Tisztelt Szakértő! Vállalkozásunk önkormányzati követelést engedne el. A Tao. törvény 8. § (1) bek. h/2. pont alapján nem növeli az adóalapot, ha az adózó "magánszemélynek nem minősülő belföldi személlyel szemben fennálló követelését engedi el". Kérdésünk, hogy az önkormányzat belföldi személy-e vagy nem az, és akkor meg kell növelni az elengedett követeléssel az adóalapot? Köszönettel: Szakálas Lászlóné
Önkényesen megkülönböztette egy önkormányzat a mozgóbolti árusítást végző vállalkozókat azokkal szemben, akik árusítófülkét helyeztek el közterületen. Az Alaptörvény szerinti hátrányos megkülönböztetést az önkormányzat nem igazolhatja azzal, hogy más önkormányzatok is hasonló összegű díjat vezettek be. A közterület-használati díj nem arra való, hogy olyan helyi törekvésekhez használják fel, amelyek nem állnak összefüggésben a közterület-használat gazdasági értékével – mondta ki az Alkotmánybírósóság.
Tisztelt Szakértő! Abban kérem szíves segítségét, hogy a helyi önkormányzati adóhatóságok – kivéve a Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal Adóügyi Főosztályt – által küldött egyenlegértesítőinek megnevezés szerinti tartalmát hogyan kell értelmezni, annak leírását hol lehet megtalálni? "Előző évi hátralék/túlfizetés" – ezt még józan paraszti ésszel értem. "Folyó évi adókötelezettség (előleg)" – Melyik évi? A kibocsátás éve? Most adókötelezettség vagy előlegkötelezettség? "Múltra szóló adókötelezettség" – ez aztán tényleg "magas", mert mikorra vonatkozó? "Rendező tételek" – ??????? "Folyó évi befizetések" – ez a kibocsátás éve szerinti, vagy mikori? "Számlaegyenleg" – ez "érthető", azonnali befizetés egy része, plusz az előleg esedékességre fizetendő összeg Ráadásul az egyenleg levezetéséhez az egyes sorokban szereplő tételek előtt nincs semmiféle előjel. Az egyenlegértesítőn szerepel ugyan a 465/2017. kormányrendeletre hivatkozás, de ez nem magyarázza el az egyes sorok értelmezését. Miért nem lehet, illetve várható-e valamikor egy világosan áttekinthető (mint a NAV adószámla) kivonatot kiadniuk az önkormányzati adóhatóságoknak is? Az ügyfelek, ha kérdezik, mi micsoda az egyenlegértesítőn, nem tudok mást mondani, csak hogy fizessék be a számlaegyenleg szerinti összeget, vagy várják meg a következő értesítő megérkezését. A fővárosi önkormányzaté már világosan áttekinthető. Elnézést, ha kissé indulatos a kérdésfeltevésem! Köszönettel: Rozika könyvelő
Üdvözlöm! Egy konkrét ügyben kérem a válaszát. Egy önkormányzati tulajdonban lévő útra az önkormányzat pályázaton nyert egy nagyobb összeget, melyhez az önerőt (mivel sokat használjuk az utat) a cégünk biztosítja, azáltal, hogy ezt az összeget támogatásként adja át az önkormányzat részére. Az egyik kérdésem az, hogy milyen dokumentumokra van szükség az önkormányzat, valamint a cég részéről a pénzeszköz átadásáról. A másik kérdésem, hogy a cégünknek van-e áfafizetési kötelezettsége ezen összeg után, illetőleg milyen módon érinti az adóalapunkat. Kell-e ezáltal megnövelni a kivaalapot? (Kiva hatálya alá tartozunk.) Válaszát megköszönve, tisztelettel: Horváth Gáborné
Idén karácsony előtt nem kapnak Erzsébet-utalványt a nyugdíjasok.
Tisztelt Szakértő! Kérjük állásfoglalásukat, hogy az alábbi esetben az általános forgalmi adó levonható és visszaigényelhető-e? Egy német nemzetiségi önkormányzat adószámmal rendelkező alanyi adómentes szervezet. Német közösségi ház létrehozása című program megvalósításához az önkormányzat támogatási kérelmet nyújtott be az Emberi Erőforrások Minisztériumához. A minisztérium a Német közösségi ház létrehozása című programhoz 45 000 000 Ft támogatásról döntött. A támogatást egy összegben rendelkezésre bocsátják a 2018. április 19-én aláírt támogatási szerződés szerint. A támogatási összeg birtokában az építési beruházás megkezdhető. A beruházást a 2019. évben indítja az önkormányzat. A 2019. évre az áfakörbe be fog jelentkezni. Tekintettel arra, hogy a szerződés szerint a támogatott tevékenység „Német közösségi ház létrehozása”, a beruházás során felmerült, a befogadott számlákban felszámított általános forgalmi adó levonható-e? A német közösségi ház létrehozásával olyan kulturális tevékenységet folytatnak, amely a helyi és térségi nemzetiségi kultúra megőrzését, megismertetését szolgálja. Köszönettel: Horváth István
Tisztelt Szerkesztőség! Az alábbi linken kapott – szakképzési hj oktatói kiegészítő csökkentő tétel – válasszal kapcsolatosan további kérdésem merült fel. https://adozona.hu/kerdesek/2018_10_29_szakkepzesi_hj_oktatoi_kiegcsokk_fth#utm_source=dailypost&utm_medium=email&utm_campaign=notice Amint azt a kérdésben írtam, a Szeged MJ Város önkormányzat 2018. 09. 12-étől nem tagja a kft.-nek, de a korábbi években 50 százalékon felüli részesedése volt. Ha a tulajdonosi szerkezet változásától kezdve beállna a kkv minősítés, és amint a válaszában írja a 2016-2017 évek vonatkozásában kell a kétéves szabályt alkalmazni, akkor az önkormányzat létszámával és a pénzügyi adatokkal kellene számolni? Ez az e-beszámolón nincs közzétéve. Vélhetően az összes foglalkoztatott 250 főnél nagyobb és a mérlegfőösszeg is meghaladja a kkv kategória felső összeghatárát, még a partner és kapcsolódó vállalkozásai nélkül is. Válaszukban kitérnek arra, ha eddig is kkv-nek minősült volna a kft..... stb., csak akkor teljesülhetett volna, ha 5000 lakosnál kisebb a település, de akkor már nem is blokkolta volna a kkv kategóriát. Egyébként, ha két egymást követő évben kell elérni vagy meghaladni a határértékeket, akkor 2018. 09.12-től még 2016-2017 évek vonatkozásában kell alkalmazni a kétéves szabályt, s majd csak 2020. januárjában lesz két egymást követő év, a 2018-2019 évek, amikor már az önkormányzat adatait nem kell figyelembe venni? Válaszukat előre is köszönöm. Tisztelettel: Horváth Ferencné
Tisztelt Szakértő! Kérdésem, hogy köteles-e az önkormányzat az építési telek eladásáról számlát kiállítani. Cégünk önkormányzati tulajdonú építési telket vásárol, a vételár áfásan kerül meghatározásra. A felszámított áfa levonásba helyezése megítélésem szerint csak számla birtokában lehetséges. Várom megtisztelő válaszát! Üdvözlettel: Szécsi Mária
Tisztelt Szerkesztőség! Ügyfelünk egy kft. „oktatói kiegészítő csökkentő tétel”-lel kívánja csökkenteni a szakképzési hozzájárulás kötelezettségét (havonként 72 főre 8400 Ft/fő/hó). Ezen a jogcímen kis- és középvállalkozásnak minősülő társaságok csökkenthetik kötelezettségüket. A kft-ben három más, kisebb részesedéssel rendelkező tulajdonoson kívül a szegedi önkormányzat rendelkezett 50 százalékon felüli tulajdonrésszel. Emiatt nem minősülhetett kkv-nak. 2018.09.12-én az önkormányzat és a másik két tulajdonos eladta a részesedését a kft. negyedik tulajdonosának, így az most már 100 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik abban a kft.-ben. 1. Mikortól esik ki ügyfelünk a nagyvállalati kategóriából, tehát mikortól minősül kkv-nak? 2. Csak akkor esik ki a nagyvállalati kategóriából, ha két egymást követő évben fennáll a kkv feltétel? Egy szaklapból idézve "A két éves szabály vizsgálata csak a gazdasági határértékeire vonatkozik. A mutatóktól függetlenül attól a naptól nem minősül kkv-nak, amely naptól az önkormányzatnak részedése van”. Ez jogszerű lenne fordítva is, hogy attól a naptól kezdve kkv-nak minősülne, mikortól az önkormányzat részesedésére vonatkozó kizáró feltétel megszűnik? Tehát 2018.09.12-étől. Ez esetben a létszám és gazdasági határértékeket melyik két évre vonatkozóan kell számolni? 2016-2017 évekre, amikor még az önkormányzatnak 50 százalékon felüli részesedése volt a cégben? Várom szíves tájékoztatásukat, s együttműködésüket előre is köszönöm. Tisztelettel: Horváth Ferencné
November végéig pályázhatnak a budapesti földutak aszfaltozására azok a fővárosi önkormányzatok, amelyek már megkezdték ennek tervezését vagy rendelkeznek jogerős építési engedéllyel – mondta a Miniszterelnökség Budapesti Útépítési Program koordinálásával kapcsolatos feladatokat ellátó miniszteri biztosa az M1-en pénteken.
Tisztelt Szakértő! Társaságunk új lakások építésével, értékesítésével foglalkozik. Kérdésem a víziközművek önkormányzatnak történő ingyenes, kötelező átadásához kapcsolódó áfa, valamint társasági adónem problémaköre. Az új lakások építése során viziközmű létrehozása is történik, mely egy későbbi időpontban a víziközmű szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény rendelkezései szerint térítésmentesen az önkormányzat részére átadásra kerül. Az átadásról készült megállapodásban, rögzítésre kerül, hogy az átadó áfaalany, a víziközmű értéke, nettó+áfa értékben van meghatározva. Kérdésem, a víziközművek megvalósításához kapcsolódó számlák alapján, a felszámított előzetes áfa levonható-e a társaság részéről, az átadáskor áfafizetési kötelezettség keletkezik-e? Társasági adó szempontjából bármilyen adóalap-korrekció keletkezeik-e? Köszönettel.
Egy kft. kártalanítási számlát szeretne benyújtani az önkormányzatnak, melynek alapja az üzem áthelyezésével kapcsolatosan felmerült költségek továbbszámlázása. Az önkormányzat az összeget elfogadta, kivéve a kft. által felszámítandó áfát, mondván, a kft. korábban már levonta a beszerzés áfáját. A kft. ragaszkodik az áfa felszámításához. Helyesen jár el?
A sajtóban megjelent hírekkel ellentétben nem veszik vissza az önkormányzatoknak járó fejlesztési forrásokat.
Változtatna az adóbevételeknek a központi költségvetés és a települések közötti megosztásán Hiszékeny Dezső és Szabó Sándor szocialista képviselő – derül ki a T/1468. számon beterjesztett törvénymódosító javaslatukból.
Még egy hónapig lehet bejelenteni a téli rezsicsökkentési igényeket az önkormányzatoknál a fával és szénnel fűtőknek.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték