát a kft. már most meg kell alapítaniuk, megkötni a bérleti szerződést a magánszeméllyel, ezután kezdődhet a beruházás, amit a kft. elszámolhat könyveiben mint bérelt ingatlanon végzett beruházást és aktiválhatja? Van-e esetleg bármilyen olyan feltétel, ami különös körültekintést igényel a jogszabályban előírtak miatt a magánszemély tag és a kft. között a bérleti szerződés tekintetében?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésre keresem a választ. A vállalkozás 40 millió forintos ingatlant vásárolt 2016-ban, amely engedélyek hiányában adott évben nem volt aktiválható (engedély: 2017.01.15.). A felújítás, átalakítás is megtörtént további kb. 10 millió forint értékben 2016-ban. Egyelőre nem tervez további beruházást a cég. 2015. évben képeztünk 10 millió forint fejlesztési tartalékot. Kérdés, hogy lehetőségünk van-e most újabb 20 millió forint fejlesztési tartalékot képezni úgy, hogy mindkét évi lekötött tartalékot (tehát együtt a 30 millió forintot) ennek az ingatlannak az aktiválásakor, azaz 2017. évben oldjuk fel? A Tao. törvény 7. § (15) bekezdés szerint: „…. Az adózó a fejlesztési tartalékot a lekötése adóévét követő négy adóévben megvalósított beruházás bekerülési értékének megfelelően oldhatja fel…” 2000. évi C. törvény a számvitelről 3. § „(4) E törvény alkalmazásában 7. beruházás: a tárgyi eszköz beszerzése, létesítése, saját vállalkozásban történő előállítása, a beszerzett tárgyi eszköz üzembe helyezése, rendeltetésszerű használatbavétele érdekében az üzembe helyezésig, a rendeltetésszerű használatbavételig végzett tevékenység…” A tao-törvény nem mondja, hogy csak a tárgyévi beruházási összeg oldható fel, és a számviteli törvény pedig beruházásnak minősít minden tevékenységet, mely az aktiválásig felmerül. Természetesen a számviteli politikában a lekötött tartalék feloldását az eszköz aktiválásának napjára határoznánk meg, és ettől később sem térnénk el.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Nagy értékű gyártó gépsort vásároltunk. Az üzembe helyezés megtörtént. Már az üzembe helyezésig nagy értékű alapanyagot használtunk fel. Az üzembe helyezés után is – beállítási problémák miatt – sok a selejt, aminek jelentős a költsége. Mi a helyes számviteli elszámolása a felhasznált alapanyagnak az aktiválásig, meddig tarthat a próbaüzem időszaka, mi az aktiválás után felmerült többletköltség sorsa? Kérem a helyes dokumentálásról is tájékoztasson. A géphez állami támogatást kaptunk, tehát nagy jelentősége van a helyes elszámolásnak!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy kft. vásárolt egy ingatlant irodaépület céljából, melyen számos javítási, karbantartási (festés, falak bontása, járólapozás, villamosenergia-hálózat lecserélése...stb.) munkát hajtanak végre. Az irodába közben beköltözött a cég, a földhivatalba is bejegyezték a tulajdonjogot. Kisebb munkálatok még mindig folynak, de ez nem akadályozza a cég működését. Mikor kell aktiválnom az ingatlant? Amikor beköltöztünk, vagy amikor bejegyezték a földhivatalba, esetleg amikor teljesen végeztek a karbantartásokkal? Az aktiválási értékbe miket tehetünk bele: például egy gázkazán a részét képezi, vagy azt külön aktiváljuk, vagy egy még apróbb dolog: az ingatlan parkolójában elhelyezett "parkolni tilos" tábla? Mit aktiválhatunk az épületre ilyen szempontból, és mit nem? Ha mondjuk még nem aktiváljuk, akkor a közben már kiszámlázott közüzemi díjakat költségként számoljuk el? Válaszát előre is köszönöm!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Adott egy szoftverfejlesztő cég, amely az évek során fejlesztett szoftverét nem aktiválta a szellemi termékek között, hanem a fejlesztéssel felmerült közvetlen költségeket az adott év költségeként számolta el. Most ehhez a szoftverhez fejlesztene különböző modulokat, amit viszont már aktiválni szeretne. Milyen módon tudja ezt megtenni? Gondot okozhat-e, hogy az "alap"szoftver nem lett aktiválva?

    Kérdés

    Ügyfelem bérleti szerződést kötött gépekre és berendezésekre vonatkozóan az év elején. A bérleti szerződés szerint a bérlő a bérleti jogviszony megszűnésekor az akkori piaci áron megvásárolhatja az eszközöket úgy, hogy a kifizetett bérleti díjakat beszámítják a vételárba. A szerződésben megállapodtak arról is, hogy a bérlő a karbantartási költségeket, szervizköltségeket és biztosítási díjakat áthárítja havi átalánydíj formájában a bérbeadóra. A felek tárgyalnak arról, hogy az év végével a bérleti szerződést felbontják, és adásvételre kerül sor a szerződés szerint (piaci ár-megfizetett bérleti díjak=maradványértéken). Kérdés: amennyiben létrejön az adásvétel, hogyan kell minősíteni az év elejétől elszámolt bérleti díjakat? A tulajdonszerzés opcionális, de a kifizetett bérleti díjak megközelítik a piaci árat – pénzügyi lízingnek kell-e tekinteni az ügyletet visszamenőleg? Milyen értéken kell az eszközt aktiválni?

    Kérdés

    Tisztelettel kérem szakmai iránymutatását a kis értékű tárgyi eszközökön a használatba vételt követően végzett, későbbi átalakítási költségek számviteli elszámolásához. A 100 ezer forint egyedi beszerzési érték alatti eszközökön a használatba vételt követően, akár több hónap múlva, átalakítást végeztek. Az átalakítást saját rezsis beruházásként számolták el. Kérdéseim: 1./ Az átalakítási költségeknek, mint saját rezsis beruházásnak az eredeti bekerülési értékre történő ráaktiválásával, az eszköznek a kis értékű eszközként történt minősítését, és ezzel az egyösszegű amortizációt önellenőrzéssel módosítani szükséges-e? Ebben az esetben a ráaktiválás időpontjától az átalakítás értékével növelt bruttó érték után kell a terv szerinti értékcsökkenést elszámolni? Ha ez a helyes megoldás, a ráaktiválás időpontjáig, a 100 ezer forint alatti egyedi beszerzési érték után, önellenőrzéssel hogyan kell a terv szerinti értékcsökkenési leírást elszámolni? Vagy: 2./ Az eszköznek, a használatba vételkori minősítését nem kell módosítani? Az átalakítás aktiválásakor, az átalakítás költségét önállóan kell a 100 ezer forintos értékhatár alapján minősíteni, és értékhatár alatt egy összegben amortizálni, vagy ha meghaladja a 100 ezer forintot, akkor pedig önálló eszközként az elhasználódási idő függvényében lineárisan amortizálni? Tisztelettel: Fehér Andrásné

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy belföldi gazdasági társaság építésiengedély-köteles beruházást végez, azonban a társaság egyéb oknál fogva az engedélyt nem kérte meg az illetékes hatóságtól. Ezek alapján tehát használatbavételi engedély se lesz sose. Jól gondoljuk-e, hogy ez esetben a beruházást aktiválni nem lehet, és így a tételek mindörökre ott maradnak a beruházási számlán? Esetleg van-e bármilyen dolog ezzel kapcsolatban, amire figyelnünk kellene? Köszönettel.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy bt. vásárolt épületet telekkel együtt. Az épületet felújítja, és a tevékenységéhez fogja használni. Külön kell-e aktiválni a telket és az épületet? Ha külön kell meghatározni az értékét, akkor hogyan kell az értékbecslést végezni? Köszönöm válaszát!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! "A" vállalkozás vásárolt egy rönkrakodó darut 5 millió forintért. Az erőgép, amelyre ráépítették, szintén "A" vállalkozás tulajdonában van. A ráépítés munkadíja 1 millió forint volt, amelyet "B" vállalkozás fizetett a nevére szóló számla alapján. Megállapodás készült, hogy a ráépítési költség ellenében használhatja a darus kocsit. Hogyan kell aktiválni a ráépítés költségét ez esetben? Köszönöm a választ előre is! KM

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A társaság megvásárolt egy licencet 66 millió forint értékben. A szerződésben a fizetési feltételek között az szerepel, hogy évenként számla alapján 10 millió forintot köteles a társaság fizetni. Kérdésem, hogy ebben az esetben a licenc aktiválása miként történik, tekintettel hogy a szerződésben szereplő összegről részletekben kap számlát a társaság?

    Kérdés

    Társaságunk új üzemet épít. Az épület átadása után kezdődik meg a régi üzemből a gépek leszerelése, átszállítása és telepítése az új üzemben. Aktiválhatom-e a régi gépek leszerelését, átszállítását és telepítését átszervezés aktivált értékeként? Költségként nem szeretnénk elszámolni, mert hitelfelvétel miatt az eredményt nem kívánjuk rontani. Hány százalékos értékcsökkenést számolhatok el számviteli és Tao törvény szerint?

    Kérdés

    T. Szakértő! Egy egyesület bérbe adta a kezelésében lévő menedékházat. A bérlővel megállapodtak, hogy három millió forint beruházást végez bérlő a menedékházon, amit évente számolnak el. A megállapodás 2008. január 1-jétől érvényes, és 2016-ban kell elszámolni egymással. Az évenkénti elszámolások megtörténtek, de számlák nem voltak, a bérlő saját erőből végezte el a munkákat. Könyvelésre nem került sor. Kérdésem: ezeket a gazdasági eseményeket hogyan lehet utólag lekönyvelni, a beruházásokat aktiválni? Segítségét köszönöm, Ildi

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Felszolgálási díj felosztásának szabálya

    dr. Kéri Ádám

    ügyvéd, compliance szakértő

    Ügyvezetés csed alatt

    Czeglédi Bernadett

    munkajogi és társadalombiztosítási szakértő

    RNY meghatalmazás külföldi ügyvezető esetén

    Szipszer Tamás

    adószakértő

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 február
    H K Sze Cs P Sz V
    26 27 28 29 30 31 1
    2 3 4 5 6 7 8
    9 10 11 12 13 14 15
    16 17 18 19 20 21 22
    23 24 25 26 27 28 1
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media