Október 12-én benyújtotta a kormány az adószabályokat 2013-tól módosító törvényjavaslatát az Országgyűlésnek; a csomag csaknem harminc törvényen változtatna. Markánsan módosulnának az illetékfizetési szabályok is. Az illetéktörvény módosítása jövőre átalakítaná a több feltételtől függő illetékkulcsok rendszerét és az illetékmentességeket is. Az illetéktörvény területi hatályánál ezután tételesen szerepelne az, hogy az ingó tárgyakra is kiterjed.
Tisztelt Szakértő!Külföldi anyavállalat magyar kft. leánycégének nyújtott tulajdonosi kölcsönt, majd azt később engedményezte egy harmadik országban bejegyzett jogi személy (magyar adójogilag a magyar kft-vel szintén kapcsolt) vállalkozásra. Az engedményes külföldi vállalat a kölcsönt teljes egészében el kívánja engedni az adós magyar kft-nak. Az Illeték tv. 2.§ szerinti területi és személyi hatálya kiterjed a fenti tervezett követelés elengedési ügyletre. Az Illeték tv. 17. § (1) n) pontja alapján mentes az ajándékozási illeték alól "... a követelés gazdálkodó szervezetek közötti ajándékozás - ideértve a követelés-elengedést és a tartozásátvállalást is - útján történő megszerzése". Sem az Illeték tv. sem az Art. nem definiálja a 'gazdálkodó szervezet' fogalmát. Az illeték tv. 102. § (5) alatt található egy utalás a ptk-ra, de más összefüggésben.Az ajándékozás, mint jogügylet a ptk hatálya alá tartozik. A Ptk. 685. § c) meghatározza a 'gazdálkodó szervezet' fogalmát. A Számviteli tv. 3.§ (1) 1. meghatározza a 'gazdálkodó' fogalmát, amely egy szélesebb értelmezést ad a fogalomnak, nem csak taxatív felsorolást tartalmaz. A Számviteli tv. 3.§ (1) 2. pontja a 'vállalkozó' fogalmát lényegében a saját név alatt és kockázatra végzett, profitorientált, üzletszerű vállalkozási tevékenységhez köti - függetlenül a bejegyzés helyszínétől. Az 1997. évi CXXXII. törvény a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről 2.§ a)meghatározza a 'külföldi vállalkozás' fogalmát, bár nem az illeték törvénnyel összefüggsében. Kérdéseim:1. Az illeték törvény (a fenti ajándékozási illetékmentesség) alkalmazása szempontjából melyik mögöttes jogszabályi definíció az irányadó a 'gazdálkodó szervezetre'?2. Van-e annak jelentősége az ajándékozási illetékmentesség szempontjából, hogy a hitelező (engedményes) EU tagállamban bejegyzett külföldi vállalkozás vagy harmadik országbeli illetőségű külföldi vállalat? 3. Alkalmazható-e az Illeték tv. 17. § (1) n) pontja egy külföldi vállalat hitelező által belföldi magánjogi szerződés (ptk) alapján belföldi kft adósnak elengedett követelésre? Gyors válaszukat előre is megköszönve. Üdv,V.K.
Az ombudsman szerint az illetéktörvény év elejétől hatályos módosítása visszamenőlegesen állapít meg kötelezettséget, ami sérti a jogbiztonságot. Szabó Máté a nemzetgazdasági miniszterhez fordult a törvényrészlet hatályon kívül helyezése érdekében - közölte az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala.
Számítsa ki az autó vagy motor vásárlása után fizetendő átírási illetéket! Gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának öröklése és ajándékozása esetén az illeték mértéke a gépjármű és pótkocsi visszterhes vagyonátruházási illetékének kétszerese.
A kormány újabb, mintegy háromszáz paragrafusból álló adócsomagot készít - derül ki az origo.hu birtokába jutott előterjesztés-tervezetből. A javaslat a portál szerint javarészt az emberek és a vállalkozások életét megkönnyítő lépéseket tartalmaz, de egy-két apróbb tehernövelést is.
Gyermekemnek szeretnék átutalással pénzt ajándékozni, van-e illeték, ill. adóvonzata, bármelyik fél részéről? Köszönettel GG
Az alábbi kérdések eldöntésében várom segítségüket:Egy ingatlanforgalmazásra jogosult társaság 2008. decemberében továbbértékesítési céllal szerzett be egy ingatlant. Az ingatlanforgalmazási célú visszterhes illetéket 2009. februárjában vetette ki a hivatal, amit a társaság meg is fizetett.2010. októberében a társaság élt a 2009. évi LXXVII. Trv. 213§-ban foglalt lehetőséggel, kérte a 2 éves eladásra nyitva álló határidő meghosszabbítását. A feltételes kedvezményre nyitva álló határidőt meg is hosszabbították 2012.12.20-ig.1. Mi történik, ha a határidőig nem sikerül értékesíteni az ingatlant? Az illetéktörvény hatályos rendelkezése szerint (23/A § (6)bek.) a kedvezményes illeték és a normál illeték különbözetének kétszeresét kell megfizetni. A normál illeték hatályos mértéke a 19§.(1) szerint jelenleg 4%. Az ingatlanszerzésekor (2008. decemberében) ez a mérték még 10% volt.- Melyik mértéket fogja a hivatal figyelembe venni az illeték pótlólagos kivetésekor?a) 4%-2%=2%*2=4%b) 10%-2%=8%*2=16%- az illeték kiszabás alapja, a szerzéskor megállapított forgalmi érték lesz vagy újból megállapítják a jelenlegi forgalmi értéket?- Kell-e esetleg valamilyen büntetést vagy pótlékot fizetnünk, mivel nem tudtuk a vállaltakat teljesíteni?2. Ha sikerül eladni az ingatlant, akkor a vevő 4% (az érték 1 milliárd alatti) illetéket fog fizetni a jelenlegi forgalmi érték után. Az eladó társaságnak pedig nem lesz további illeték fizetési kötelezettsége. - Változtat-e ezen a szabályon, ha a vevő a társaság kapcsolt vállalkozása? A vevő vállalkozásnak nem főtevékenysége az ingatlanforgalmazás.- Változtat-e ezen a szabályon, ha a vevő a társaság kapcsolt vállalkozása? A vevő társaságnak a főtevékenysége az ingatlanforgalmazás, bérbeadás.3. Hogyan kell érteni az illeték törvény 23/A § (1) bek. b) pontjában foglaltakat az esetünkre: „…A vállalkozó nem teljesíti az illetékkedvezmény e bekezdés szerinti feltételét az ingatlan 26. § (1) bekezdés t) pontja szerinti átruházásával. „ Befolyásolja-e ez a kitétel akár 1. pontban, akár a 2. pontban foglalt eseményeket?Igazából nem értjük ebben a pontban ennek a mondatnak a jelentőségét. Mit és hogyan szeretett volna a jogszabály alkotó szabályozni?Befolyásol-e bármit, hogy 2008. decemberében ez a kitétel egyáltalán nem szerepelt az illetéktörvényben?Kiegészítő információ: az ingatlan irodaház megnevezésűKöszönettel: Sárosdi Györgyné
Ingatlan tulajdonnal rendelkező kft üzletrészeit megvásárolná 50%-ban egy magánszemély, 25-25%-át pedig egy kft és egy bt.Az eladott kft olyan gazdálkodó szervezet mely ingatlanépítéssel és -forgalmazással üzletszerűen foglalkozik.Az üzletrészeket megvásárló egyike sincs kapcsolt vállalkozásban az eladott céggel, Kérdésem: kell-e illetéket fizetni a megvásárolt üzletrészek után?
A praxisjog – mint vagyoni értékű jog – kimondottan személyhez fűződő jog, üzletszerű értékesítése nem értelmezhető, így adózási oldalról kizárólag a személyi jövedelemadó, az egészségügyi hozzájárulás és az illeték jön, jöhet számításba.
Az özvegy az eddigieknél kevesebbet, az élettárs viszont többet örököl akkor is, ha az elhunyt nem hagyott hátra végrendeletet. Ez olvasható ki az új Polgári törvénykönyv tervezetéből, melyet ősszel kezd el tárgyalni a parlament, írja a hvg.hu.
T.Szakértő!Kérem véleményét az alábbi kérdésben: zártkörű rt. egyik tagja(30%á-t birtokolja az össz.részvényeknek) valamennyi részvényételadja a Zrt-nek, opciós szerződéssel: egy éven belül visszavásárohatja az eredeti eladási áron a részvényeit.Az adásvétel során egy részvényre a saját tőke 50%-a jutott. A magánszemély megadózta az így keletkezett jövedelmét amikor eladta a részvényét. Kérdésem: amikor a visszavásárlási jogával éltvagyis a Zrt eladta (visszaadta) a saját részvényt a korábbi tualjdonosnak, keletkezett-e adóztatási pont akár társasági adó, akár illeték, akár szja vonatkozásában a magánszemélyt ill. az rt.-t illetően?Várom válaszát üdvözlettel:M.P:J.
A tranzakciós illeték szabályai még változhatnak; az illeték nem lesz elkerülhető a pénzmozgások külföldre menekítésével - írta a Magyar Nemzet.
Matolcsy György (május 9-én) szerdán többek között bejelentette az új telefonadót és a tranzakciós adót. Rögtön megindult az új adók kommunikációja. Giró-Szász András szerint ezek nem adók, hanem illetékek. Ez adószakmai tévedés. Mi a különbség valójában?
Kihirdetésre vár az Országgyűlés a 2012. április 10-ei ülésnapján elfogadott újabb törvény, amely módosítja a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvényt, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényt és a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint az egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvényt.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték