Az elmúlt másfél évben az Európai Unió fenntarthatósági jelentéstételi rendszere gyakorlatilag teljes újratervezésen ment keresztül. Cikkünkben összefoglaljuk a jelenlegi helyzet legfontosabb tudnivalóit.
Mivel a héten várhatóan már 10–15 forinttal a védett ár alá csökken az üzemanyagok ára a töltőállomásokon, a kormány szerdai ülésén arról döntött, hogy kezdeményezi a vonatkozó jogszabályok megváltoztatását az Országgyűlésnél, és a védett ár kivezetését – írta szerdai Facebook-bejegyzésében a miniszterelnök, tájékoztatott az MTI.
Az egyes pénzügyi szervezetek panaszkezelésének formájára és módjára vonatkozó részletes szabályokról szóló rendelet jelent meg 2026. június 3-án, a Magyar Közlöny 2026. évi 63. számában.
A Tisza-kormány frissen kinevezett pénzügyminisztere, Kármán András a mai miniszteri meghallgatásán bejelentést tett a személyi jövedelemadó csökkentéséről, de ezt csak 2027-től léptetnék érvénybe. A TISZA Párt eddig nyilvánosságra került tervei alapján a javaslat lényege nem klasszikus többkulcsos szja-rendszer lenne: a 15 százalékos névleges személyi jövedelemadókulcs megmaradna, ugyanakkor a mediánbér alatt adójóváírással csökkentenék az effektív adókulcsot, míg minimálbér esetén az effektív teher 9 százalék lenne. A Niveus számításai szerint a jelenleg ismert elképzelések 2027-től évente mintegy 300–310 milliárd forintos költségvetési bevételkiesést jelenthetnek, ami a 2026-ra tervezett szja-bevételek mintegy 6,3 százalékának felel meg – derül ki a Niveus sajtóközleményéből.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzése szerint a hitelminősítők fokozott figyelemmel kísérték a magyar választásokat és bő egy hónap múlva még nem mondanak ítéletet. Jelenleg a három legnagyobb minősítő, a Fitch, a Moodys és az S&P esetében is Magyarország adósságbesorolása negatív kilátással a befektetésre ajánlott kategória alsó határa közelében található. Legkorábban, május 22-én a Moody’s felülvizsgálata várható, de az S&P egy héttel későbbi felülvizsgálata a legkritikusabb, mivel náluk csupán egy lépés választja el Magyarországot a bóvli kategóriától – írja honlapján a GKI.
Az új alakuló kormánynak adnának át több, előkészített egészségügyi jogszabály-javaslatot, amelyekről Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár a kampányban azt sugallta, mintha már azokról lenne a kormánydöntés, kihirdetésük pedig bármely pillanatban megtörténhetne – írja a nepszava.hu.
Több kormányrendelet, miniszteri rendelet, kormányhatározat, továbbá köztársasági elnöki határozat jelent meg a Magyar Közlöny 2026. évi 18. számában február 19-én.
Megjelent, és társadalmi egyeztetés alatt áll az a kormányrendelet-tervezet, amely lehetővé teszi, hogy a támogatott lakáshitelek – köztük az Otthon Start – már az építkezés alatt folyósíthatók legyenek. Az új szabályozástól az építési projektek felgyorsulását reméli a kormány – írja a BiztosDöntés.hu.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 2026. február 5-én új nyomtatványokat tett közzé a honlapján.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján közzétette honlapján az új jövedéki adótörvény szerinti jogcímkódokat.
2026-tól – várhatóan – emelkednek azok a mutatóértékek, melyek mellett a mikrogazdálkodói beszámoló összeállítása választható. Ennek tükrében cikkünkben górcső alá vesszük e beszámolóforma alkalmazásának feltételeit.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) sajtótájékoztatón mutatta be az NKFH 2026. évi Ellenőrzési és Vizsgálati Programját (EVP). A bejelentett 73 vizsgálati terület egyaránt magában foglalja a szolgáltatás-ellenőrzési, a kereskedelmi, a termékbiztonsági, a laboratóriumi és az élelmiszer-biztonsági vizsgálatokat – derül ki az NKFH sajtóközleményéből.
Hét rendelet és tizenegy határozat – köztük a nyugdíj és nyugdíjszerű ellátások kötelező szüneteltetésével kapcsolatos változásokat tartalmazó rendelet – jelent meg 2025. október 9-én a Magyar Közlönyben.
A 2025. október 2-án megjelent Magyar Közlöny 2025. évi 114. számában külön jogszabály született arról, hogy a közeljövőben mi minősül trappista sajtnak és a vadkovásznak.
Szeptember 4-én új minőségellenőrzési rendelet (29/2025. NGM rendelet) lépett hatályba, egyben hatályon kívül helyezte a korábbi, 2013 óta érvényben lévő 28/2013. NGM rendeletet. Az új szabályozás célja a könyvvizsgálói közfelügyeleti hatóság által lefolytatott minőségellenőrzések keretrendszerének átfogó megújítása, és az EU-s jogszabályokhoz való teljes igazodás. A szankciórendszerre vonatkozó változás nem történt, az új NGM rendelet az eljárásrendet módosította, egységesítette. Cikksorozatunkban bemutatjuk a legfontosabb változásokat és eltéréseket a két rendelet között, a második részben az értékelés eredményeinek osztályozására, valamint a kérdőívek minőségellenőrzésben betöltött szerepére fókuszálunk.
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték