Tisztelt Szakértő! Adott egy kereken 3500 kilogrammos, forgalmi engedélye alapján "N1" besorolású teherautó, amit egy kereskedelmi vállalkozás saját áru fuvarozására használ. Kérdésem az lenne, hogy kell-e menetlevelet vezetni, vagy elég az útnyilvántartás? Az interneten elég ellentmondásos cikkek vannak az ügyben. Segítségét előre is köszönöm!
Sok vállalkozó dönt úgy, hogy a munkához szükséges személygépkocsit béréléssel biztosítja vállalkozása számára. Ennek egyik módja a lízing, ahogy ez olvasónk esetében nyílt végű pénzügyi lízing keretei között történt. A lízingdíj elszámolása általában nem okoz komoly fejtörést a cégeknél, de sokkal nehezebb kérdés a kapcsolódó költségek, mint a casco, gépjárműadó stb. elszámolása. Olvasói kérdésre Horváthné Szabó Beáta adószakértő válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni a következőket, mert konkrét választ még nem olvastam erről. Egyéni vállalkozó személygépkocsit bérel nyílt végű pénzügyi lízing keretében. Az egyértelmű, hogy a bevétel 1 százalékát költségként elszámolhatja a lízingdíjból. Útnyilvántartást vezet, a hivatali használatra elszámolhatja az üzemanyagot. Kérdésem a következő költségekre vonatkoznak, amelyek az üzembentartót terhelik: kötelező biztosítás, CASCO, súlyadó, cégautóadó. A felsorolt költségekből mennyit lehet elszámolni? Esetleg az éves hivatali célú használat arányában? Kérdés még a lízingdíj kamata, azt miként számolhatom el költségként, mert gondolom az nincs benne az 1 százalékban. Köszönöm a választ!
Az útnyilvántartások leggyakoribb hiányossága, hogy az adózók nem szerepeltetik a nyitó és a záró kilométeróra-állásokat, illetve az utazások időpontját, célját, a közforgalmi úton megtett kilométerek számát, vagy a felkeresett üzleti partnerek megnevezését. Sok esetben a hiányos adattartalmú útnyilvántartásokat utólag, tanúkkal, kimutatásokkal, jelenléti ívekkel, szerződésekkel kívánják bizonyítani az adózók, ez azonban a nem helyénvaló, amit egy vonatkozó Kúria-ítélet is alátámaszt.
Tisztelt Szakértő! A cég tulajdonában álló elektromos személygépkocsi töltése töltőállomáson történik áfás számla ellenében. A kérdésem az, hogy a fogyasztás elszámolásához szükséges-e útnyilvántartás vezetése (tekintettel az esetleges magánhasználatra, mivel cégautóadót nem fizetünk)? Szíves válaszát megköszönve, tisztelettel: Kissné Gy. Erika
Tisztelt Szakértő! 100%-os önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságunk végzi az általános iskolások szállítását a lakhelyük és az iskola között, amihez egy 9 személyes mikrobusz került beszerzésre nyílt végű pénzügyi lízing keretében. A gazdasági társaság kivaalany. A szállításért a társaság havonta számlát állít ki az önkormányzat felé a megtett kilométerek alapján. Ezekről az üzleti utakról útnyilvántartást vezetünk, ami lehetővé teszi a pénzügyi lízing során felszámított áfa 50%-os mértékénél nagyobb összeg visszaigénylését, tekintettel arra, hogy a mikrobusszal szinte teljesen üzleti célú használat valósul meg. A társaság tervezi, hogy a kisbuszt „nem iskolaidőben” azaz például hétvégéken, illetve iskolai szünetekben bérbeadja harmadik személyeknek (például családi, baráti hosszú hétvégékre, nyáron nyaralásokra stb.). A kérdésünk az, hogy az ilyen bérbeadások üzleti útnak minősíthetők-e (azaz a pénzügyi lízing áfája ezekre az utakra is visszaigényelhető-e)? Illetve kell-e az ilyen utakról útnyilvántartást (vagy egyéb bármilyen nyilvántartást) vezetni az üzleti utak arányának alátámasztásához? Amennyiben magánhasználat is megvalósul a gépjárművel, akkor a jármű fenntartásához szükséges költségek (karbantartás, üzemanyag stb.) magánhasználatra jutó része beleszámít-e a kiva alapjába (Kiva tv. 20. § (3) d. pont)?
Nem használják magáncélra a cégautót, kell-e útnyilvántartást vezetni? Olvasói kérdésre Juhász Tibor okleveles nemzetközi és ellenőrzési szakértő válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Egy háziorvos egyéni vállalkozó minden rendelési nap a székhelyéről egy 30 kilométerrre fekvő másik településen lévő telephelyére (ahol a rendelő található) utazik saját tulajdonú személygépkocsijával. Kérdésem: az szja-törvény 11. számú melléklet III. pontja alapján ez a megtett út (rendelési naponta oda-vissza távolság egyszer számítva) üzemi használatnak minősül-e, az szja-törvény 5. számú melléklet II.7. pontja szerinti útnyilvántartásban üzleti célú futásként szerepeltethető-e? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Adózóna! A kérdésem az áfatörvény 124. § (4) bekezdésének b. pontjára vonatkozik, miszerint, ha van a cégnek egy nyílt végű pénzügyi línggel beszerzett személygépkocsija, akkor havonta a kiszámlázott bérleti díj után az áfa csak 50%-ban vonható le, vagy külön útnyílvántartás alapján akár több is levonható, mint 50%, ha az útnyilvántartásból kiderül a magáncélú használat? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! 1.) Egyik cégem cégautóval rendelkezik, ezért kérdezem, hogy kell-e útnyilvántartást vezetnie, ha az ügyvezető havonta lenyilatkozza, hogy magánhasználat a tárgyhóban nem volt. A lakásuk címe le van jelentve telephelyként, ahonnan az ügyvezető dolgozik. Így nincsen magánhasználat, egyébként a családnak másik autói is vannak. Kérdésem, ebben az esetben kell-e, ha kell, milyen nyilvántartást kell vezetnie, ha a cégautóval kapcsolatban áfát nem akarnak visszaigényelni? 2.) Ezen a telephelyen céges pályázat útján napelemes beruházást akarnak végezni. Tekintettel arra, hogy vegyes használatú az épület (magán és céges), hogyan lehet, egyáltalán lehet-e kivitelezni, elszámolni a beruházást, és mi alapján lehet megosztani? Várom megtisztelő válaszát. Tisztelettel: Géczi Sándorné
Tisztelt Szakértő! 2019. január 1-jétől nem szükséges útnyilvántartást vezetni a bérbe vett céges személygépkocsik magáncélú használatáról, a nyílt végű lízingdíj áfájának 50 százaléka igazolás nélkül is levonható. Jól gondolom, hogy aki 2019-ben így járt el, az az adózó már értékesítéskor köteles a személygépkocsira áfát felszámítani? Köszönettel!
Tisztelt Szakértő! Nyílt végű lízinges motorkerékpár-beszerzésnél, ha az ügyfél nem dokumentálja útnyilvántartással, hogy azt a gazdasági tevékenységéhez használja, akkor a tárgyi eszközök között veszem nyilvántartásba, a szerződés szerinti – áfával növelt – bruttó értékben. Így az áfa is része lesz a beszerzési árnak. Kérdésem: helyes-e az eljárás? Válaszukat köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban kérném a segítségét. Használt autókkal foglalkozó magyarországi egyéni vállalkozó használt személygépkocsikat vásárol Németországból, egy másik kereskedőtől. A német partner számlájában utal arra, hogy különbözeti adózást alkalmaz az értékesítése során. A szállítást az egyéni vállalkozó az alábbi módon oldja meg: – saját lábon hozza be a személygépkocsit, – egy magánszemélytől kölcsönkapott trélerrel, melyről csak egy szerződés van, hogy ő vezetheti az adott gépjárművet. Mind a két esetben kér számlát a tankolásokról. Ezen számlák elszámolhatók-e az egyéni vállalkozásnál költségként? Kell-e a vállalkozónak útnyilvántartást vezetnie a két esetnél? Az egyéni vállalkozó az autókat átnézeti egy szerelővel, aki megállapítja, hogy néhány alkatrészt cserélni kell. Az alkatrészek, valamint a szerelési díjak áfájának 50%-a levonásba helyezhető? Előre is köszönöm a válaszukat!
Tisztelt Szakértő! Vállalkozási tevékenység érdekében, melyet Szlovákiában nyújt a vállalkozás, személygépkocsit bérel. A szolgáltatás közösségi szolgáltatásnyújtás vállalkozás részére. A kérdésem, hogy a gépkocsi bérleti díjának áfa értékét ebben az esetben is útnyilvántartás alapján a magáncélú és hivatali út arányában tudom levonni? Köszönöm válaszát
Tisztelt Szakértő! Egy egyéni vállalkozó nyíltvégű pénzügyi lízingszerződés keretében személyautót lízingel. Magáncélra is használja, a cégautóadót megfizeti. A tankolásokról számlát kér. Kérdésem az, hogy a számlákon lévő gázolaj áfáját jogosult-e visszaigényelni, illetve az üzemanyagot költségként elszámolni, és hogy kötelezett-e útnyilvántartás vezetésére a vállalkozó? Köszönettel: Erdélyi Andrea
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték