Tisztelt Szakértő! Szíves tájékoztatását kérem abban, hogy felsőoktatási intézmény NKA támogatásból finanszírozott utazás, szállás, étkezés esetében élhet-e a személyi jövedelemadóról szóló törvény 1. sz. melléklet 8.22. pontjában rögzített adómentességgel? Válaszát előre is köszönöm!
Egy kft. a dolgozóinak "ép testben ép lélek" alapon jógaoktatást és uszodai bérletet biztosít. A számla természetesen a cég nevére van kiállítva, de az áfát nem igénylik vissza. Elszámolhatók ezek a költségek? Lehet ez adómentes juttatás úgy, hogy a cégnek nem kell utána megfizetni az adót és a járulékot? Köszönettel várom válaszukat.
A NAV tájékoztatót tett közzé az egyes tevékenységekhez tartozó bevételek adómentességére vonatkozó szabályok változásáról.
Cégünk lakáscélú támogatást nyújt dolgozója részére, havi rendszerességgel, a hitel törlesztő összegével megegyezően. A munkavállaló úgy dönt, hogy még 2017-ben a bankjánál felvett hitelt előtörleszti. Kérdésünk: az adómentesség határait figyelembe véve (30 százalék, 5 millió forint) még ez évben utalható-e adómentesen a keretbe beleférő, fennmaradó összeg? KöszönetteL. Ötletmozaik Könyvelő Kft
Egy alapítványra teljesül a helyi adókról szóló törvény (Htv.) 3. § (3) bekezdése szerinti feltétel, azzal együtt is, hogy alapcél szerinti tevékenysége keretében saját tulajdonú ingatlanának egy részét bérbe adja. Eddig ezzel együtt is iparűzésiadó-mentes volt. 2018. 01. 01. napi hatállyal kiegészül a Htv. 52. § 22. f. pontja az ingatlan asználat átengedésére tekintettel kapott alapcél szerinti bevétellel. Kérdés, hogy emiatt fog-e változni az iparűzésiadó-mentessége az alapítványnak, ha a Htv. 3. § (3) bekezdésnek továbbra is megfelel?
Alapítvány vállalkozási tevékenységet nem végez, alapcél szerinti tevékenységei közt az oktatás is és az ingatlanainak hasznosítása, bérbeadása is szerepel. Két ingatlan van a tulajdonában, az egyik a székhelye, egyben a központi ügyintézés helye, a másikban oktatótermek vannak. Kérdés, hogy teljesül-e a helyi adókról szóló törvény (Htv.) 3. § (3) szerinti építményadó-mentességi feltétel, a „kizárólag a létesítő okiratában meghatározott alaptevékenysége, főtevékenysége kifejtésére” történő használat, a) a székhely célú ingatlanára; b) ha az ingatlan egy részét időszakosan (oktatóterem) vagy tartósan (irodahelyiség) bérbe adja?
Szeretném a szakmai véleményüket kérni az alábbi témában. Egy "fa" cég az ingatlanértékesítésnél még felszámolás előtt bejelentkezett az általános szabályok szerinti adózásra, vagyis mentesség helyett áfafizetési kötelezettséget választotta, akkor hogyan tud visszalépni az adómentességre, illetőleg mikor? Válaszukat előre is köszönöm. Pasztorális Éva júlia
A vállalkozások egyre nehezebben találnak kellő számú és képzettségű helyben lakó munkavállalót. Cikkünkben a munkásszálláson történő elhelyezés adózási vonatkozásainak néhány értelmezési problémáját ismertetjük.
Tisztelt Szakértő! Azt szeretném megkérdezni, hogy a közösségen belüli értékesítés adómentességének igazolásához mi számít hitelt érdemlő igazolásnak? Az alábbi eset áll fenn: az egyik külföldi EU-s vevőnktől havonta listát kapunk a hozzá megérkezett termékekről, igazolja hogy az áru megérkezett hozzá. Az a kérdés merült fel a vevő részéről, hogy szükséges-e az aláírása (a vevő aláírása) az igazolásra? Válaszát és segítségét előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Alapítványunk közhasznú besorolással rendelkezik, családi bölcsődei és óvodai ellátást végez, normatív állami támogatásban részesülünk. Az óvodát elhagyó (iskolás korú) gyermekek közül többen magántanulóvá váltak/válnak. Felmerült az igény ezeknek a gyerekeknek a napközbeni ellátására és fejlesztő, korrepetáló képzésére, alsó tagozatos tanárok segítségével. Szeretném kérdezni, hogy ezt a tevékenységet melyik teáorba lehetne besorolni? Párat találtam: 52.20. Alapfokú oktatás 85.59 M.n.s egyéb oktatás 88.91 Gyermekek napközbeni ellátása Az alapítvány vállalkozási tevékenységet nem végez, taobevallást csak az ingatlan miatt adott be. A bölcsőde és az óvoda az áfatörvény 85. paragrafusa alapján mentes, áfát az étkezés miatt kell bevallania. Második kérdésem az lenne, hogy bármelyik fenti kiválasztott tevékenység szintén adómentes lesz, ha benne van (lesz) az alapítvány alaptevékenységei (alapcélok) között? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Őstermelő a saját tulajdonában lévő földterületet adja bérbe. Ugyanannak a személynek adná továbbra is bérbe, akinek eddig is ki volt adva az ingatlan. A bérleti szerződésük 2016. 12. 31-ével lejárt, de egy szerződésmódosítással meghosszabbították 2018. 12. 31-éig. Az eredeti szerződés időtartama meghaladta az 5 évet, de a hosszabbítás időtartama 2 évre szól. A kérdésem, hogy ilyen esetben az adómentességet lehet-e majd alkalmazni a hosszabbított időszakra (melynek tartama 2 év), vagy a hosszabbítás időtartamának is meg kell haladnia az 5 évet? Tehát két különböző szerződésként kell kezelni vagy folyamatos tevékenységként?
Tisztelt Szakértő! Az szja törvény 77/A (7)-(9) bekezdéseiről a következőket szeretném kérdezni. Magánszemély maga alapította cégnek az üzletrészét ruházza át kedvezményezett részesedéscserével. Az átruházáskor a cég értéke alapján nagyobb az átruházott üzletrészeknek az értéke, mint azok névértéke, így nagyobb az átruházáskor megszerzett értékpapír értéke, mint az átruházott értékpapír "megszerzésére fordított" érték. Ugye ez a különbség szja alapot képez a 77/A (1) alapján? A 77/A(7) szerint, ha pénzösszeget is kap a magánszemély a csere keretében, akkor az árfolyamnyereség (a) pont), a pénzösszegen kívüli rész, azaz a kicserélt értékpapírok estében a megszerzéskori és a csere szerinti értékkülönbözet szintén árfolyamnyereség, de válaszható az adómentesség is [(b) pont]. Ezt jól értelmezem? Az Szjatv 77/A (8) alapján a magánszemély választhatja azt, hogy ez az összeg adómentes, ez esetben a kifizetőnek van adatszolgáltatási, a magánszemélynek nyilvántartási kötelezettsége. Ez azt jelenti, hogy az adatszolgáltatás nyomán a következő évben mégis keletkezik adófizetés a magánszemélynél? Mely szja szakasz alapozza meg? Ha erre nem a válasz, akkor mikor és mely szja szakasz alapján keletkezik majd erre - a megszerzéskori és a csere értékkülönbözetére - a jövedelemre adófizetési kötelezettsége a magánszemélynek? A nyilvántartási kötelezettségnél "megszerzési érték+pénzösszeg" szabály [77/A (8) b)] miatt a következő értékesítésekor a pénzösszeg ismét adóalap lehet? Köszönöm!
Köszönöm szépen a 2016.10.14-én feltett kérdésemre a segítő válaszát. Az adás-vételi szerződés 2016.10.13-án készült. A szerződés 5. pontja szerint "a vevő a jogügyleti ingatlant a hatósági jóváhagyás napján – a teljes vételár kifizetésének feltételével – kapja kizárólagos birtokba és használatba, azok adóit, közterheit a birtokba lépés napjától kezdődően viseli". Most csak "vételárelőleg" címen kapott egy összeget, a fennmaradó részt csak 6 hónap múlva kapja meg, addig a termőföld-értékesítést nyilvánosan közzé kell tegye. Ebben az esetben 2017.06.15-éig kell bejelentenie a földterület kivonást, és a tényleges értékesítés kb. 2017.04.13-a körül lesz, ami viszont így magánszemély értékesítése lesz? Jól értem? A birtokösszevonás miatti adómentesség csak a magánszemély termőföld-értékesítésére érvényes, vagy az őstermelő értékesítésére is, mert ez is benne a szerződésben? Köszönöm.
Tisztelt Cím! Szeretném a segítségüket kérni egy adómentesség meghatározásában. A TEAOR 08 szerint 8510 – Iskolai előkészítő oktatással foglalkoznánk saját intézményünkben ezen belül: – az iskola-előkészítő oktatás (alapfokú oktatást megelőző nevelés), – a testi és szellemi fogyatékkal élők speciális nevelése ezen a szinten például Down szindrómás gyerekek oktatása, nevelése. Gondosan kidolgozott tematika alapján végeznénk az oktatást, természetesen szakoktatókkal. Tudni szeretnénk, hogy ezek a tevékenységek bele tartozhatnak-e az áfatörvény 85. §-a szerinti mentes tevékenységekbe? Köszönöm.
A bankok már alig fizetnek kamatot, és még adót is vonnak pénzünk, befektetésünk csekélyke hozadékából. Eláruljuk a törvényes trükköt: a személyi jövedelemadóról szóló törvény megtakarítások ösztönzését célzó egyik kedvezménye a tartós befektetésből származó (TBSz) jövedelem általánosnál kedvezőbb adózása, illetve adómentessége. A részleteket olvassa el cikkünkben.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték