Mekkora összeget emelhet le adósától a NAV, mennyi tiltható le a munkabérből, milyen ingóságok foglalhatók le, mikor árverezhető az ingatlan? Összefoglaltuk a fontosabb végrehajtási szabályokat.
Tisztelt Szakértők! Abban szeretném a segítségüket kérni, hogy az egyik dolgozónknak van letiltása, ami után 10 százalék behajtási jutalékot is kell vonni. A munkavállaló tartozása jelenleg 27 000 forint. A havi letiltható összeg összesen 11 200 forint, ebből úgy számoltam ki, hogy 10 182 forintot kell utalni a végrehajtást kérőnek és 1 018 forintot kell utalni behajtási jutalékként a végrehajtónak. Remélem, eddig jól gondolkodtam. Ott akadtam el, hogy most mennyi a fennálló tartozás, a 27 000 forintnyi tartozást csak a végrehajtást kérőnek utalt résszel kell csökkenteni, vagy a behajtási jutalék címén a végrehajtónak átutalt összeggel is? Mert nem mindegy, hogy ki fizeti a behajtási jutalékot, ha az összes tartozásból levonom a behajtási jutalékot is, akkor tulajdonképpen a végrehajtást kérő fogja kifizetni, mert ő ennyivel kevesebbet kap meg! Abban szeretném a segítségüket kérni, hogyan kell ezt rendesen csinálni, hogy ne károsítsunk meg senkit! Köszönöm szépen: Krcsik Eszter
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretném a segítségét kérni. Egy magyarországi cég Ausztriában végez építőipari munkát. Telephellyel külföldön nem rendelkezik, csak magyarországi székhellyel. A munkavállalók munkaszerződésük szerinti munkabér után Magyarországon fizetik az szja-t és a járulékokat. A külföldi keresetet és a napidíjat Ausztriában számfejtik, a kinti bér után csak szja-t vonnak. Ezzel kapcsolatban az alábbi kérdéseimre szeretnék választ kapni: 1. Helyesen járunk el, ha ily módon számoljuk el a béreket? 2. Napidíjat hol kötelező adni? Helyes így, ha az osztrák bérszámfejtő a kinti szabályok szerint számolja el? 3. Végrehajtói letiltás esetén a munkavállaló magyarországi béréből kell csak vonni a letiltást vagy a külföldi bérből is? 4. Amennyiben a dolgozó jövedelemigazolást kér – például hitel felvételéhez –, akkor mindkét helyről kapott bért kell közölni? Ha igen, akkor milyen árfolyammal kell számolni? 5. Kilépéskori adatlapon kötelező feltüntetni az eddig kapott külföldi bért? Előre is köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértők! Az adózás rendjét illetően teszem fel kérdésemet. Cégünknél az ellenőrzés jogerős határozatban adóhiányt és bírságot állapított meg másodfokon, melyet a bíróságon "megtámadtunk". Kértük a végrehajtás felfüggesztését, melyet meg is kaptunk, így a folyószámlán azt látjuk, hogy elő van írva a tétel egy soron, majd egy másik soron törölve van. Kérdésünk: a fentiektől függetlenül a bírósági per végéig bennmaradunk a köztartozásmentes adatbázisban? (Még benne vagyunk.) Illetve, ha közben az eljárástól függetlenül fizetési könnyítést kérünk, a legrosszabbra számítva, az egyrészt lehetséges-e, másrészt befolyásolja-e a pert valamilyen módon? Köszönettel: Antal Józsefné
Tisztelt Szakértő! Tavalyi évről van egy kifizetetlen számlám egy angol vállalatnál. Magyarországi fióktelepénél végeztem egy szolgáltatást, amit még nem fizettek ki. Forduljak az angol hatóságokhoz vagy Magyarországon is van lehetőség jogorvoslatra? Előre is köszönöm a segítséget.
Tisztelt Szakértő! Vállalkozási szerződést kötöttünk egy új partnerrel, aki el is végezte a munkát, s közben ellenőriztem az adószámát, és végrehajtás alatt áll. Az áfatörvény 142. paragrafus g) pontja alapján kérdésessé vált számomra, hogy mivel 100 ezer forintnál nagyobb összegű a szolgáltatás, fordított áfázás jön-e szóba. De olyat is hallottam, hogy csak akkor lenne fordított áfa, ha az ügylet a tartozás visszafizetése céljából jött volna létre, s ha nyilatkoztatom a partnert, hogy nem ez történt, akkor áfás számlát ad. Ez nekem nagyon kétesélyes, ezért kérem a segítségét.
Szeretném megkérdezni, hogy, ha egy bt. adószámát 600 ezer forintos adótartozása miatt először felfüggesztették, majd 1 hónap múlva törölték, akkor mit tehet a NAV? Van ugyan a társaságnak kb. 100 ezer forintot érő tárgyi eszköze, ezt nem próbálták lefoglalni. Mi van az ügyvezető saját vagyonával kapcsolatos felelőséggel? Mi történhet, ha van egy magánszemélyként bejegyzett autója? Esetleg egy örökölt ingatlana, erre jelzálogot tehetnek, vagy el is árverezhetik? Továbbá mi van a kültaggal és annak magánvagyonával? A cég törzstőkéje 900 ezer forint, 50-50 százalékban, ha így van, akkor a kültagtól a tartozás 50 százalékát követelhetik, végrehajthatják-e rajta a tartozás felét (nyugdíjas, van ingósága és ingatlana is). Az ügyvezető beltagnak van munkahelye is. Hol kezdik a végrehajtást (bér, autólefoglalás, ingatlanterhelés, ingatlanértékesítés)?
Ha az adóson vagyon hiányában nem tudja behajtani adótartozását a NAV, az adóhatóság ismét megkísérli a végrehajtást – közölte a hivatal.
Tisztelt Szakértő! Az alapítványt az ügyész felperes kérésére a bíróság szeptember 22-ével, jogerős ítélettel megszűntnek nyilvánította. A bíróság az ítéletet a jogerőre emelkedését követően megküldi a nyilvántartást vezető bíróságnak". A civil információs portál adatbázisa szerint az alapítvány működési állapota: megszűnt, álapota: törölt. Kérdésem, hogy az alapítványnak van-e végelszámolási eljárási kötelezettsége, annak tükrében, hogy követelése csak a bankszámlával szemben van, aminek összege 15 ezer forint, kötelezettsége pedig csak az szja 1 százalékának visszafizetése, ami 6 ezer forint? A bíróság az ítéletében semmiről nem rendelkezett. Olvastam, hogy egyszerűsített törlésnél nem kell végelszámolásni. Jogászunk szerint a kuratórium elnöke szeptermber 22-étől már nem képviselője az alapítványnak, így a szeptember 17-én a NAV által kiutalt 6 ezer forint fel nem használt 1 százalékot sem tudjuk visszautalni, sőt a bankszámlát sem tudjuk megszüntetni, esetleg a 9 ezer forint maradványpénz felett lehet rendelkezni. Ezzel a 9 ezer forinttal sem tudjuk, mit kezdjünk, mert az alapító okirat nem rendelkezik róla. Kérdésem még, hogy szeptember 21-ével, azaz a megszűnést megelőző nappal, ha elkészítjük a záró beszámolót, beadjuk a záró adóbevallásokat, és az elköltött 1 százaléknyi szja-val elszámolunk a 15MKOZ-ön, a volt elnök aláírásával, akkor ezzel befejezettnek minősíthetjük a könyvviteli nyílvántartási fejezetét az alapítványnak (végelszámolási kötelezettség hiányában)? De még mindig nem tudjuk, ki rendelkezhet az alapítvány szeptember 22-én és az azt követően keletkezett kötelezettségeinek teljesítéséről.
Tisztelt Szakértő! Egy bt. beltagja jelentős, 20 millió forint köztartozást halmozott fel. A céget felszámolták, de még a beltagot, mint mögöttes tagot nem vette elő a NAV. Kérdésem, hogy, ha a NAV megkeresi a beltagot, hogy a cég által felhalmozott tartozását fizesse ki, akkor a házastárs saját bankszámláját, amely kifejezetten csak az ő nevére szól, érintheti a végrehajtás? Tehát elveheti-e a NAV a bankszámlán található pénzt, ha mondjuk a házastárs tudja bizonyítani, hogy azt az édesanyjától kapta, mert ő utalta át neki. A végrehajtók a gyakorlat alapján hogyan járnak el ebben a konkrét esetben ? Előre is köszönöm a választ.
Tisztelt Szakértő! Válaszát kérdésemre köszönöm. A kérdés és válasz az alábbiakban található: http://adozona.hu/kerdesek/2015_10_13_osztalekfizetes_xji Azt szeretném még megtudni, hogy ha megmaradunk annál a kiindulópontnál, hogy az osztalék a tulajdonosok követelése, úgy a tulajdonosnak a követelése behajtása érdekében lehet esetleg végrehajtáshoz is folyamodni az osztalék kifizetése érdekében? De miképpen, ha nincs lejárati ideje ennek a kötelezettségnek a cég részéről? Válaszát köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A vállalkozás egy bírósági végrehajtás alapján nagyobb összegű büntetést fizet. A végösszeg több tételből áll: - Tőke (munkabér) - Tőke kamata - Perköltség - Végrehajtási költség - Állami illeték - Végrehajtó munkadíja. Helyesen teszem, ha a tőkét bérköltségként, a többi tételt pedig egyéb ráfordításként könyvelem? Ha nem, mi a megfelelő könyvelési tétel? Köszönöm válaszát. Tisztelettel: P. Mária
Tisztelt Szakértő! Adózó 290-es adónemén (magánszemélytől levont szja) túlfizetés volt. Más adónemen hátralék, egyenlegben 4 ezer forint hátralék volt a folyószámlán. A NAV végrehajtási eljárást indított az szja-n lévő összeg plusz 4 ezer forint összegben. Telefonon történt tájékoztatásra arra hivatkoztak, hogy hivatalból nem vezethetnek át a szja adónemről. Kérdésem, hogy milyen törvényi hivatkozás alapján lehetséges ez? Köszönettel.
Különös esetről kellett döntenie a Kúriának: számlavezető bank sorozatosan elmulasztotta az adótartozással rendelkező ügyfelével szemben kibocsátott adóhatósági végrehajtást.
Az Állami Számvevőszék nemrégiben közzétett megállapításaira reagálva az adóhatóság szigorított végrehajtási gyakorlatán, és amint módja van rá, azonnal beszedi az adózóktól a neki járó adóforintokat. Ezt különösen jól szemléltetik azok a napokban közzétett adatok*, melyek szerint a NAV idén több mint 20 százalékkal többször rendelt el inkasszót – azonnali beszedést – mint a tavalyi év hasonló időszakában. Ez pedig számos vállalkozást kellemetlenül érint, hiszen az adótartozás egy összegben és azonnali fizetése sokszor komolyan veszélyezteti a vállalkozásokat. Több olyan lehetőség is az adózók rendelkezésére áll azonban, amelyek késleltethetik, megakadályozhatják, vagy elviselhetőbbé tehetik az adótartozások végrehajtását, és amellyel az ebből eredő esetleges csődhelyzet is elkerülhető – figyelmeztet a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték