Tisztelt Szakértő! 2018. 01. 01-jén megszűnt az adószám felfüggesztése. Kérdésem, ha egy egyesület adószámának törlését állapítják meg, akkor az mikortól lép érvénybe? Mennyi idő van/van-e lehetőség a döntés ellen fellebbezésre? És ezen időszak alatt munkavállalóinak fizethet-e fizetést, folytathatja-e tevékenységét? (Nem áfaköteles.) Válaszát ezúton is köszönjük.
Áfakörös egyéni vállalkozó kétmillió forint értékű terméket vásárolt. Az áfát levonásba helyezte. Viszont a számlán nem tüntették fel az adószámát. Készpénzes számlát állítottak ki az értékesítésről. Ilyen esetben mi a teendő? Esetleges ellenőrzéskor milyen szankcióra lehet számítani? – kérdezte olvasónk. Dr. Bartha László adójogi szakjogász szakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! A társaság adószámát adótartozása miatt felfüggesztették és egyidejűleg törölték is. Nem teljes 2 hónapon belül az adószám-visszaállításra került. Ezen időszakban keletkezett levonásba nem helyezhető áfa nagysága jelentős. Az áfatörvény 137. paragrafusának (3) bekezdése szerint abban az esetben, ha az állami adóhatóság – az Art. rendelkezései alapján – az adóalany adószámának felfüggesztését úgy szünteti meg, hogy egyúttal törli az adóalany adószámát, az adóalany adólevonási joga az adószám törlését elrendelő határozat jogerőre emelkedésének napjával elenyészik. Ugyanez a helyzet abban az esetben is, ha az adóhatóság az adóalany adószámát annak felfüggesztése nélkül törli. Tisztelettel kérem a Szakértő segítségét abban, hogy fenti jogszabályi hivatkozás alapján az áfa "elenyészése" visszaállítás esetén végleges-e, vagy mivel megegyezik a felfüggesztés időszaka a törlés időszakával, és a törlés véglegesen nem történt meg, visszaállítás után lehet-e élni ezen időszakban keletkezett levonási tilalommal bíró áfa felfüggesztés szabályaira vonatkozó levonásba helyezésével? Köszönettel: Veres Ilona könyvelő
Tisztelt Szakértő! Segítségét szeretném kérni az ügyemben! Egyéni vállalkozó ügyfelem baba-, gyermekruhák gyártásával foglalkozik, alanyi mentes minőségben. Mivel alapanyagokat a tevékenységéhez főleg külföldről, az unió területéről vásárol, élt a választási lehetőségével és kiváltotta a közösségi adószámát. Viszont az Európai Unión belülre is elkezdte értékesíteni a termékeit. A kérdésem az, hogy ilyenkor az EU-n belül eljárhat-e alanyi mentes minőségében, azaz a termékeit megrendelő nem magánszemélyek, hanem közösségi adószámmal rendelkező cégek felé értékesíthet-e alanyi mentes minőségében, vagy mivel van közösségi adószámla, közösségi értékesítésnek fog ez minősülni? Kötelező-e a közösségi értékesítéseinél megadnia a közösségi adószámát? Válaszukat előre is köszönettel: Nyirati Tímea
Használtautó-kereskedés Olaszországból hoz Magyarországra használt személyautókat, és itt értékesíti.A cég a különbözeti áfa szerint adózik. A kapott számlákon az áfa (IVA) nulla. Honnan tudja a kereskedő megállapítani, hogy a nulla áfa a sima közösségi értékesítés alapján van, vagy hogy az eladó is különbözeti áfás Olaszországban, és azért nulla a számlán az áfa? Az olasz számlán milyen törvényi hivatkozásnak kell szerepelni konkrétan ahhoz, hogy a kereskedőnek ne kelljen a saját bevallásában az áfával foglalkoznia, vagy milyen olasz paragrafusokra hivatkozik, ha a beszerzés a közösségi értékesítés általános szabályai szerint történik?
Tisztelt Szakértő! Ügyfelünknek Magyarországon van egy autóalkatrészeket forgalmazó webáruháza. Ügyfelünk Németországban dolgozik. Közösségi tagállamokba értékesít. Az értékesítés az ebay-en keresztül történik. 1) Ha nem EU-tagországba értékesít, akkor hogyan számláz? Áfamentesen? Kell-e importvámot fizetnie? 2) Ha németországi futárszolgálattal akarja a magyar beszállítótól az áruszállítást (kézbesítést) lebonyolítani, mi annak a módja? Kell-e német adószámot kérnie? Kell-e Németországban telephelyet létrehoznia? Áfamentes-e a német csomagfeladás? Továbbra is ugyanattól a magyar cégtől szerezné be az árut, amit kint, Németországban értékesítene, csak a futárszolgálat nem magyar, hanem német lenne. Válaszát előre is köszönjük!
Tisztelt Szakértő! Adószámos nyugdijas magánszemély faipari kéziszerszámok felülvizsgálatáért egyszerűsített készpénzes számlát állított ki nulla áfával. Mint kifizetőnek milyen járulékokat, adót kell utána megfizetni és be kell-e jelenteni? Válaszukat előre is köszönöm.
Ügyfelem (kft.) magyarországi zenetermet tervez. Ehhez francia design tervező cég szolgáltatását vette igénybe, aki azt állítja, hogy számára nem szükséges a saját országában adószámot igényelnie. A számlán értelmezhető közösségi adószám nincs. Megoldást jelenthet-e az, hogy ügyfelem rászámítja az áfát és adószám hiányában nem vonja azt le? Ha igen, melyik áfasorba tűnteti fel ezt a tételt? Kösz, ha válaszolnak, üdvözlettel CsK
Az áfa általános szabályai szerint adózó társaság beszerzett egy enciklopédiát. Az eladó a számlát 0 százalék áfával és "Közösségen belüli szállítás" szöveggel állitotta ki. A számlán szerepel az eladó nagy-britanniai (GB-előtagú) adószáma. A magyar vevőnek nincs közösségi adószáma, a normál adószámát tüntették fel a számlán. Hogyan kell az áfabevallást helyesen elkészíteni?
Tisztelt Szakértő! Férjem 2 órás munkaviszonyban dolgozik egy bt. beltagjaként. E mellett a gyerekeket látja el. Azt tervezi, hogy esténként a netről megvásárolna ingóságokat, majd eladná, igy egy kis kiegészitő jövedelemre tenne szert. Ezt legálisan szeretné csinálni, kérdés, hogy erre megfelelő-e, ha adószámot vált ki a NAV-tól és igy mint adószámos magánszemély adózna? (A bt. tevékenységébe ezt nem szeretnénk berakni.) Ha megfelelő az adószámos magánszemély "kategória", akkor jól gondolom- e, hogy csak 15 százalék szja terheli a jövedelmet amennyiben magánszemély a vásárló, és más adó nem, és ezt negyedévenként kell megfizetni az államnak? Kérdés, hogy milyen adó terheli, ha cég a vásárló esetleg? Köszönettel várom válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozóként, evásként és általános szabályok szerinti áfaalanyként végzem a tevékenységemet. Kizárólagos tulajdonomban van egy lakóingatlan, amely semmilyen módon nem kapcsolódik a gazdasági tevékenységemhez, azaz azt magánszemélyként tulajdonlom, és magánszemélyként adom bérbe hosszú távra. Az ingatlan új építésű, ennek megfelelően számos költségszámla keletkezett a kivitelezés befejezése, és az ingatlan berendezése kapcsán. Kérdéseim a következők: – A hosszú távú lakáskiadáshoz (nem szálláshely-szolgáltatás!) ki kell-e váltanom adószámot? – Ha ki is kell váltanom adószámot, az automatikusan azt jelenti-e, hogy számlát kell kiállítanom, illetve azt áfával terhelten kell-e megtennem? – Amennyiben adószámot kell kiváltanom, akkor különadózó jövedelemnek fog-e számítani az elért jövedelem? – Hogyan, milyen jogszabályi rendelkezéseknek megfelelőn számolhatok el költséget a bérleti díjjal szemben (például ingatlan-értékcsökkenés, illetve meghatározható-e egzakt módon, hogy mi számít amortizálandó tárgyi eszköznek, és mi kisértékűnek)? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel.
Tisztelt Szakértő! Szállító partnerünk hibásan tüntette fel a számlán az adószámunkat. Annak ellenére írta rá a számlára az adószámot, hogy ezt a törvény előírná, hiszen nem éri el a számla áfaértéke a 100 000 Ft-ot. A kérdésünk az, hogy elfogadható-e a számla kifizetésre.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. adószámát 2017.03.27-étől felfüggesztették, NAV tartozás miatt. Ettől az időpontól az előzetes áfát nem vallottam. A tartozását nem rendezte, de 2018. 01.01-jétől törvény szerint visszaállították az adószámát. Felszámolási eljárás nincs ellene. Kérdésem, hogy a 2017.12.31-éig követelésként kezelt előzetes áfát 2018-ban visszaigényelhetem akár március hónapban? Előre is köszönöm a válaszát: Pánti Etelka
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő: amennyiben belföldi adóalanyként egyébként jogosult vagyok áfa levonására, az Emag, Alza.hu stb nagy webáruházak által kibocsátott számlák áfatartalmát levonhatom? 27 százalékos áfát hárítanak át a számláikban, de a számlán szereplő magyar adószámot nem tudom leellenőrizni, hogy élő vagy sem. Köszönettel: Szabóné Sós Ildikó
Az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény (Air. 2017. évi CLI.) említés szintjén megjegyzi, hogy az adóellenőrzés részletszabályait egy kormányrendelet fogja tartalmazni. Nem gondoltuk azonban, hogy a legfontosabb szabályokat nem a törvényben, hanem a kormányrendeletben találjuk, amelyeket a 2018-tól induló, illetve a megismételt eljárásokban kell alkalmazni. Ezzel a legfontosabb adójogszabályokat elég a kormánynak módosítania, nem kell hozzá az Országgyűlés. A rendeletbe kerültek át például a becsléssel kapcsolatos szabályok is.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték