183 találat a(z) aktiválás cimkére
Bérelt ingatlan megvásárlása
Kérdés
Cégünk ingatlant bérelt, melyen értéknövelő felújítást végeztünk a bérleti időszak alatt, melynek ráfordításait aktiváltuk (122/161), illetve megkezdtük az értékcsökkenés elszámolását évi 6%-on. 2017 decemberében ezt az ingatlant megvásároltuk. Ennek értékcsökkenése évi 2% lesz. Kérdésem: 1. A megvásárolt ingatlant üzembe helyezem 2017 decemberében és megkezdem az értékcsökkenés elszámolását (2%), de mit kell csinálnom az ugyanezen épület csak más leltárszámon nyilvántartott bruttó és értékcsökkenés elszámolásával? Úgy gondolom, egy épületet csak egy leltárszámon tartunk nyilván. Ha esetleg rá kell aktiválnom a nettó értéket, akkor milyen főkönyvi számmal vezetem ki a bérelt ingatlan bruttó értékét és az elszámolt értékcsökkenést? 2. Vagy a meglévő bérelt épületre kell aktiválnom a decemberi megvásárlást, és ettől az időponttól kell az értékcsökkenés %-ot is megváltoztatnom 2%-ra?
Tárgyi eszköz aktíváláskor figyelembe veendő
Kérdés
Tisztelt Cím! Számítógépes könyvelési és bérszámfejtési program használati jogának vásárlásakor a számlában megjelenő oktatás és beüzemelés költsége a program aktiválási értékébe beszámít-e, vagy külön mint oktatási költség kerüljön rögzítésre? Válaszukat előre is köszönöm
Saját dolgozóval végzett beruházás áfája
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ügyfelünk a telephelyén átalakítást végez, új bútorokat vásárolt, amelyeket az ügyvezető személyesen szerelt össze. Az ügyvezető a cégnél rendes alkalmazott. Kérdésem, hogy az ügyvezető bérköltsége és járulékai, amelyek a bútorszerelési időre estek, aktiválhatóak-e a bútorral, és milyen módon kell áfa szempontjából leadózni? Segítségét nagyon szépen köszönöm.
Szabadalom – magánszemély vs. cég
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. személyesen közreműködő tagja kifejlesztett egy új terméket, melynek költségeit a cégben számolták el. A költségek év végén befejezetlenként kerültek kimutatásra. Aktiválásra még nem került sehogy sem. Elkészült egy prototípus, mellyel kapcsolatosan a magánszemély tag szeretné elindítani a szabadalmaztatást. Ennek költségeit a cégből szeretné finanszírozni, de magánszemélyként ő szeretne a szabadalom tulajdonosa lenni. Kérdéseink: 1.) Van-e erre lehetőség? 2.) Mi történik ebben az esetben a már elszámolt költségekkel (amelyek befejezetlenként vannak kimutatva)? 3.) Kell-e aktiválni tárgyi eszközként a prototípust? Ha igen, akkor az eddig elszámolt költségek értékén, ami így nem K+F lesz, hanem eszköz? 4.) Hogy fog adózni a feleknél, ha a szabadalommal kapcsolatosan a magánszemély felhasználási jogot értékesít a cégnek annak érdekében, hogy a cég gyárthassa és értékesíthesse a terméket? Várom segítő válaszukat minden érintett terület és adózási kötelezettség tekintetében!
Tehergépjámű aktiválási időpontja
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Vállalkozás gépjárművet vásárolt euróban Ausztriából. Haza szállítás közben dízelgázolaj és autópálya matrica költségek keletkeztek. A társaság saját használatra szeretné a gépjárművet használni. Kérdésem a számlák a bekerülési érték részét képezik? A kocsit csak az átíratáskor szabad aktiválni vagy bármikor megtehetem? Mivel dobozos a jármű, értékesítenék a dobozát és átalakítanák, tárgyi eszközként lenne nyilvántartva. Hogyan lehet helyesen könyvelni, ha az doboz értékesítése még az aktiválás előtt lenne, valamint ha már az aktiválás után kerül át alakításra? Köszönettel
Családi gazdaság – beruházás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Családi gazdaság gépek tárolására színt épít. Ebben az évben a betonozással készültek el. A munkáról számlát kapott, melyet ki is fizetett. Elszámolhatja-e költségként ebben az évben a számlát, vagy csak a beruházás elkészültekor, annak aktiválásakor? Köszönöm.
Halastó számviteli elszámolása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2013 óta a halastó a földtörvényben nincs besorolva a mezőgazdasági hasznosítású földterület kategóriába. Ebben az esetben aktiválhatom külön a földterületet és külön a halastavat, mint felépítményt? Ebben az esetben lehet egy tulajdonosa a földnek, amin a halastó van, és külön tulajdonosa, a halastónak? 2013 előtt a földtörvény szerint a halastó mezőgazdasági hasznosítási földterület volt. Ebben az esetben meg lehetett bontani földterületre és külön halastóra az aktiváláskor? Lehetett ebben az esetben is külön tulajdonosa a földterületnek, és külön tulajdonosa a halastónak? Köszönöm a válaszát.
Ingatlan üzembe helyezésének dátuma
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk a megnövekedett gyártás miatt bérbe vette a szomszédban lévő gyártócsarnok egy részét. 2017. február 7-én kelt adásvételi szerződésben megvásároltuk az említett csarnokot. A fizetés 4 ütemben volt a szerződésben, a csarnok birtokbavételével arányosan. Társaságunk a beruházásra hitelt vett fel számlavezető bankjától. A hitelszerződés egyik kritériuma volt a jelzálogjog-bejegyzés. Az eladó elcsúszott a kiköltözéssel, a banknak már kellett a jelzálog, így megállapodtunk az eladóval, hogy bejegyezhetjük tulajdonjogunkat. A földhivatal 2017.02.13-ai dátummal jegyezte be cégünket mint tulajdonost. A tényleges átadás 2017 októberében történt meg, addig mi fizettük a használt terület után a bérleti díjat. Közben már elkezdtük a mi igényeinknek megfelelően átalakítani a csarnokot (elektromos vezetékelés a gépeinknek, takarítás). Kérdésem: mikor kell üzembehelyezni a csarnokot? Meddig beruházás és mikortól felújítás? A takarítás, amennyiben az üzembehelyezés előtt történik meg, ráaktiválható-e? Köszönöm
Ingatlan aktiválása életjáradékkal való vásárlás esetén
Kérdés
Gazdasági társaság lakóingatlant vásárolt egy egyösszegű vételárért plusz életjáradékért. Az ingatlanvásárlás célja a hosszú távú bérbeadás, a cég fő tevékenysége is ez. Az adóhatóság állásfoglalása szerint az ingatlan bekerülésébe beleszámít a használatba vételig eltelt idő alatt kifizetett életjáradék. „A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (számviteli törvény) 47. § (1) bekezdése az eszköz bekerülési értéke részének tekinti mindazon tételeket, amelyek az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig felmerültek és azok az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolhatók. Az életjáradéki szerződés alapján teljesített életjáradék üzembehelyezésig felmerült részét tehát – a számviteli törvény előírásait figyelembe véve – a társaságnak az eszköz beszerzési értékeként kell elszámolni. Az eszköz üzembehelyezéséig (használatba vételéig) így felmerült ráfordítást a beruházások között kell nyilvántartani az eszköz aktiválásáig. Amennyiben az eszköz (az ingatlan) használatba vétele az életjáradékot fizető részéről megtörtént, azt követően a teljesített életjáradék már költségként számolandó el.” Kérdésünk ahhoz kapcsolódik, hogy számviteli értelemben mikor kerül használatba vételre sor? Akkor, amikor a tulajdonszerzést bejegyezték, függetlenül attól, hogy az eladók még lakják az ingatlant, tehát annak bérbeadásáról nem lehet szó? Vagy akkor, amikor ténylegesen az életjáradékra jogosultak elhaláloznak? Esetleg a tényleges adásvételkor?
Támogatásból finanszírozott K+F tevékenység
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 1. Egy kft. 2 év alatt sikeresen befejezte K+F tevékenységét, melynek eredményeként létrejött a kifejlesztett prototípus (automata szerkezet), illetve a kapcsolódó szoftver mint szellemi termék. A társaság a K+F költségek aktiválása mellett döntött. A kifejlesztett gép és a kapcsolódó szoftver átsorolásra kerül a K+F aktivált értékéből. Kérdés: Ezen átsorolások után mi marad (milyen jellegű aktivált költségek) tulajdonképpen a K+F aktivált értéke soron? 2) A kft. utólagos finanszírozásban vissza nem térítendő támogatást kapott a K+F tevékenységére. A támogatást arányosan meg kell bontani a létrehozott és egyben aktivált tárgyi eszközök, szellemi termékek értékére eső részre, illetve a K+F aktivált értékére eső részre. A tárgyi eszközökre és szellemi termékekre jutó támogatást el kell határolni halasztott bevételként, majd az elszámolt értékcsökkenéssel arányosan kell megszüntetni. Kérdés: Mit kell tenni a K+F aktivált értékére jutó támogatással? Ugyanúgy halasztott bevételként kell kezelni és az értékcsökkenéssel arányosan megszüntetni, vagy a K+F aktivált értékére jutó támogatással csökkenteni kell a K+F aktivált értékét (még nem indult meg az értékcsökkenési leírás)? Köszönöm előre a segítségét!
Bejelentett immateriális jószág
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretnék érdeklődni, hogy a bejelentett immateriális jószág taotörvény 7. §(22) bekezdésének figyelembevételénél szükséges-e, hogy az immateriális jószág érdekében felmerült közvetlen költséget k+f-ként számoljuk el a társaság könyveiben szellemi termékként történő aktiválásig? Vagyis a könyvelésben szerepeltethető-e beruházásként a költség aktiválásig vagy mindenképpen a kísérleti fejlesztés aktivált értékei közt kell-e szerepelnie? Illetve kötelező-e a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalától k+f minősítést beszerezni, vagy az csak egy lehetőség a tevékenység ilyen irányú minősítéséhez? Illetve jól értelmezem, hogy amennyiben a szellemi terméket csak saját munkaerővel, illetve független alvállalkozókkal fejlesztjük, úgy a 22-es pont szerinti arányszám 1? Segítségét előre is köszönöm!
Személygépkocsi áfája
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Németországból behozott használt személygépkocsi fizetendő áfáját rá kell aktiválni az eszközre? Válaszát előre is köszönöm!
Ingatlanvásárlás
Kérdés
Tisztelt Szerkesztő! Ingatlant vásároltam, amit még fel kell újítani. A birtokbaadáskor beruházási számlára tettem. Ha fel lesz újítva, akkor aktiválom. Helyes az eljárás? Köszönettel.
Klímaberendezés beszerzése
Kérdés
Egy kft. klímaberendezést vásárol (mely 2 kültéri és 6 beltéri egységből áll ), az erről szóló számla tartalmazza a beszerelési költségeket, a régi rendszer lezárását, a berendezések lebontását, elszállítását, vezetékek csatornába helyezését, a falvésést, a törmelék elszállítását. Kérdésem: a klímabeszerzés és minden költsége aktiválandó az ingatlanra, vagy kezelhető az eszköz az ingatlantól független tárgyi eszközként? Utóbbi esetben a klímaberendezéseket egyenként (azaz 8 darab klíma berendezés) kell felvenni a nyilvántartásba, vagy az egészet egy egységnek kell tekinteni ? Ez esetben milyen értékcsökkenéssel lehet számolni ?
Befejezetlen termelés számvitele – hipa
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy építőipari cég egy házat épít eladásra. Az első évben előlegeket kap a vásárlóktól és elkezdi építeni az ingatlant. Év végén még nincs átadás, de az épület már 95 százalékos készültségben van. Év végén aktiváltam a befejezetlen termelést: T239-K58. A társaságnak más tevékenysége nem volt. Az iparűzési adó bevallásában nincs árbevétel, csak felhasznált anyagok és alvállalkozók. A következő évben nyitáskor visszavezetem a befejezetlen termelést: T58-K239, és januárban átadják a házat. Ekkor keletkezik árbevétel, és az 58-ason pedig költség. Eredmény és társasági adó szempontjából rendben is lenne a dolog, de az iparűzési adóban most csak bevétel van semmilyen levonható tétel nincs. Ez biztos nem jó így. Mi a megoldás, hogy ne a teljes bevétele után kelljen iparűzési adót fizetni, csak azért, mert áthúzódott az átadás a következő évre. Gondolom valahogy "áruvá" kéne aktiválni a terméket (ingatlan) és onnan kivezetni eladáskor. De ezt csak gondolom. Kérem segítsenek a helyes számviteli megoldásban. 2. A kérdés folyománya, hogy ha az első évben volt más tevékenység is, akkor azzal szemben "jogosulatlanul" számoljuk el annak az építkezésnek az anyagköltségét, aminek a teljesítése csak a következő évben lesz. Miközben ezt most írom, lehet, hogy meg is van a megoldás? A felhasznált anyagokat és alvállalkozásokat az első évben raktárra vegyem és a második évben, mikor az átadás megtörténik, akkor számoljam el a költségnemek szerint? Így egy évbe és helyes költségnemre kerülne minden.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
