Tisztelt Szakértő! Arra szeretnék választ kapni, hogy mi a teendő üzemi úti baleset esetén? Milyen jegyzőkönyvet, illetve nyilatkozatot kell a munkavállalónak, és milyeneket a nem kifizetőhelyes munkáltatónak kitölteni, bekérni? Hogyan kell a munkavállalónak magát a balesetet bizonyítania? (Munkából hazafelé menet a kapunkban a vaskaput a lábára csukta.) KÖSZÖNÖM!
Az év elején jelentősen módosultak a táppénz, a csecsemőgondozási díj (volt terhességi-gyermekágyi segély) és a gyermekgondozási díj megállapítására vonatkozó szabályok. A változások a baleseti táppénzt sem hagyták érintetlenül.
Tisztelt Szakértő! Kérdésem, hogy egy nők 40 éves jogviszonya alapján nyugdíjas munkavállaló üzemi baleset (100%) esetén milyen összegű baleseti táppénzre jogosult, melyet az OEP megtérít (fizet). Amennyiben a maximált 42 750 forintra, akkor a munkáltató köteles-e kiegészíteni ezt az összeget a munkavállaló tényleges bérére? Ha igen, akkor ezt milyen jogcímen kell számfejteni és milyen egyéni, munkáltatói járulékok terhelik?
A munkáltató felelősséggel tartozik a munkavállaló egészsége, testi épsége megsértésével okozott károkért, azaz a balesetért, a foglalkozási betegségért, illetve az egyéb betegségért. A munkavállaló akkor érvényesítheti eredményesen kártérítési igényét, ha a balesetet a munkaviszonyával összefüggésben szenvedte el, és ezzel okozati összefüggésben kára keletkezett.
Üzemi baleset esetén kell-e a munkáltatónak (kifizetőhely) az egyéb, béren kívüli juttatásokat is biztosítani a munkavállaló részére? Jelenleg az önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás összegét folyamatosan fizetjük, viszont a munkahelyi étkeztetésre biztosított összeget és az Erzsébet-utalványt a 30 napot meghaladó távollét esetén már nem adjuk a dolgozó részére. A juttatásokat nem cafetéria rendszerben, ha egységes mértékben, minden munkavállaló részére biztosítjuk, a vonatkozó belső szabályozást a vállalati munkaügyi szabályzatban fektetjük le.
Előfordulhat, hogy az üzemi balesettel, vagy a munkavállaló foglalkozási megbetegedésével kapcsolatos táppénz-, gyógyszer és más költségeket nem a társadalombiztosítás állja, hanem továbbhárítja a foglalkoztatóra vagy más személyre.
Mi számít úti balesetnek és mi üzemi balesetnek, illetve milyen mértékű ellátás jár ezeken a címeken?
Ha a munkavállaló azért lép ki a háza kapuján, hogy munkába menjen, akkor társadalombiztosítási szempontból elmondható, hogy megtette az első lépést abba az irányba, hogy ha munkába menetel közben baleset éri, akkor ez a baleset úti balesetnek minősüljön. De mitől más ez, mintha munka közben érné baleset?
Sokszor felmerül az a kérdés, hogy a munkavégzés közben bekövetkező baleset üzemi- vagy munkabaleset. Ez azért is jelentős, mert üzemi baleset esetén baleseti ellátást kap a balesetet szenvedett személy, amely összegében magasabb szintű ellátást jelent a többi egészségügyi ellátáshoz képest.
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) úgynevezett megtérítési eljárás során visszafizetteti az egészségbiztosítási ellátásokat azzal, aki felelős a baleset bekövetkezésért, vagy egészségbiztosítási ellátásra jogosult személy betegségéért, keresőképtelenségéért, egészségkárosodásáért vagy haláláért. Az alábbiakban bemutatjuk, hogy a foglalkoztatónak milyen esetekben kell visszafizetni az egészségbiztosítási ellátásként kifizetett összegeket és hogyan mentesülhet ezen összegek után felszámított kamat megfizetése alól.
Az alábbiakban egy rövid összefoglalót olvashatnak arról, hogy miként történik a baleseti jegyzőkönyv felvétele a kiküldött munkavállaló üzemi balesete esetén, továbbá milyen nyomtatványokkal lehet érvényesíteni ez esetben a baleseti ellátásokat.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték