Eva, kata, kiva: kedvező módosítások az adócsomagban Cikk
A T/15428. számon benyújtott törvényjavaslatból ezúttal az evára, a kivára, a katára, továbbá az energiaellátók jövedelemadózására vonatkozó változtatásokat ismertetjük.
A T/15428. számon benyújtott törvényjavaslatból ezúttal az evára, a kivára, a katára, továbbá az energiaellátók jövedelemadózására vonatkozó változtatásokat ismertetjük.
Tisztet Szakértő ! Az előző kérdésemre adott válaszát értem. A NAV adott esetben egyesíti az egyéni vállalkozó és bt. bevételeit és a 12 millió feletti bevételre 40 százalék adót állapít meg. Konkrét eset alapján kérdezem: mi lesz az áfával, ha az alanyi mentes egyéni vállalkozónak és szintén alanyi mentes bt.-nek is 7-7 millió bevétele van. Köszönöm válaszát CSCS
Tisztelt Szakártő! Kérdésem adózói bejelentkezéssel kapcsolatos. Áfakörös főállású mezőgazdasági őstermelő (áfa-elszámolás az általános szabályok szerint történik) szaktanácsadói tevékenység gyakorlására bejelentkezhet-e egyéni vállalkozóként, ahol áfa alanyi mentességet és kata szerinti adózást választana. Az egyéni vállalkozói bejelentő lapon a KATA választási lehetőség felajánlása úgy szól, hogy "egyúttal magamat mint magánszemélyt kisadózóként" bejelentem. Tehát ha az egyéni vállalkozásomban a KATA szerinti adózást jelentem be, akkor a mezőgazdasági őstermelő tevékenységemben nem lehetek tételes költségelszámolású? A KATA hatálya alá történő bejelentkezés minden magánszemélyként végzett tevékenységre vonatkozni fog? Remélem érthetően tettem fel a kérdést. Köszönettel várom válaszát.
Tisztelt Szakértő! A jogdíj bevételt eddig mint magánszemélynek önálló jövedelemként utaltuk, levonva az szja- és az eho-kötelezettségeket. Most viszont a jogutód úgy döntött, egyéni vállakozó lesz kata adózásban, és számlát ad nekünk a jogdíjról. Az a konkrét kérdésem: ebben az esetben vonjunk le szja és ehót is fizessünk, vagy a kata ezt most kiváltja? Köszönöm. http://adozona.hu/kerdesek/2017_5_4_KATA_sir#utm_source=dailypost&utm_medium=email&utm_campaign=notice
Tisztelt Szakértő! Egy katás egyéni vállalkozó 2016. 04. 29-étől szünetelteti a tevékenységét. 2017. 05. 04-ével szeretné megszüntetni a vállalkozást. Szünetelő katás egyéni vállalkozó egyből megszüntetheti a tevékenységet, vagy előbb vissza kell jönnie a szüneteltetésből? Ha vissza kell jönnie, katásként meg kell fizetni az 50 000 Ft-ot teljes hónapra? Vagy visszajöhet az szja alá tartozó sima egyéni vállalkozóként és úgy lehet megszüntetni? Köszönettel: Fidler Gáborné
Tisztelt Szakértő! Nem főállású katás egyéni vállalkozó hosszabb időre keresőképtelenné válik. Egyéni vállalkozásában közvetítési, ügynöki szolgáltatást, és egyéb számítástechnikai tevékenységet végez. Mentesülhet-e a havi 25 ezer forint megfizetése alól, és ez időre szerezhet-e bevételt, ha egy családtagja végezné a tevékenységet? További kérdésem hogy a családtag megbízási szerződéssel, mint magánszemély elláthatja-e a feladatot, vagy csak munkaviszony létesítésével? Köszönöm megtisztelő válaszát.
Kata hatálya alatti egyéni vállalkozó 2017.03.13-tól betegállományban volt 2017.04.14-ig. A húsvéti ünnepek alatt kiderült, hogy továbbra is fennáll a problémája, ezért 2017.04.20-án ismét kiírta betegállományba az orvos, és várhatóan még májusban is betegállományban lesz. Kérdésem: 2017. április hónapjára kell-e az 50 000 forintot fizetnie? Válaszukat köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egyetemi hallgatói jogviszonyban álló nappali tagozatos hallgató vagyok, és egy cégnél kaptam munkalehetőséget egy egyszeri projektre (kb. 3 hónap munka, havi 200 ezer forintért). A költségek elhanyagolható mértékűek. Alkalmazotti státusz nem jön szóba. Milyen adózási formát válasszak, ami a legoptimálisabb (kata, megbízási szerződés, egyéb)? Köszönöm a választ.
Noha a kata és a kiva szabályait ugyanazon törvényben (2012. évi CXLVII.) találjuk, a két adózási forma társadalombiztosítási szempontból (is) teljesen más logikát követ. Míg a kisadózás egy új (az egyéni és társas vállalkozótól teljesen különböző) biztosítási jogviszonyt keletkeztet (vagy éppen kizárja valamennyi tb-ellátásból a kisadózást választó vállalkozót), addig a kiva nem érinti a tulajdonos tagok társadalombiztosítási jogállását.
Kedves Szakértők! Már volt erre vonatkozó kérdésem, aminek megválaszolását ezúton is köszönöm, egy kis pontosításra lenne még szükségem, mégpedig, hogy ha a táppénzes időszak 2017. 01. 27-én kezdődött meg (munkát nem végzett a vállalkozó egészen 2017. 02. 28-áig), de átutalásos bevétele, melynek számláját 2017. 01. 19-én állította ki, 2017. 02. 01-jén folyt be, akkor az a bevétel a 2017. 02. hó bevétele lesz (a PTGSZLAH típusú nyomtatvány szempontjából) annak ellenére, hogy ott táppénzen volt egész hónapban? Köszönettel.
A következőben szeretném a segítségüket kérni: van egy egyszemélyes kft., ahol a többségi tulajdonos az ügyvezető munkaviszonyban. Emellett kiváltotta az egyéni vállalkozását és bejelentkezett a katába mint főállású egyéni vállalkozó. A kérdésem az lenne: ha az ügyvezetést munkaviszonyban heti 4 órában látná el, személyesen nem működik közre a kft.-ben, lehet-e az egyéni vállalkozásában főállású katás. A másik verzió, hogy alkalmaz négy órában egy ügyvezetőt, aki egyben dolgozik mást is a kft.-ben, és a tulajdonos csak az egyéni vállalkozást vinné katásként. Köszönöm a segítséget.
Tisztelt Szakértő! Abban kérném szíves segítségét, hogy az alábbi paraméterekkel alapítható-e katás bt. A beltag s egyben ügyvezető (megbízási jogviszonyban) egy öregségi nyugdíjas lenne, havi 25 ezer Ft-os kata megfizetésével. A kültag egy olyan személy lenne, aki egy egyszemélyes kft.-ben főállású társastagos ügyvezető, plusz egy másik katás betéti társaságban beltag és ügyvezető egyben (ott megfizeti a 25 ezer Ft katát). Ebben az új bt.-ben ez a kültag ügyvezetést nem vállalna, hanem alkalmazotti státuszban (heti 5 órában) takarítana bruttó 25 ezer Ft-ért (melynek a járulékait értelemszerűen megfizeti a bt.) A lényegi kérdés, hogy lehet-e ő így ebben a formában (hogy munkaviszonyban takarít) az új bt.-ben kültag és meg kell-e kötelező jelleggel utána is fizetni a 25 ezer Ft kata adót? Válaszát megköszönve tisztelettel maradok.
Tisztelt Szakértő! Abban kérném szíves segítségét, hogy az alábbi paraméterekkel alapítható-e katás bt. A beltag egy öregségi nyugdíjas lenne, aki személyesen nem működik majd közre, s az ügyvezetést sem ő látná el. A kültag egy olyan személy lenne, aki egy egyszemélyes kft.-ben főállású társastagos ügyvezető, plusz egy másik katás betéti társaságban beltag és ügyvezető egyben (ott megfizeti a 25 ezer Ft katát). A lényegi kérdés, hogy lehet-e ő így ebben a formában ebben az új bt.-ben kültag és ügyvezető? Valamint, hogy a nyugdíjas beltag után (fent leírt esetben) kötelező-e megfizetni a 25 ezer Ft kata adót? Illetve (ha működik egyáltalán a fent leírt kültagos eset) a kültag után kötelező-e megfizetni a 25 ezer Ft katát? Elnézést, ha kissé összetett a kérdés, de az adózók fantáziája néha határtalan. Válaszát megköszönve tisztelettel maradok.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérném szíves segítségét: katás betéti társaságnak kell-e benyújtania mikrogazdálkodói beszámolót az Igazságügyi Minisztérium Céginformációs Szolgálatához? Válaszát megköszönve tisztelettel maradok.
Tisztelt Szakértő! Van egy katás egyéni vállalkozó, aki ingatlan- és ingóbérbeadási tevékenységet szeretne végezni. Az ingatlan nincsen bent a vállalkozásban, az ingóságokat még a katás időszak előtt vásárolta a vállalkozásba. Adóügyileg kifogásolható-e, ha a vállalkozó az ingatlan-bérbeadási tevékenységet magánszemélyként, az ingóságok bérbeadását (amit a bérbevevő ugyanazon helyiségben használ) vállalkozóként végzi ugyanannak a vállalkozónak?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől