Önkormányzati cég egyik cége bejelentkezett a kiva alá, figyelembe vette az anya és a cég létszámát és árbevételét, az önkormányzatnak van még két cége, a kivás cégnek nincs velük kapcsolata. Figyelembe kell-e venni a számításnál, hogy lehet-e kivás cég vagy nem?
Önkormányzatnak van 3 cége 51 százalék tulajdonnal. A kérdésem az lenne, hogy a cégek kapcsolt vállalkozásnak minősülnek-e, ha az anyacég önkormányzat?
Tisztelt Szakértő! Az önkormányzat a gyermekétkeztetést és a szociális étkeztetést úgy oldja meg, hogy egy kft.-vel szerződést kötött, amely főz. Az önkormányzat a kft.-től veszi meg az ételt, a kft. számlázza az önkormányzat felé. Az önkormányzat szedi be a térítési díjat. Vannak kedvezményes és ingyenes étkezők is a Gyvt alapján. A térítési díjat adott hónapban előre szedik be. Az áfabevallásba hogy kell beállítani a tételeket? A kft. által számlázott összeg áfatartalma teljes egészében levonható? A fizetendő áfában meg kell jeleníteni az ingyenes étkezők által be nem fizetett áfát? Mikor kell számlát kiállítani?
Tisztelt Szakértő! Egy helyi önkormányzat által rendezett fesztivál látogatása ingyenes. A fellépő együtteseknek, a rendezvénysátor szállítójának, színpad- és fénytechnika- (stb.) beszállítóknak az önkormányzat fizeti a szolgáltatási díjakat. Ezen szolgáltatások ellenértékének egy része áfával növelten, míg a másik része (főleg a fellépő együttesek közt van ilyen) áfamentesen kerül kiszámlázásra az önkormányzat felé. Ezzel párhuzamosan az önkormányzat a vendéglátó sátorban történő étel- és italkiszolgálásért (pályázat útján történő kiválasztás során) bérleti díjat kér a vendéglátóktól és szintén bérleti díjat számláz a fesztiválon részt vevő egyéb árusok felé is (kézművesek, langallósok stb.). Összességében a rendezvény kiadásai (azaz a fellépők díjai stb.) meghaladják az előbb felsorolt bevételeket, azaz, ha így nézzük, a rendezvény veszteséges. A kérdésem: az önkormányzat a fentiek tükrében visszaigényelheti-e a fellépők és egyéb szolgáltatók által kiállított számlában szereplő áfát (levonva a kiszámlázott bérleti díjak után fizetendő áfából természetesen)? Amennyiben nem igényelheti vissza, abban az esetben a kiszámlázott bérleti díj után köteles áfát fizetni? Esetleg kell-e egyéb járulékot, adót fizetni az ingyenesen látogatható koncertek után? Köszönöm a választ előre is.
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem telket vásárolt az önkormányzattól, a számla 27 százalékos áfával van kiállítva, de a kiállító nem azt írta, hogy önkormányzat mint eladó, hanem ráírja a számlára, hogy bérlakás-értékesítő, és az önkormányzat adószámát írja oda. Kérdésem: erről a számláról levonhatom-e az áfát?
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretném az állásfoglalásukat kérni. Adott egy kft., amely önkormányzati tulajdonban áll. Szerződést kötöttek önkormányzati tulajdonú helyiségek, bérlemények kezelésére. A kft. saját költségként számolja el a bérlemények üzemeltetési költségét. A kft. ingatlan-bérbeadásból származó bevételeit és kiadásait kezeli, magyarán ő állítja ki a bevételről a számlákat és a költség- (rezsi, egyéb) számlák is az ő nevére érkeznek. A kezelésért 10% jutalékot kap a kft. Kérdés: helyes-e a könyvelése a kft.-nek akkor, ha mi ezeket a bevételeket, amelyeket más nevében számláz ki de a saját nevére, a 91 főkönyvi számra, a költségeket pedig a 815 főkönyvi számra könyveljük? Felmerült kérdésként, hogy a fent leírt gazdasági eseményeket a 4–es számlaosztályban kellene csak nyilvántartani! Várom válaszukat!
Tisztelt Szakértő! Az alábbi ügyben kérnénk segítségét. Egy közhasznú státuszú, alanyi mentes civil szervezet pályázati forrásból felújított egy önkormányzati épületet. Az építkezésnél a fordított áfa nem jöhetett szóba, mivel az egyesület áfa alanyi mentes volt, és ma is az. Áfa nem került levonásra egyetlen bejövő számla esetében sem. A hat év fenntartási idő lejárta után át kívánja adni a felújítás értékét az önkormányzatnak, közhasznú státusz keretében térítésmentesen. A felújításra szánt épület nem szerepel az egyesület könyveiben, csak a felhasznált pályázati összeg. A haszonkölcsön szerződés 3.3 pontja alapján a haszonkölcsönbe vevő sem ráépítéssel, sem egyéb módon a haszonkölcsön tárgyán tulajdonjogot nem szerez. Az ügylet eredeti szándéka az volt, hogy az egyesület a kiírás szerinti bruttó összeget tudta felhasználni a felújításkor, áfa-státusza miatt, míg az önkormányzat az áfával csökkentett összeget tudta volna csak megpályázni. Az egyesület közhasznú státusz keretében felszámított áfa nélkül adja át a felújítás értékét, megállapodás alapján. Az önkormányzat illetékese azt állítja, hogy nekik áfafizetési kötelezettségük keletkezik a fent leírt esetben. Kérem segítségüket a helyzet értelmezésére! Köszönöm.
Ismét pályázhatnak az önkormányzatok államháztartási adatszolgáltatásuk minőségi fejlesztésére – mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium kincstárért felelős helyettes államtitkára csütörtökön az MTI-nek.
Tisztelt Szakértő! Cégünk támogatást nyújtana a helyi önkormányzatnak egy rendezvény szervezésében. A támogatás a rendezvényen felszolgált élelmiszerekhez szükséges alapanyagok egy része. Hogyan kell adózni? Önkormányzatnak adható adomány? Válaszukat előre is köszönöm.
Csaknem 18 milliárd forint támogatást kap több mint 1200 önkormányzat belterületi utak, járdák, hidak felújítására – idézi a kormányportál Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár, a bonyhádi választókerület országgyűlési képviselője szerdai, Hőgyészen tartott sajtótájékoztatóján közölteket.
Először idén nyílt lehetőség mini bölcsődei férőhelyek kialakításának támogatására: 69 önkormányzat részesül összesen 656 millió forintos költségvetési forrásban. A kormány célja, hogy ezzel is ösztönözze a gyermekvállalást és egyben elősegítse a kisgyermekes anyukák munkavállalását, olvasható a kormányzati portálon.
Tisztelt Szakértő! Önkormányzat könyvelésében hogyan lehet javítani, ha a bankszámla egyenlege nem egyezett meg a könyvelésben szereplő összeggel a 2016. évi záráskor és a 2017. évi nyitó adatok között is a rossz könyvelési adat szerepel. A 2017. évi záró egyenleget szeretnénk jól szerepeltetni. Köszönettel várom a válaszát.
Tisztelt Szakértők! A helyi adókról szóló1990. évi C. törvény kiegészült a 11/A §-sal, mely szerint 2018. január 1-jétől adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő ingatlanokon elhelyezett, a településkép védelméről szóló törvény szerinti reklámhordozó (például óriásplakát). Vannak olyan önkormányzatok, amelyek 2017. december 1-jéig nem határozták el az adó kivetését. Ezzel kapcsolatban szeretném kérni a helyi adókról szóló törvény 6/a. paragrafusának értelmezését, hogy 2018-ban év közben bevezethetik-e még ezt az adónemet azon önkormányzatok, akik eddig nem tették meg, vagy év közben nem élhetnek ezzel a jogukkal. Ezzel kapcsolatos következő kérdésem, hogy ezen adók bevallását – ahol az adó 2018. január 1-től bevezetésre kerül –milyen határidővel kell az önkormányzatokhoz benyújtani? Válaszukat köszönöm.
Tisztelt Szakértő! "E" Kft. egyszemélyi tulajdonosa a kerületi önkormányzat, amely rendszeresen az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok felújításával bízza meg a saját kft.-jét. A kft. a feladatokat minden esetben 100 százalékban alvállalkozó bevonásával végzi, az ügyletet csupán bonyolítja. A szerződés szerinti teljesítési időpont "E" Kft. és az alvállalkozó közötti szerződésben egyértelműen meghatározott, az a műszaki átvétel napja. Kérdésünk arra irányul, hogy mikor van az "E" Kft. és az önkormányzat közötti teljesítés időpontja? Az alvállalkozó teljesítésével egy időben vagy a saját számlájának kiállítási napján, ismerve az alábbi feltéteket: „E” Kft. a megbízó önkormányzat felé csak azt követően nyújthatja be a számláját, amikor az alvállalkozót kifizette. Ennek igazolására a saját számlája mögé fénymásolatban csatolni kell az alvállalkozó számláját és a banki utalásról szóló igazolást. A számlája összegének pontosan egyeznie kell az alvállalkozó számlájának összegével. Az alvállalkozó teljesítésétől számítottan viszont akár 60 nap is eltelhet, mire a számláját benyújtja és azt ténylegesen kifizetik. (Szerződés szerint 30 napon belül számlázhat, 30 napos fizetési határidővel.) „E” Kft.-nek folyamatosan gondot okozna, ha – havi áfabevalló lévén – már bevallással lezárt időszakra kellene a számlájának teljesítési időpontját meghatároznia. Köszönettel: I.K.
Tisztelt Szakértő! Önkormányzatunk egyik Terület- és Településfejlesztési Operatív Programos nyertes pályázata a helyi piac felújításához kapcsolódik. A támogatás kedvezményezettje az önkormányzat. Önkormányzatunk az általános szabályok szerint adózó adóalany. Az önkormányzatnak bevétele a piac üzemeltetéséből nem származik, mert ezt a feladatot egy általa alapított és fenntartott költségvetési szerv útján valósítja meg. 2017. január 1-jével bejelentkezett az intézmény az áfakörbe a lakóingatlannak nem minősülő ingatlanok bérbeadására, így piaci árusító helyek bérbeadására vonatkozóan is. A működtetéssel összefüggésben felmerülő költségeket is ezen intézmény viseli. A beruházás során megtörténik a piac jelenlegi épületének felújítása részleges bontással, festéssel, térelhatárolók kialakításával, új árusítóasztalokkal. Emellett sor kerül a rossz állagú aszfaltburkolatú út bontására és építésére, közművek áthelyezésére, közvilágítás építésére, évelő növények ültetésére, kerékpártárolók, kerti padok, asztalok elhelyezésére. A kérdésem, hogy helyesen jártunk-e el, amikor úgy nyilatkoztunk, hogy az önkormányzat alanya az áfának, de a támogatási kérelemben megjelölt, támogatásból finanszírozott tevékenységekkel kapcsolatban felmerült költségeire vonatkozóan adólevonási jog nem illeti meg, így az áfával növelt bruttó összeg figyelembevételét kérte az elszámolásnál? Válaszát előre is köszönöm.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték