A kisiparosokat érintő kedvező adózási szabályok ismertetésére, a feketegazdaság elleni eredményesebb fellépésre, a vállalkozások digitalizációjára, a munkaerő-utánpótlásra helyezi a hangsúlyt idén az Ipartestületek Országos Szövetsége (Iposz).
Tisztelt Szakértő! Egy főállású, katába bejelentkezett emelt összegű katát fizető egyéni vállalkozó szeretne egyszemélyes kft.-t is alapítani, lehetséges-e a kft.-nél, hogy adózásul a kivát válassza? Ha igen, akkor az egyszemélyes kft.-ben ügyvezetőként milyen járulékokat kellene fizetnie a jelenlegi havi 75 ezer forint kata fizetésén kívül?
Tisztelt Szakértő! Tevékenységét év közben kezdő, szja tételes elszámolást választó egyéni vállalkozó év közben bármikor áttérhet katára? Ha jól értettem, csak eva és szja átalányadó szerinti vállalkozók nem térhetnek át csak követő év elejétől. Pl.: 2017. 02. 20-ától szja szerinti tételes elszámolású egyéni vállalkozó 2017. 05. 20-án bejelenti, hogy áttér a katára, 2017. 06. 01-jétől számít kata szerinti adózónak és az első kata-járulék befizetését 2017. 07. 12-éig teljesíti. Jól értelmezem? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdéseinkre kérünk választ: 1. Magánszemély katás egyéni vállalkozást vált ki 2017. 04. 01-jétől. Várhatóan 2017. 04. 05-én megszül, így április hóra megfizeti – szándéka szerint – az 50 ezer forintot, arra tekintettel, hogy ez nem arányosítható... Gyest tud csak az első perctől kezdve igényelni, mivel önálló biztosítást fizetett (ami 2017. 01. 01-jétől 7110 Ft/hó) egyéb biztosítási jogviszony híján. A baba fél éves korától (168 nap) végezheti azt a munkát gyes mellett, amire kiváltotta a katát, ebből adódik a kérdés: a vállalkozás indításától (2017. 04. 01-jétől) számíthatja-e a 8 millió Ft időarányos értékét, ahhoz, hogy a kata-értékhatárt ne lépje túl, vagy a 168 nap letelte utáni időszak arányos részére számíthatja-e a katás bevételt? 2. „A”magánszemély bérbeadást végez tárgyi adómentes tevékenységként. A 2017. évtől kata alá tartozó vállalkozó tevékenységet gyakorol. Itt a 8 millió Ft értékhatáron (alanyi mentes értékhatár) túl nem ér el/nem kíván árbevételt elérni. Kérdés: a magánszemélyként végzett bérbeadás értéke az ún. 8 millió Ft értékhatárba beszámít-e? Ha igen, azt a tv. mely részében „tiltja”? Munkájukat megköszönve tisztelettel: Szabó Sándorné
Tisztelt Szakértő! Egy pénzforgalmi elszámolást alkalmazó, vállalkozói személyi jövedelemadó szerint adózó egyéni vállalkozó átlép a katába. Van-e teendő az áttéréskor áfa ügyben, vagy mintha mi sem történt volna, a szokásos módon készíti el az áfabevallását? Ugyanez az adózó 2018-tól ki szeretne lépni az áfából. A ki nem egyenlített számláinak az áfájával mi lesz? A 8 milliós határ szempontjából mit kell figyelnie? A számlán lévő teljesítési időpontot januártól decemberig, vagy a még be nem folyt bevételek áfáját is bele kell számolni? Válaszukat köszönöm: Némethné T. Krisztina
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem autókereskedést szeretne nyitni, az EU-ból hozza az autókat, kis értékű autókról van szó beleférne a 8 milliós katába (persze alanyi mentes áfás lenne). Az lenne a kérdésem, hogy a katánál nem kizáró ok az autókereskedés, legalábbis nem találtunk ilyent, jól gondoljuk-e, hogy katában tevékenykedhet? Az áfa kapcsán merült fel, ha folyamatosan az EU-ból hozza a terméket és túllépi a 10 000 eurót, van jelentési kötelezettsége? Köszönöm.
T Szakértő! Egyéni vállalkozónál mi lesz a kata előtti év bevétele az iparűzési adóban? Egyezően az szja bevallással a megszűnés szabályai szerint (a kiegyenlítetlen számlák ellenértékével növelt), vagy a ténylegesen megszerzett bevétel a korrekció nélkül? Köszönettel várom válaszát
Az áttért betéti társaság tagi adatai, akkori társasági szerződés: tagság 4 fő, mindenki jogosult személyes közreműködő. A 2 fő beltag egyben kötelezett. A 2 fő kültag nyugdíjas, nem működnek közre. Beltagok közül NEVEZZÜK ÍGY ŐKET a "BT1" üzletvezető-képviselő + máshol heti 36 órás munkavállaló, míg "BT2" a cégben alkalmazott. "BT1" kétkezi "BT2" művészi jellegű közreműködő. Az ún. kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkavégzés alatt ezen jellemzők értendők. Az alanyiság választásakor "BT2" lett bejelentve az 1 fős kvótára, főállásban. Akkor "BT1" nem tudott személyesen közreműködni (kétkeziként nem volt céges munkája) és vezető tisztségviselőként sem akadt teendője (ilyen minőségben nem kellett intézkednie). Később, amikor volt mit közreműködnie, a bejelentés [U] is megtörténik, meglévő munkaviszonya pedig a havi adóösszegre hat mérséklően. Teljes havi feladathiány esetében a bejelentés [T] az adott hónap nemlegességéről szól. Az első félév így telt el. A nyár közepén "BT1" munkáltatója felmondott. Ekkor még céges munkája sem volt, ezért kerek egy hónapig bejelentés nélküli volt. Biztosítottsága viszont nem szakadt meg, mert helyébe belépett a 45 napos passzív jogosultság a jogviszony megszűntét követően. Az ősz kezdetétől már bejelentett [U] tagja a kisadózó vállalkozásnak, főállású kisadózó minősítéssel. Mivel a "BT1" vezető tisztségviselő beltag története ma is aktuális, vitatott a minősítés domináns eleme, előre megköszönve számítok szakvéleményére.
Kedves Szakértők! Ügyfelem, aki katás egyéni vállalkozó, 2017.01.27-2017.02.28-ig táppénzen volt műtét miatt. A bevétele a bankszámlájára 2017.02.02-án folyt be, amit amúgy 2017.01.19-én számlázott ki. Jogosan veszi-e igénybe így a táppénzt? S azt, hogy 2017.02. hóra nem fizeti meg az 50 ezer forint katát? Köszönettel
54-ben született nő, aki a nők 40 éves szolgálati idejére vonatkozó lehetőség alapján nyugellátásban részesül, be akar lépni egy kata szerint adózó társaságba. Ő utána 25 ezer vagy 50 ezer adót kell-e fizetni?
2013.06.10. óta katás, főállású egyéni vállalkozó 2017.03.31-én kilép a kata alól és 2017.04.01-től belép főállású egyéni vállalkozóként az szja alá. Jól gondolom-e, hogy a katából kilépéssel kapcsolatban az alábbi teendők vannak: 1) 17T101E nyomtatványt 2017. 03 hónapban beadni és a 14. sor „A kata-adóalanyiság megszűnése: Ha a bejelentés hónapjának utolsó napjával nem kívánja alkalmazni a kisadózó adózók tételes adójára vonatkozó rendelkezéseket, ezt a megfelelő sorban elhelyezett X-el jelölheti. A kisadózó vállalkozásra vonatkozó rendelkezéseket a bejelentés hónapjának utolsó napján még alkalmazni kell, az adóalanyiság a következő hónap első napján szűnik meg.” X beírása után a vállalkozó 2017.04.01. napjával már nem tartozik a kata hatálya alá. 2) 17KATA nyomtatvány beadása az adóalanyiság évközi megszűnése esetén: az adóalanyiság megszűnését követő 30. nap, jelen esetben 2017.01.01-2017.03.31-i időszakról 2017.04.30-áig. 3) Helyi iparűzési adó változás bejelentő + bevallás a kata adóalanyiság megszűnését követő 15 napon belül a katás időszakról: 2017.01.01-2017.03.31. időszakról 2017.április 15-éig. 4) 2014. évben beadta a 14T1041 bejelentőlapot: 1341.kóddal főfoglalkozású egyéni vállalkozó, így mivel a státusza nem változik, gondolom, hogy ezzel nincs teendő. Van-e még valami teendő az átlépéssel kapcsolatban? Még egy kérdés: jól gondolom továbbá, hogy az egyéni vállalkozó csak 2019.01.01, napjától választhatja újból a katát?
Tisztelt Szakértő Úr/Asszony! Öregségi nyugdíjas vagyok. Mint katás egyéni vállalkozó, vállalhatok-e ügyvezetést egy kft.-nél, mellyel most semmilyen kapcsolatom nincs? Várom válaszát. Köszönettel: Nagy István
Az elmúlt három évben a kisvállalati adó (kiva) hatálya alá tartozó vállalkozások száma majdnem megduplázódott, míg a kisadózók tételes adóját (kata) fizetők száma közel 120 ezerrel nőtt, a két adónem legutóbbi módosításai révén 24-26 milliárd forinttal több maradhat az érintett vállalkozásoknál – írta a Világgazdaság szerdán a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adatai alapján.
Kedves Szipszer Tamás! A korábban feltett kérdésemre szeretnék kiegészítő választ kapni. A kérdésem továbbra is az lenne, hogy a csed folyósítása alatt (nem a vállalkozó végzi a tevékenységet) lehet-e bevétele alkalmazott foglalkoztatása mellett úgy, hogy a csedről nem mond le? Köszönöm válaszát! Üdv:TM
Tisztelt Szakértő! A kérdésem két részből áll. Az első : Egy vállalkozó bejelentkezett az önkormányzatoknál hogy, a kata szerint kívánja az iparűzési adóját rendezni. A probléma az, hogy a székhelye mellett 3 telephelye van. A törvény szerint telephelyenként 2,5 millió forint az adóalapja (kedvezmény sehol nincs). A vállalkozásszintű bevétele 5, 5 millió forint., de 10 millió lenne a vállalkozásszintű adóalapja? Nem létező bevételből kellene adót fizetni? A másik kérdés, ha a vállalkozás az egyik önkormányzathoz bejelentkezett a kata szerinti adózáshoz, a másik önkormányzathoz nem, akkor hogy alakul az iparűzésiadó-alapja ? Tisztelettel: Arany Tamás
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték