Tisztelt Szakértő! Egy cég munkavállalót német családokhoz küldi ki dolgozni, ahol takarítanak, mosnak, főznek. Háztartási alkalmazottak. Hogy lehet az ő munkaidejüket törvényileg megoldani? Tervek szerint egy hónapot dolgoznának kint, egy vagy két hónapot itthon, aztán újra kint. Munkaidőkeret erre megoldás lehet vagy más szabályozás vonatkozik erre, például pihenőidő, ünnepek? Köszönöm a segítséget. Szilvia
Kft. egész évben nyitva tartó hotelt üzemeltet. A dolgozók szabadságolása és betegsége, valamint átmeneti létszámhiánya miatt alkalmi munkavállalók segítségével oldja meg a nagyobb forgalmú időszakokat. Jellemzően hétvégén és ünnepnapokon dolgoznak a "beugrók". Eddig a Mt.-t alkalmazva hétvégére és ünnepnapra is dupla bért fizettünk, valamint bérpótlékot is. A 2018.12. 07-én megjelent cikkben azt olvastam, hogy délutáni pótlékot nem kell fizetni, valamint ünnepnapra jár csak a +100 százalék. Jól értelmeztem?
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdéssel fordulok Önhöz. Háromhavi munkaidőkeretben dolgozó, havibéres munkavállaló hó közepén lép be, 2018. október 16-án. A hónapban általános munkarend szerint 22 munkanap van. A dolgozó október 23-ára nem volt beosztva, munkát nem végzett. Helyes-e, ha az időarányos bruttó bérét a havibér/22 nap x 10 nap (általános munkarend szerinti napok száma) alapján számolom ki? Helyes járok el, ha október 23-ára nem számfejtek fizetett ünnepnapot? (A munkavállaló ezzel nem ért egyet, szerinte az jár neki). Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Azt szeretném megtudni, hogy ha olyan "pihenőnapon" dolgozik a munkavállaló, amit le kellett dolgozni már korábban – tehát munkanap lenne –, azt mint rendkívüli munkaidőt milyen mértékkel kell fizetni? Ha normál munkaidőbeosztás szerint dolgozó munkavállaló külföldi kiküldetésre utazik ünnepnapon – melyre ugye rendes munkaidőként beosztható –, azt milyen mértékkel kell kifizetni? Az is túlóra? Maga az utazási idő is? Szíves válaszát előre is köszönöm!
A jövő héten ismét hosszú hétvégére számíthat a munkavállalók többsége.
Tisztelt Szakértő! Több kérdés is felmerült bennem a beosztások kapcsán. Munkaidőkeretes dolgozóknál a munkáltató pihenőnapot és nem pihenőidőt alkalmaz. Valamint munkanapnak a naptári napot veszi. Ha a dolgozó vasárnap 22 órakor kezd és pénteken 06 órakor fejezi be a munkát, akkor neki a vasárnap és a péntek sem tekinthető pihenőnapnak, mert azon a naptári napon végzett munkát? A másik kérdésem, hogy ha a beosztások átnyúlnak a naptári napon, és a következő nap munkaszüneti nap, akkor hogyan történik a beosztás? Ha este 22 órakor kezdene, akkor már ugye be sem hívhatom, mert nem lenne 4 óra hossza a beosztás. Ebben az esetben hogyan szoktak eljárni? A másnapi (munkaszüneti napon) 22 órakor kezdők nem jöhetnek csak 0 órától dolgozni? Hogyan alkalmazzák ezeket a beosztásokat a gyakorlatban? Vagy érdemes áttérni a nem naptári napos elszámolásra, és akkor az előző nap 22 órakor kezdő teljes 8 órás beosztása ugye nem munkaszüneti napinak felel meg, így pótlék sem jár rá? Viszont vannak területek a cégnél, ahol ez nem gond, mert külföldre teljesítenek, így beoszthatók munkaszüneti napra és ott a dolgozók már megszokták a naptári nap szerinti elszámolást, így nem szeretnénk azon változtatni. A cég tevékenységenként is dönthet, hogy munkanapon naptári napot ért vagy csak cég szintű lehet a döntés? Köszönöm válaszát!
Tisztelt Cím! Egy nonprofit kft. működteti a piacot az egyik településen. Keddi és szombati napokon van piac. Május elseje keddre esik. Amennyiben május elsején is lesz piac, akkor az egyszerűsített foglalkoztatott dolgozónak mennyi bért kell adni? Egyszer megkapja a rendes fizetését a ledolgozott órákra. Az ünnepnapon végzett munkára a 100 százalékos pótlékot meg kell fizetni. Ezen kívül kell-e még valamilyen juttatást fizetni a dolgozónak? Vagy a dupla bért kell csak kifizetni? Válaszukat előre is köszönöm! üdvözlettel: Anikó
Tisztelt Szakértő! Kereskedelemben ünnepnapon, egyszerűsített foglalkoztatással lehet-e dolgoztatni? Segítségüket köszönöm: Pné
Tisztelt szakértő! A dolgozók órabérben, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban és 6 havi munkaidőkeretben végeznek munkát. Azzal tisztában vagyok, hogy az Mt. 146. § (3) (d) bekezdése kimondja, hogy órabérezés esetén, amennyiben általános munkarend szerinti munkanapra esik munkaszüneti nap és ezért csökken a beosztható munkaidő, a napi munkaidőre távolléti díj jár. A hétfőtől péntekig tartó időszakokra eső munkanapokra eső munkaszüneti napon akkor is jár távolléti díj a munkavállalónak a napi munkaideje alapján, ha nem végez munkát. Amennyiben munkát végez, akkor alapbér + 100 százalékos bérpótlék jár. A kérdésem az, hogy például most márciusban két ünnepnap (hétköznap) is lesz, egy 8 órás dolgozónak mennyi lesz a ledolgozandó kerete? Csökkenti a ledolgozandó keretet az ünnepnap,vagy hozzá kell számolni a kerethez? Havibéresnek 20*8=160 óra a keret 2018. márciusban. Órabéresnek is ennyi lesz a ledolgozandó keret, csak ki kell fizetni az ünnepnapokat attól függően,hogy dolgozott vagy sem? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Ügyfelünk dohányboltot üzemeltet. 2018. április 1-jén (húsvét vasárnap) nyitva tart, viszont csak alap munkabért szeretne fizetni az aznap munkát végző dolgozójának, mivel sem a közlönyben, sem a törvényben nem találja munkaszüneti napként ezt a napot. Véleményünk szerint erre a napra ünnepnapi pótlékot is kellene fizetni. Kérem véleményünk megerősítését. Köszönöm.
Tisztelt Cím! Arról szeretnék tájékoztatást kérni, hogy amennyiben egy ünnepnap vasárnapra esik és rendeltetésszerűen nyitva van a munkahely, akkor a munkavállaló 100 százalék vagy 200 százalék pótlékra jogosult? Válaszukat előre is köszönöm.
Folyamatos és zökkenőmentes lesz betegellátás a karácsonyi időszakban is az Állami Egészségügyi Ellátó Központ fenntartásában működő intézményekben, kórházakban, az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) is teljes készenlétben áll az ünnepek alatt. A patikák ügyeleti rend szerint lesznek nyitva.
Az 1956-os forradalom és szabadságharcra emlékező ünnepségek és az azokhoz kapcsolódó közúti forgalmi változások miatt a Budapesti Közlekedési Központ járatai a szokásostól eltérő menetrend szerint közlekednek.
Közeledik október 23-a, amely nemzeti ünnep. Ez az ünnepnap ráadásul általános munkarend szerinti munkanapra esik azaz, hétfőre. Ennek pedig a munka díjazásával összefüggésben jelentősége van. Az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb munkajogi tudnivalókat, melyeknek nem ismerete gyakran jogvita forrása.
Tisztelt Szakértő! Egy trafikot üzemeltet a cég, a két dolgozó fix havi bért kap (bőven minimálbér felett), a ténylegesen ledolgozott heti óraszám nem éri el a 40 órát. A munkarend szerint hétfő, kedd, szerdai napon X, csütörtök, péntek, szombati napon Y, s a hét egy napján a tulajdonos dolgozik. Néha cserélnek napokat, de a kereten belül. A ledolgozott napok számától függetlenül minden hónapban megkapja a fix bért a két alkalmazott (ez helyes így?). Egyikük március 15-én dolgozott, munkaügyi ellenőrzés volt, aznapra dupla pénz számfejtését kérte a cégtulajdonos. Már nincs fizetett ünnep, a trafik rendeltetése folytán nyitva tart piros betűs napokon. A munkaszerződés nem tér ki erre, de a Mt. szerint jár-e a 100% pótlék? A választ előre is köszönöm.
Dócziné Szabó Nikoletta
munkajogi és bérszámfejtési szakértő
NEXON
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték