Az alábbi kérdésben kérném T. Szakértőjük szíves tájékoztatását: heti 40 órás munkaviszonyban lévő magánszemély jelenleg gyeden, később gyesen lesz. Ha egyéni vállalkozó szeretne lenni, milyen járulékfizetési kötelezettsége van neki, ha nem szeretne kivenni jövedelmet (vállalkozói kivétet)? Milyen fizetési kötelezettsége van, ha a kataalanyiságot választja?
Tisztelt Szakértő! Adott egy ügyfél, aki 8 órás munkaviszonnyal rendelkezik gyes mellett, illetve két kft.-ben személyesen közreműködő tulajdonos, ahol az ügyvezetést ingyenesen látja el. Ezek mellett most szeretne egy katás egyéni vállalkozást, amiben az egyik saját tulajdonú kft.-jének végezne adminisztrációs munkát időszakosan, a munkaideje lejárta után, de rendszeresen. Mivel 1 000 000 Ft felett lesz az éves bevétel, amit ennek a cégnek számláz majd, ezt jelenteni kell az adóhivatal felé. A munkát saját otthonában, saját eszközeivel végzi. A kérdés, hogy mennyire védhető a katás egyéni vállalkozás ellenőrzés esetén, mivel kapcsolt vállalkozásnak számláz. Illetve, ha főállásban megfizetik utána a járulékot és gyes melletti katásként a 25 000 Ft katát kifizeti, akkor kell még vezető tiszségviselőként járulékot fizetni?
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó főállású katás jelenleg is, alapítani szeretne egy román kft.-t, aminek ugyanezen egyéni vállalkozó lenne az ügyvezetője. Tevékenység: webáruház üzemeltetése Kérdéseim az alábbiak: - Van-e lehetősége, hogy egyszerre (magyar egyéni vállalkozó és román kft.) mindkettőnek korlátlanul felelős tagja legyen - vagy a kft.-ben kell lenni egy másik tagnak, aki a nagyobb hányadú tulajdonos lesz? - Van-e (a román kft.-vel kapcsolatban) bármilyen bejelentési, bevallási, bármilyen kötelezettsége Magyarországon a fenti egyéni vállalkozónak? - A kft.-től származó jövedelmét Magyarországon be kell-e vallania?
Tisztelt Szipszer Tamás! Köszönettel vettem a hasonló című kérdésemre küldött elemzését. A sok kényszerű "köteles" között üde színfolt azon sora, melyben – stílusosan szólva – ideértve különösen kimondja a tartalom nélküli függetlenített ....titkári állás jogi nonszensz voltát. Első alkalommal találkozom írásban ezen megállapítás közzétételével. Témánknak lenne még egy vonulata, melyre válaszában nem tért ki, és lehetséges, ezért levezetem. A kisadózó vállalkozás bejelentése által lesz a társaság tagja kisadózó. A kisadózó vállalkozó azon kisadózók adatait jelenti be, akik bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a munkaviszonyt – végzett tevékenység keretében részt vesznek a kisadózó vállalkozás tevékenységében. Ez az ami "BT1" esetében – egyidejű 40 órás munkaviszonyára tekintettel – annak idején nem történt meg. Ennek hozománya "a kisadózóként be nem jelentett tag kizárólag munkaviszony keretében működhet közre a kisadózó vállalkozás tevékenységében" törvényhely érvényesülése, vonzata pedig "fekete" alkalmazás esélyes vélelmezése úgy, hogy "BT1" máshol 40 órás jogviszonya mellett nemigen tud még közre is működni. Ha mégis képes lenne erre, munkaszerződés kötendő vele visszamenőleg, a 2013. évi paraméterek alkalmazásával, az érintett hónapokat lefedő határozott időtartamra, az akkor még élő, cégesen jelentett társas vállalkozó heti 36 órát elérő munkaviszony melletti jogviszonyára épülve. Így levezetve járhatónak tűnik a dolog. Üdv. a szerzőtől
Tisztelt Szakértő! Adott egy nyugdíjas hölgy, aki közalkalmazottként ment nyugdíjba, és jelenleg a nők 40 évnyi szolgálati ideje alapján részesül ellátásban. Az öregségi nyugdíjkorhatárt még nem érte el. Van módja katás egyéni vállalkozást indítani anélkül, hogy a nyugdíjának folyósítása ne szűnjön meg? Ha igen, mennyit számlázhat katás egyéni vállalkozóként? Figyelembe kell venni a minimálbér 18-szorosáról szóló rendelkezést? Köszönettel: Szabóné Sós Ildikó
Tisztelt Szakértő! Betéti társaság egyedüli beltagjaként munkaviszonyban látom el a bt. ügyvezetését. Erről a társasági szerződésben rendelkeztünk. Szeretnék év közben áttérni a katás adózásra. Kérdésem, hogy a munkaviszony szerinti ügyvezetés kizáró ok-e az alábbiak miatt? "Betéti társaságnak be kell jelentenie legalább egy kisadózó magánszemélyt. Betéti társaság esetén a társaság kisadózóként bejelentett olyan tagja minősül kisadózónak, aki bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a munkaviszonyt – végzett tevékenység keretében (ideértve különösen a személyes közreműködést, a vezető tisztségviselői és a megbízási jogviszony alapján végzett tevékenységet) részt vesz a kisadózó vállalkozás tevékenységében. A vezető tisztségviselői feladatokat nem munkaviszony keretében ellátó, a kisadózó vállalkozással megbízási jogviszonyban álló és a személyes közreműködésre köteles tagokat a kisadózó vállalkozás köteles bejelenteni kisadózóként. A kisadózó vállalkozás tevékenységében a betéti társaság kisadózóként be nem jelentett tagja kizárólag munkaviszony keretében működhet közre. Amennyiben kizáró ok az eddigi munkaviszony, megoldást jelent-e, ha módosítom a társasági szerződést, és az ügyvezetést a továbbiakban tagi jogviszonyban végzem, majd ezután jelentkezek át a kata hatálya alá? Esetleg társasági szerződés módosítása nélkül, a T1041-es bejelentő lapon elég kijelenteni a munkaviszonyt, és tagi jogviszonyosként bejelentkezni? Válaszát köszönöm! Kata
A katát választó kkt.-nek milyen szabályzatokkal kell rendelkeznie?
A kisiparosokat érintő kedvező adózási szabályok ismertetésére, a feketegazdaság elleni eredményesebb fellépésre, a vállalkozások digitalizációjára, a munkaerő-utánpótlásra helyezi a hangsúlyt idén az Ipartestületek Országos Szövetsége (Iposz).
Tisztelt Szakértő! Egy főállású, katába bejelentkezett emelt összegű katát fizető egyéni vállalkozó szeretne egyszemélyes kft.-t is alapítani, lehetséges-e a kft.-nél, hogy adózásul a kivát válassza? Ha igen, akkor az egyszemélyes kft.-ben ügyvezetőként milyen járulékokat kellene fizetnie a jelenlegi havi 75 ezer forint kata fizetésén kívül?
Tisztelt Szakértő! Tevékenységét év közben kezdő, szja tételes elszámolást választó egyéni vállalkozó év közben bármikor áttérhet katára? Ha jól értettem, csak eva és szja átalányadó szerinti vállalkozók nem térhetnek át csak követő év elejétől. Pl.: 2017. 02. 20-ától szja szerinti tételes elszámolású egyéni vállalkozó 2017. 05. 20-án bejelenti, hogy áttér a katára, 2017. 06. 01-jétől számít kata szerinti adózónak és az első kata-járulék befizetését 2017. 07. 12-éig teljesíti. Jól értelmezem? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdéseinkre kérünk választ: 1. Magánszemély katás egyéni vállalkozást vált ki 2017. 04. 01-jétől. Várhatóan 2017. 04. 05-én megszül, így április hóra megfizeti – szándéka szerint – az 50 ezer forintot, arra tekintettel, hogy ez nem arányosítható... Gyest tud csak az első perctől kezdve igényelni, mivel önálló biztosítást fizetett (ami 2017. 01. 01-jétől 7110 Ft/hó) egyéb biztosítási jogviszony híján. A baba fél éves korától (168 nap) végezheti azt a munkát gyes mellett, amire kiváltotta a katát, ebből adódik a kérdés: a vállalkozás indításától (2017. 04. 01-jétől) számíthatja-e a 8 millió Ft időarányos értékét, ahhoz, hogy a kata-értékhatárt ne lépje túl, vagy a 168 nap letelte utáni időszak arányos részére számíthatja-e a katás bevételt? 2. „A”magánszemély bérbeadást végez tárgyi adómentes tevékenységként. A 2017. évtől kata alá tartozó vállalkozó tevékenységet gyakorol. Itt a 8 millió Ft értékhatáron (alanyi mentes értékhatár) túl nem ér el/nem kíván árbevételt elérni. Kérdés: a magánszemélyként végzett bérbeadás értéke az ún. 8 millió Ft értékhatárba beszámít-e? Ha igen, azt a tv. mely részében „tiltja”? Munkájukat megköszönve tisztelettel: Szabó Sándorné
Tisztelt Szakértő! Egy pénzforgalmi elszámolást alkalmazó, vállalkozói személyi jövedelemadó szerint adózó egyéni vállalkozó átlép a katába. Van-e teendő az áttéréskor áfa ügyben, vagy mintha mi sem történt volna, a szokásos módon készíti el az áfabevallását? Ugyanez az adózó 2018-tól ki szeretne lépni az áfából. A ki nem egyenlített számláinak az áfájával mi lesz? A 8 milliós határ szempontjából mit kell figyelnie? A számlán lévő teljesítési időpontot januártól decemberig, vagy a még be nem folyt bevételek áfáját is bele kell számolni? Válaszukat köszönöm: Némethné T. Krisztina
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem autókereskedést szeretne nyitni, az EU-ból hozza az autókat, kis értékű autókról van szó beleférne a 8 milliós katába (persze alanyi mentes áfás lenne). Az lenne a kérdésem, hogy a katánál nem kizáró ok az autókereskedés, legalábbis nem találtunk ilyent, jól gondoljuk-e, hogy katában tevékenykedhet? Az áfa kapcsán merült fel, ha folyamatosan az EU-ból hozza a terméket és túllépi a 10 000 eurót, van jelentési kötelezettsége? Köszönöm.
T Szakértő! Egyéni vállalkozónál mi lesz a kata előtti év bevétele az iparűzési adóban? Egyezően az szja bevallással a megszűnés szabályai szerint (a kiegyenlítetlen számlák ellenértékével növelt), vagy a ténylegesen megszerzett bevétel a korrekció nélkül? Köszönettel várom válaszát
Az áttért betéti társaság tagi adatai, akkori társasági szerződés: tagság 4 fő, mindenki jogosult személyes közreműködő. A 2 fő beltag egyben kötelezett. A 2 fő kültag nyugdíjas, nem működnek közre. Beltagok közül NEVEZZÜK ÍGY ŐKET a "BT1" üzletvezető-képviselő + máshol heti 36 órás munkavállaló, míg "BT2" a cégben alkalmazott. "BT1" kétkezi "BT2" művészi jellegű közreműködő. Az ún. kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkavégzés alatt ezen jellemzők értendők. Az alanyiság választásakor "BT2" lett bejelentve az 1 fős kvótára, főállásban. Akkor "BT1" nem tudott személyesen közreműködni (kétkeziként nem volt céges munkája) és vezető tisztségviselőként sem akadt teendője (ilyen minőségben nem kellett intézkednie). Később, amikor volt mit közreműködnie, a bejelentés [U] is megtörténik, meglévő munkaviszonya pedig a havi adóösszegre hat mérséklően. Teljes havi feladathiány esetében a bejelentés [T] az adott hónap nemlegességéről szól. Az első félév így telt el. A nyár közepén "BT1" munkáltatója felmondott. Ekkor még céges munkája sem volt, ezért kerek egy hónapig bejelentés nélküli volt. Biztosítottsága viszont nem szakadt meg, mert helyébe belépett a 45 napos passzív jogosultság a jogviszony megszűntét követően. Az ősz kezdetétől már bejelentett [U] tagja a kisadózó vállalkozásnak, főállású kisadózó minősítéssel. Mivel a "BT1" vezető tisztségviselő beltag története ma is aktuális, vitatott a minősítés domináns eleme, előre megköszönve számítok szakvéleményére.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték