Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő: több ügyfelem érintett a cégből az OTP önkéntes nyugdíjpénztárba való évi egy nagyobb összegű adomány befizetésében. 2A 019. évben hogyan adózik ez az adomány, ami 2018-ban még béren kívüli jövedelem volt? Tisztelettel: Géczi Sándorné
Önkéntes nyugdíjpénztári teljes költségmutatót (TKM) vezet be a Magyar Nemzeti Bank (MNB) – jelentette be ma sajtótájékoztatón Nagy Koppány, az MNB felügyeleti igazgatója.
Nyugdíjas vagyok, betöltött korhatárral. Dolgozni kezdtem, önkéntes nyugdíjpénztári tag maradtam. Kérdésem, hogy az újabb befizetésem után jár-e nekem az szja-ból a 20 százalék kedvezmény?
A nyugdíj- és egészségpénztáraknál jelentősen visszaesett a munkáltatói befizetés aránya az első negyedévben, de ezt ellensúlyozta a hozam és az egyéni befizetések gyarapodása – mondta Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (ÖPOSZ) elnöke kedden Budapesten, a szektor az első negyedévének eredményeit ismertető sajtótájékoztatón.
Tisztelt Szakértő! Köszönöm válaszát (05.08), melyben az áll, hogy a munkáltatói ÖNYP hozzájárulás nem képezi a táppénz alapját, mivel a 3%-os ebizt. nem kell vonni. A Tbj. 4 § k) pontja alapján 18,5% egyéni járulékot kell belőle vonni. Ennek megfelelően vonjuk az egyéni járulékot, és e szerint beszámít-e táppénz alapjába, mint "nem önálló tevékenységből származó jövedelem?.
Egyszerre tűnik észszerű reformnak és újabb lenyúlási kísérletnek a nemzeti bank nyugdíjprogramja. Valahogy muszáj lesz hozzányúlni az önkéntes pénztárak rendszeréhez – írja a HVG hetilap legfrissebb száma.
Tisztelt Szakértő! Kérem, legyen szíves segíteni az alábbi idei évi kifizetések és az azokat terhelő adók kontírozásában. 1.) A munkáltató cafetéria keretén belül SZÉP-kártya juttatásban részesíti idén a dolgozóját, havi 20 ezer forint összegben. A munkáltató az e juttatást terhelő adót megállapítja és befizeti, a 20 ezer forintot pedig a dolgozó bankszámlájára utalja. 2) A munkáltató bruttó 10 527 forint (nettó 7 000 forint) önkéntes nyugdíjpénztári kifizetést biztosít a dolgozójának. A nettó összeget a munkáltató az adott nyugdíjpénztár felé folyósítja. Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Adózóna! Kivás cég vagyunk 34 alkalmazottal. Januártól bevezettük egy nagy magyarországi cég bérszámfejtő programját. Minden dolgozónknak fizetünk nettó 10 000 forint önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulást. Ez az új szabályok szerint bruttó 15 038 Ft. A januári számfejtésnél ütköztünk bele a következő anomáliába. Példa: az egyik dolgozónk bruttó összes jövedelme 412 709 Ft. Önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás összege 15 038 Ft. Az adóalap (összes járandóság) így 427 747 Ft. A levonások összesen: 143 295 Ft. És itt jön a különbség. A program szerint a hó végi utalandó összege 274 452 Ft (és 10 000 Ft a pénztárnak), a könyvelőnk szerint pedig 269 414 Ft (és 10 000 Ft a pénztárnak). A különbség az önkéntes nyugdíjpénztár járulékából adódik. A bérprogram szerint, ha 269 414 forintot fizetünk csak ki, akkor kétszer vesszük le a járulékot, a könyvelő szerint pedig az a járulék mindenképpen a nettó jövedelmét csökkenti. Kérem segítségüket, hogy végére járjak, kinek van igaza. Köszönöm előre is megtisztelő válaszukat.
Az önkéntes nyugdíjpénztárak vagyona tavaly 0,8 százalékkal 1403,3 milliárd forintra nőtt, az átlagos éves hozam azonban mínusz 1,8 százalék volt, a magán-nyugdíjpénztári vagyon 2,9 százalékkal, 247,5 milliárd forintra mérséklődött – ismertette a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénteken honlapján.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben szeretném az állásfoglalását kérni: 2019. január 1-jétől a munkáltatói nyugdíj-hozzájárulás beletartozik az összevont adóalapba. Az adóalapot csökkentő kedvezményeket (például: a gyermekek utáni kedvezményt) az összevont adóalapból kell levonni. Ezek után történik az szja és egyéb járulék megállapítása. Kérdésem, hogy milyen összeget kell az önkéntes nyugdíjpénztárba utalni? Az adókedvezménynek érvényesülni kell az utalandó összeg megállapításakor? Ha igen, akkor magasabb összeg kerül utalásra – ugyanazon munkáltatói támogatás összeg feltételezése esetén – a gyermek kedvezménnyel rendelkező esetében, mint akinek nincs semmilyen kedvezménye? A másik kérdésem is hasonló, a BKV bérlet esetében a cég szeretné, ha a munkavállaló a nettó 10 500 forintot kapná kézhez. Ehhez fel kell bruttósítani (munkavállalói levonások miatt) az összeget, viszont aki gyermekkedvezményben részesül, annak magasabb lesz a nettó összege. Ez így helyes? Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel: Varró Mária
Tisztelt Szakértő! 2019-től az önkéntes pénztárba befizetett munkáltatói tagdíjhozzájárulást béresíteni kell, azaz a bruttó összegből levonjuk a járulékokat a munkavállalótól és a szociális hozzájárulást megfizeti a munkáltató. Nyugdíjas esetén milyen jogcímen számfejtsük és milyen járulékokat vonjunk le és fizessünk meg, hiszen, ha béresítünk, akkor ettől az évtől nyugdíjas esetén csak szja-t kell vonni és nincs mit tovább fizessen a munkáltató. Mit tegyünk, hogy helyesen járjunk el? Válaszát előre is köszönöm!
Kedves Szakértő! 2018. 12. hónapban a munkáltató 5% önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulást biztosít a munkavállalóknak, a 2018. 12. havi bérszámfejtésben, még a 2018. évi szabályok alapján, azaz egyes meghatározott juttatásként. A nyugdíjpénztárak felé történő utalás viszont január hónapban történik, a 12. havi bérszámfejtés zárását követően. A folyamat úgy néz ki, hogy átutaljuk a pénztáraknak egy összegben a munkáltatói hozzájárulást, majd elszámolást küldünk a pénztáraknak arról, hogy melyik munkavállalónak, mekkora összeget írjanak jóvá. (Nem keletkezik róla számla.) 2019.01.01-jétől az önkéntes nyugdíjpénztári munkáltatói hozzájárulás jövedelemként adózik. Kérjük álláspontját arról, hogy okozhat-e problémát a 2018.12. hónapban bérszámfejtett és bevallott (08), de a pénztárak felé 2018.01. hónapban teljesített utalás? Hogyan jár el szabályosan a munkáltató? Köszönöm!
Ha egy vállalat támogatói adományt ad önkéntes nyugdíjpénztárnak, és meghatározza, hogy ez a vállalat nyugdíjpénztártag dolgozóinak kerüljön jóváírásra, akkor a vállalatnak a társasági adó alapját meg kell növelni ezzel az összeggel? Elismert költség-e a társasági adóban ez az összeg?
Szeretném megszüntetni az önkéntes nyugdíjpénztári tagságomat. A kérdésem, hogy milyen adó- és járulékterhek terhelik a tőke, illetve a hozamrészt?
Tisztelt Szakértő! Egy zrt. többségi tulajdonos vezérigazgatója 4 éven belül nyugdíjba megy. Szeretnénk a havi bruttó 500 ezer forintos fizetését 300 ezer forintra csökkenteni és 200 ezer forintot minden hónapban 4 éven keresztül önkéntes nyugdíjpénztárba utalni adomány formájában, vélhetően így magasabb nyugdíjra számíthat. A vállalkozásnál jelenleg a dolgozók és a vezérigazgató is cafeteria formájában kapnak nyugdíjpénztári hozzájárulást, de adományt nem. Mivel a vezérigazgató úr az egyetlen 1957-ben született dolgozó, így belső szabályzatban rögzítenénk ezt a tényt, és a pénztárral is ilyen megállapodást kötnénk, a születési évre hivatkozva. Álláspontja szerint a fent leírtak szerint életkor alapján történő adományozás megfelelő lehet-e, lehetnek-e esetleges adóügyi, munkaügyi következményei az elképzelésünknek?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték