66 találat a(z) üzlet cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy masszázs szalon, ahol alakformáló- kondicionáló gépek működnek, kézi masszázsszolgáltatás, valamint étrend-kiegészítő, és gyógytermékek forgalmazása zajlik, nyitvatartási ideje az igények miatt délelőtt 8-12, és délutáni időszakra 14-18 óra közötti időkben van meghatározva. A szalonban pénztárgép üzemel. A kézi masszázsok időtartama változó, akár 2-2,5 óra is lehet. Amennyiben a masszázs a délelőtti időszakban megkezdődik, azonban délig nem lehet befejezni, van-e akadálya annak, hogy a pénztárgépbe például 13 órakor kerüljön beütésre a bevétel, azaz a nyitvatartási időn túl, ugyanez fordulhat elő, az esti ( ajtó ) zárást követően is. Szombaton nincs az üzletnek nyitva tartása. Esetenként nyílt napot szeretne tartani a szervezet szombati napon, valamint ha masszázsszolgáltatásra is igény lenne, hogyan kell eljárnia ez esetekben? A nyitvatartási időn túli üzemelés esetén a pénztárgép használata nem szabálytalan-e? Megfelelő megoldás-e ha ki írják az üzletre, hogy szombaton előzetes időpont-egyeztetés alapján lehet szolgáltatást igénybe venni? Válaszukat köszönettel várom!

Kérdés

T. Szakértő! Egy egyéni vállalkozó, aki egy boltot üzemeltet, amiben jövedéki termékek is vannak, eladhatja-e a boltot jövedéki termékekkel együtt egy másik egyéni vállalkozónak vagy cégnek, aki tovább üzemeltetné azt? Milyen feltételei vannak ennek? Kell-e engedélyt kérni az eladásra? A vevőnek a vásárlás pillanatában kell-e bármilyen engedéllyel rendelkeznie? Köszönöm a választ!

Cikk

Az elmúlt héten napvilágot látott a sajtóban az a hír, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság bírságolja a kereskedőket akkor, ha nem írják ki a területileg illetékes fogyasztóvédelmi hatóság helyes elérhetőségét az üzletben. Az NFM közleményében hangsúlyozza: a fogyasztóvédelmi hatóság nem büntet azért, mert a cég nem tüntette fel üzletében a fogyasztóvédelmi esetekben is eljáró járási hivatal címét, hiszen ilyen jogszabályi kötelezettsége a vállalkozásoknak nincs.

Kérdés

T. Szakértő! Társaságunk olyan ingatlant szeretne értékesíteni, amely a földhivatali bejegyzés szerint kivett beépítetlen terület, de egy felépítmény található rajta, amely 4436 nm alapterületű, mintegy 30 százalék készültségű tetővel fedett egy megkezdett építkezés eredményeként. Jogerős építési engedély van a birtokunkban (amelyet a vevő/építő cég nevére kell majd átíratni), amelynek első ütemeként 10 db a csok-ot igénybe vevők számára elérhető lakásokat és 3 db üzlethelyiséget fog a vevő építeni az I. ütem B épületben, amelyből jelenleg semmi nincs készen. A II. ütem A épület áll tető alatt, a bevezetőben leírtak szerint. Az érvényes építési engedély alapján 1 szint teremgarázs 1322 nm, földszinten 9. db szállás férőhely, porta, irodák, az 1. emeleten 15 db lakás, a 2. emeleten 15 db lakás kerül kialakításra. Ez az épület a tervek szerint apartmanházként fog üzemelni. Kérdésünk az, hogy a jogerős építési engedély birtokában megoszthatjuk-e az ingatlant 27% és 5% áfával történő értékesítésre, a lakás és nem lakás ingatlanok arányában? Válaszát előre is köszönöm

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A cég székhelyén húsüzem működik, ahol fűszerezett hústermékeket állítanak elő. Ugyanezen a helyen egy másik helyiségben üzletet nyitottak, ahol sülteket, gyrost, árusítanak. Kérdésem, a húsüzemben kiállított számlákat is be kell ütniük a pénztárgépbe? Vagy csak az üzletben értékesített termékeket? Válaszát előre is köszönöm.

Cikk

Politikusok lefizetését ismerte be egy spanyol üzletember. Francisco Correa csütörtökön Spanyolország egyik legnagyobb és legszövevényesebb korrupciós botránya, az úgynevezett Gürtel-ügy madridi bírósági tárgyalásán elismerte, hogy közbeszerzési megbízásokért cserébe pénzt és nagy értékű ajándékokat adott a jelenleg kormányzó spanyol konzervatív Néppárt (PP) több politikusának.

Kérdés

Magánszemély üzletnek minősített ingatlant, tornateremként kíván más vállalkozásoknak (edzőknek) 1-1 órára kiadni. Ezt mint magánszemélyként megteheti és bérbeadásként önálló jövedelemként vallhatja vagy mindenképpen vállalkozás kell hozzá? Válaszát előre is köszönöm.

Cikk

A K&H Bank kis- és közepes vállalati (kkv) üzletága az idei első öt hónapban mintegy 8 százalékos hitelállomány-növekedést ért el a kkv-knak adott hiteleket nézve – mondta Rajna Gábor, a K&H banki értékesítési hálózatért felelős igazgatója a pénzintézet szerdai sajtóbeszélgetésén, Budapesten.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Társaságunk vegyes termékkörbe tartozó áruk nagykereskedelmével foglalkozik. Kereskedelmi egységünk 2500 négyzetméter területű. Az ügyvezetés csökkentené a dolgozók létszámát 1 fő üzletvezetőre (heti 30 óra) és 2 fő pénztáros-eladóra (heti 40 óra). Az egység szombati nyitvatartással, napi 10 órát tart nyitva. A dolgozók folyamatos munkarendben dolgoznának havi munkaidőkerettel. Az évi túlórakeret túllépésének elkerülése érdekében a boltban (2500 négyzetméter) sokszor csak és kizárólag egy fő eladó-pénztáros tartózkodna. A társaságnak nincs biztonsági szolgálata sem. Ilyen módon üzemelhet-e egy kereskedelmi egység? Nem korlátozza-e kormányrendelet vagy törvény a kereskedelmi egységben dolgozók létszámát?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy, ha egy cég felszámolás alatt van, és egy boltot üzemeltetett, akkor a bolt engedélyeit visszaadhatja-e vagy meg kell várni a felszámolás végét? Válaszát előre is köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy alanyi mentes egyéni vállalkozó utánfutókat ad bérbe 7711-es teáor kóddal, ami alapján pénztárgép-használatra kötelezett lenne. Az utánfutók egy ház udvarában állnak, onnét lehet őket kikölcsönözni. Az egyéni vállalkozó a házban állítja ki a bérléshez szükséges papírokat, számlát, nyugtát. Ez esetben kötelezett-e pénztárgép-használatra, mivel a NAV-tájékoztató szerint a felsorolt teáorok esetén csak üzletben folytatott tevékenységnél kötelező pénztárgép-használat? Önök szerint ez üzletnek minősül?

Kérdés

A következő kérdésem lenne: Egy magánszemély szeretné kiváltani az egyéni vállalkozását, katát, van máshol 36 órás munkaviszonya, ruha értékesítésével szeretne foglalkozni, otthon ahol él. Nincs bérelt üzlet. Postán küldi el a vevőknek az árut, de biztos lesz olyan, aki esetleg elmegy hozzá, és ott fizet. Kérdésem, kell-e pénztárgépet alkalmaznia? Ha mindenkinek számlát állít ki, kell-e a NAV felé küldenie a PTGszla nevű nyomtatványt?

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Betegszabadság

dr. Kéri Ádám

ügyvéd, compliance szakértő

Táppénz megállapítása utólag rögzített hiányzás esetén – jogszerű levonás kérdése

Dócziné Szabó Nikoletta

munkajogi és bérszámfejtési szakértő

NEXON

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2025 december
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4

Együttműködő partnereink