Kétrészes sorozatunk első része a követelések számviteli értékelésével, az értékvesztés és a behajthatatlan követelés társaságiadó-alapra gyakorolt hatásával foglalkozott, míg a második részben a behajthatatlannak nem minősülő követelések társaságiadóalap-módosító hatását mutatjuk be.
A cég 2015-ben fejlesztett, aktívált egy vállalatirányítási rendszert. Ez nem minősül bejelentett immateriális jószágnak. A cég a rendszer felhasználói jogait folyamatosan értékesítette, több partner részére is, az értékesítés most is folyik. A cég eddig nem érvényesített jogdíj címén taoalap-csökkentő kedvezményt. A Tao tv. 2018. évi hatályos átmeneti rendelkezései a 2016.06.30-át megelőzően szerzett, előállított immateriális javakra lehetővé teszik a 2021.06.30-ig záruló adóév végéig a 2016.06.30-ig hatályos alapcsökkentő szabályok (Tao tv. 7. § (1) c, e, vagy s, pontjaiban lévő) alkalmazását, ha ezeket az adózó az immateriális jószágra 2016.06.30.-ig alkalmazta, vagy 2016.01.01– 2016.06.30. között jogosult lett volna erre. 1. Ha a cég 2016.06.30-ig nem élt a kedvezménnyel, de 2016.01.01–2016.06.30. közti időszakban értékesített felhasználói jogokat az általa 2015. évben aktivált immateriális javakból, akkor a 2018. évi felhasználói jog (licenc) értékesítéseire alkalmazható-e a 2016.07.15-én hatályos régi szabály 7. § (1) s, szabály (Tao alapcsökkentő tétel)? („s) a kapott jogdíj alapján az adóévi adózás előtti (továbbiakban AE) eredmény javára elszámolt bevétel 50 százaléka, figyelemmel a (14) bek.-ben foglaltakra,” „(14) Az adózó az (1) bek. s) pontjában foglaltakat, választása szerint alkalmazza. Az adózó által az AE eredmény csökkentéseként elszámolt összeg nem haladhatja meg az AE nyereség 50 százalékát.” (továbbiakban „régi szabály”)? VÉLEMÉNYEM SZERINT IGEN. Kérem válaszukat.
Tisztelt Szakértő! A kivatörvény 20. § (7) bekezdésében foglaltak szerint csökkenti az adóalapot a a beszerzett, előállított, korábban még használatba nem vett tárgyi eszközzel (beruházással), szellemi termékkel, kísérleti fejlesztés aktivált értékével kapcsolatos kifizetések összegéig a korábbi évek elhatárolt veszteségének összege. Kérdésem arra irányul, hogy a szellemi termékek fogalmába beleértendők-e a vásárolt szoftverek (pl. könyvelési programok), amelyeket a számviteli törvény szerint a vagyoni értékű jogok között kell kimutatni. Várom szíves válaszát. Köszönettel: Zimmermann Józsefné
A következő témában szeretnénk segítséget kérni. 2018. évben több 2014. év előtt beszerzett tárgyi eszköz selejtezésére került sor társaságunknál, melyekre terven felüli értékcsökkenést számoltunk el, amely társaságiadóalap-növelő tétel a társaságiadó-törvény 8. § (1) bekezdés b) pontja alapján. Most vettük észre, hogy az előző főkönyvelő nem élt a társaságiadó-törvény által adott lehetőséggel. A társaságiadó-alapot a 2014. év előtti években nem a társaságiadó-törvény szerinti értékcsökkenéssel csökkentette, hanem a számviteli törvény szerint elszámolhatóval. Ezáltal a társaságiadó-törvény szerinti magasabb összegben elszámolható értékcsökkenés társaságiadóalap-csökkentő hatását nem vette figyelembe. A fentiek figyelembevételével kérdésünk az lenne, hogy a 2018. évi társaságiadó-alap meghatározásakor növelő tételként kell-e szerepeltetnünk ezen eszközök terven felüli értékcsökkenését, ha a 2014. év előtti években nem éltünk a csökkentés lehetőségével? Abban az esetben, ha ez nem növelő tétel, akkor milyen dokumentummal tudjuk ezt alátámasztani?
Tisztelt Szerkesztő! Ügyfelem ingatlant értékesített, mely épületből és a hozzá tartozó telekből áll. Az értékesítéskor a nyilvántartási értéket a könyvelésben a 8-ason kivezettem. Most a társasági adóbevallást készítem. Az adóalap-növelő és -csökkentő tételben a telek nyilvántartási értékét belevegyem-e, mert a telek után nem számolhatunk értékcsökkenést. Válaszukat köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Külföldi cég kölcsönt adott magyar cégnek, évekkel ezelőtt. A külföldi cég már nem működik, a kölcsön nem lett visszafizetve. Ilyen esetben, ha elengedett kötelezettségként leírjuk rendkívüli bevételként, akkor az adóalapnál csökkentő tételként figyelembe lehet venni? Köszönöm válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Van a cégünknek néhány behajthatatlan követelése. Nem volt értékvesztés elszámolva az évek során. Az e-cegjegyzek.hu-n egyeztettük, hogy léteznek-e a cégek vagy sem. Amelyek nem léteznek, azok között vizsgáltuk, hogy elévült-e a követelés vagy sem. Ami elévült, az a társasági adóban az adóalap-növelő tételek közé kerül. Ami nem évült el, de bíróság előtt érvényesíteni nem lehet (erre bizonyiték a rendszerből lehívott eredmény), jól gondolom, hogy azzal nem kell megemelni az adóalapot? Köszönettel.
Társaságunk 2013-ban fejlesztési tartalékot képzett, és a társaságiadó-alapban csökkentő tételt érvényesített 3 millió forint összegben. 2014. januárban vettünk egy gépet 5 millió forintért, és a vásárolt gép alapján feloldottuk a 2013. évben képzett 3 milliós fejlesztési tartalékot. A gép számviteli leírási kulcsa 14,5 százalék, a társasági adó leírási kulcsa 50 százalék. Milyen összeggel kellett módosítani a társaságiadó-alapot az értékcsökkenések miatt? A 14,5 százalékos vagy az 50 százalékos értékcsökkenéssel számolttal? Várom válaszukat.
Tisztelt Szakértő! A segítségét szeretném kérni az alábbi kérdésben: 2012-ben 4 évre szóló tartós adományozási szerződést kötöttünk egy közhasznú szervezettel. Idén megváltozott a szervezet közhasznúságú fokozata, és nem közhasznúvá vált. (Még nem utaltuk el az idei támogatás összegét.) Ennek értelmében a tartós adományozási szerződés semmisé válik? És nekünk, mint támogatónak a korábbi évek során igénybe vett társasági többletkedvezményekkel (adóalap-csökkentő tételekkel) növelni kell az adózás előtti eredményt? Válaszát előre is köszönöm.
Az új szabályok szerint a veszteségelhatárolás nélkül számított "adóalap" 50 százaléka vehető csak figyelembe csökkentő tényezőként. Ellenőrzés folyamán derült ki, hogy a cég helytelenül állapította meg a levonható 50 százalékot, ezért tao-ban adóhiánya keletkezett. Kérdésem az, hogy a tévesen csökkentőként beállított elhatárolt veszteség, a következő évben (2015.) vagy években, felhasználható-e adóalap-csökkentő tételnek, a 1429-ben ennél kevesebb összeg lett beállítva továbbvihető összegként. Köszönöm.
Tisztelt Cím! 2013. 08.hóban vásárolt a kft. egy nem új ipari csarnokot, az üzembehelyezés 2014. 01. hónapban történt. 2013.12. hóban új fűtési rendszert alakított ki a kft. A fűtési rendszer kialakításáról szóló számla összege - mely 2013.12. havi és az ipari csarnok aktiválása előtt merült fel -, lehet adóalap-csökkentő kedvezmény a társasági adóróló szóló törvény 7. § (1) zs pont alapján? A másik kérdésem az, hogy az ipari csarnok vagyonszerzési illetéke lehet adóalap-csökkentő kedvezmény a társasági adóról szóló törvény 7. § (1) zs pont alapján? A harmadik kérdésem az, hogy az ipari csarnok vagyonszerzési illeték kivetésének kelte 2013. 12. 06., jogerőre emelkedés 2014. 01. hó. Ebben az esetben a 2013. vagy a 2014. évben könyvelendő a vagyonszerzési illeték? Köszönettel a választ.
Tisztelt Cím! A kérdésem az, hogy ipari csarnok vásárlása esetén az aktiválás időpontja 2014.01.06., az ipari csarnok felújításáról szóló számla teljesítés időpontja szintén 2014.01.06. Ebben az esetben a felújításról szóló számla az ipari csarnok bekerülési értékének a része, így a felújításról szóló számla összege nem lehet adóalap-csökkentő kedvezmény a társasági adóróló szóló törvény 7. § (1) zs pont alapján. Helyesen gondolom? Köszönettel a választ.
Az lenne a kérdésem, hogy a társasági adóról szóló törvény 7. § (1) zs pont alapján lehet-e adóalap-csökkentő a következő tétel? Kft.-nk 2013. évben vásárolt egy nem új ingatlant, és a számlán az egyik sorban az szerepel, hogy üzlet, iroda és raktár felépítmény 402,96 nm. Mivel egy tételben szerepel a számlán ez a felépítmény és fizikailag is egy építmény, közös fal választja el az irodát és a raktárt, figyelembe vehető-e a raktár épület felújítására, a felújítás összegében a zs) pont szerinti adóalap-csökkentő kedvezmény, amennyiben nem új épületről van szó? Kérdésem még az, hogy dobozgyártó cég esetében a kizárólag dobozgyártáshoz használt kartonpapír tárolására szolgáló raktár üzemi ingatlannak minősül-e?
Tisztelt Szakértő!A hatályos társasági adótörvény 7.§. 1.bek. t.) pontjában foglaltak alkalmazhatók - e abban az esetben (a fejlesztés közvetlen költsége adóalap csökkentő - e a fejlesztést végző cégnél), ha egy belföldi székhelyű Kft fejlesztési tevékenységet (kísérleti fejlesztést) nem saját részére végzi, hanem egy szintén belföldi társaság részére megbízási szerződéssel?Válaszukat előre is köszönöm.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték