Tisztelt Szakértő! Munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozó kilépése esetében a munkabért 5 munkanapon belül kell átutalni a munkaviszony megszünését követően a törvény szerint. A SZÉP-kártyára történő utalásra mennyi idő van, mikor nem késik elutalni? Illetve ha később történik az utalás, akkor milyen adóvonzata van. Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Munkavállalónk kérése, hogy a jutalmat nem a bankszámlájára, hanem SZÉP kártyára kéri utalni. Ezt megtehetjük? Véleménykülönbségek alakultak ki ezzel kapcsolatosan. Köszönöm a segítséget!
Az utóbbi időben több olyan kereskedelmi egység (zöldségbolt, élelmiszerbolt) neve, címe van feltüntetve beváltóhelyként, amelyek nem vendéglátó tevékenységet folytatnak. Ellenőrzi-e valamelyik szerv a beváltás jogosságát?
Tisztelt Szakértő! A 2019. évben a személyesen közreműködő tag részére számfejtett SZÉP-kártya juttatás után a személyi jövedelemadó és a szociális hozzájárulási adón kívül a bérprogramunk számol szakképzési hozzájárulást is. Azzal érvelnek, hogy a társas vállalkozó szakképzésihozzájárulásiadó-alapja a szociális hozzájárulási adó alapja is. Kell-e szakképzési hozzájárulási adót fizetni a személyesen közreműködő tag részére számfejtett SZÉP kártya után? Válaszukat megköszönöm! Üdvözlettel: Csányi Krisztina
Az elmúlt hónapokban munkavállalók, munkáltatók, elfogadóhelyek ezrei szembesültek a Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP-kártya) jogi szabályozásának radikális változásával. Sokan bosszankodnak, mások örülhetnek, de mi is történt valójában? Összefoglaltuk a legfontosabbakat.
Munkavállaló kéthónapos felmentési idejét tölti (ebből a munkáltató egy hónap munkával töltését írta elő), és végkielégítésre is jogosult. A felmentési időre, valamint a végkielégítés időszakra jár-e neki cafeteriajuttatás? – kérdezte olvasónk. Surányi Imréné okleveles közgazda szakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Kérem, legyen szíves segíteni az alábbi idei évi kifizetések és az azokat terhelő adók kontírozásában. 1.) A munkáltató cafetéria keretén belül SZÉP-kártya juttatásban részesíti idén a dolgozóját, havi 20 ezer forint összegben. A munkáltató az e juttatást terhelő adót megállapítja és befizeti, a 20 ezer forintot pedig a dolgozó bankszámlájára utalja. 2) A munkáltató bruttó 10 527 forint (nettó 7 000 forint) önkéntes nyugdíjpénztári kifizetést biztosít a dolgozójának. A nettó összeget a munkáltató az adott nyugdíjpénztár felé folyósítja. Válaszát előre is köszönöm!
A munkáltatók jelentős része nem szüntette meg a cafeteriajuttatásokat a jelentősen megemelt közterhek ellenére, de a többség nem vállalta magára a többlet adókat – derül ki egy friss kutatásból. Egy korábban népszerű juttatásfajta szinte teljesen áldozatul esett a szigorításnak.
Tisztelt Szakértő! Milyen kötelezettség terheli a nyugdíjas munkavállaló részére adott SZÉP-kártya-juttatást? Kivás és nem kivás cégek esetében is? Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő: cég fitnesztermet üzemeltet, elfogad SZÉP-kártyával való fizetést, szerződött az OTP-vel, a K&H-val és az MKB-val. Eddig a levont jutalékokról kaptunk számlát. A K&H közölte, hogy törvényi változások miatt most már nem küld áfás számlát, csak egy tájékoztató összesítőt a havonta befolyt forgalomról és a levont jutalékról. Az áfának nyoma nincs. Ez így helyes eljárás? Köszönettel! Ildikó
Tisztelt Szakértő! A SZÉP-kártya juttatást, továbbá a sport- és kulturális rendezvényre a belépőt csak cafeteria elemként adhatjuk a munkavállalóknak? Cafetéria rendszer, szabályzat nélkül adható-e, és ha igen, akkor a kedvezményes béren kívüli juttatásokra vonatkozó adózással adható az értékhatárig a SZÉP-kártya, és minden munkavállalónak csak egyforma nagyságrendben? Sport-é s kulturális rendezvényre a belépő is csak úgy adható adómentesen cafeterián kívül, ha minden munkavállalónk egyformán kap? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! A következőkben szeretném a segítségüket kérni: Az szja-törvény 71. § (1) bekezdése szerint béren kívüli juttatásnak minősül – ha a munkáltató – a MUNKAVÁLLALÓNAK az adóévben a Széchenyi Pihenő Kártya alszámláira utalja a meghatározott összegeket. A 76/2018. számú kormányrendelet szerint 2019. január 5-étől nem a munkáltató köt szerződést a bankkal, hanem a munkavállaló, így a munkáltató személyenként és alszámlánként külön-külön köteles utalni. Kérdésem az lenne, hogy megfelel-e a fenti feltételeknek az, ha a munkáltató nem a munkavállalónak, hanem a MUNKAVÁLLALÓ HÁZASTÁRSÁNAK utalja a cafeteriaösszeget, mivel a házastárs már rendelkezik SZÉP-kártyával? A munka törvénykönyve 158. § (1) bekezdése meghatározza, hogy a munkabért készpénzben vagy a munkavállaló által meghatározott fizetési számlára átutalással kell kifizetni. Kérdésem, hogy a munkavállaló által meghatározott fizetési számla – ahová a nettó munkabérét kéri – csak a nevére szóló bankszámla lehet, vagy lehet a házastársáé, illetve bármely más magánszemélyé? Köszönettel!
Visszajelzések alapján általában 10 százalék körüli, vagy azt picit meghaladó bérnövelésre törekszenek idén a vállalatoknál – mondta Marczinkó Zoltán, a Pénzügyminisztérium munkaerőpiacért és vállalati kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára ma az M1 aktuális csatornán.
Egyre nagyobb érdeklődést tapasztalnak a Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP-kártya) kibocsátásában érdekelt pénzintézetek a konstrukció iránt, amely a januártól hatályos változások következtében egyedüli maradt a kedvezményesen, 34,5 százalékos adó- és járulékteher mellett nyújtható cafeteriaelemek között – írta a Világgazdaság.
Tisztelt Szakértő! Kérdésem, hogy a 2019. évben, ha a munkavállalóknak cafeteriaszabályzatban biztosított 450 ezer forintos keretösszeg SZÉP-kártya juttatásra kiadásra kerül, ezen felül, ha a munkáltató ad a munkavállalóknak egységesen sportbelépőt és/vagy kulturális eseményre belépőt, a minimálbérnél kisebb összegben/fő, ez utóbbi juttatások is adómentesek-e, vagy beleszámítandók a béren kívüli juttatási 450 ezer forintos keretösszegbe, és bérként fognak adózni?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték