Tisztelt Szakértő! Ha éttermemben esküvő alkalmából, vagy más zártkörű rendezvénykor zenészt hoz a társaság, nem én fizetem, milyen adókötelezettség terheli vendéglátóegységemet (cégemet)? Esetleg érdemes szerződésbe foglalni, hogy a társaság és nem egységünk biztosítja a zenészt? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértö! Ügyfelem éttermet üzemeltetö egyéni vállalkozó. Az ételt helyben s elvitelre készíti. Saját tehergépkocsival teríti a vendégek részére a menüt házhoz szállítva. Kérdésem: miért nem 5 százalék áfával adózik, mivel a kiszállítás, a benzin, az alkalmazott sok költséggel jár, s ott ugyanúgy felszolgálja az ételt, igaz, nem helyben csak a házhoz viszi
Adott egy rendezvényszervező kft., amely üzleti találkozókat szervez, tevékenységét 8230 (konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése) TEOR-szám alatt végzi, meleg konyhával nem rendelkezik. A találkozókat meleg konyhával rendelkező éttermekben bonyolítják le, üzleti reggeli keretében. Az éttermek az ételfogyasztást 5%-os áfakulccsal számlázzák ki az adott kft.-nek. A kft. az üzleti találkozón résztvevők felé alkalmanként 2 darab számlát bocsát ki. Az egyik a konferenciaszervezést tartalmazza, 27%-os áfakulccsal, a másik a továbbszámlázott étel-italfogyasztást, 5%-os áfával. A kiállított számlában közvetített szolgáltatásként tünteti fel a reggeli árát. Kérdésem lenne, hogy a konferenciaszervező kft. továbbszámlázhatja-e kedvezményes, azaz 5%-os áfakulccsal, közvetített szolgáltatásként a reggelit, vagy 27%-os áfakulcsot kell alkalmaznia a vevői felé az ételfogyasztás után? Továbbszámlázott szolgáltatás esetében kell-e turizmusfejlesztési hozzájárulást fizetni?
Tisztelt Szakértő! Ügyfelünk melegkonyhás éttermet üzemeltet (SZJ55.30.1 alá tartozik a tevékenység), egy cukrászati üzemtől süteményt vásárol. Ezeket a süteményeket az étteremben értékesíti az étlapon lévő desszertként. Kérdésem, hogy a süteményt 5 százalékos áfás szolgáltatásként értékesíthetjük? A vállalkozás rendezvényeket is szervez cégeknek, a céggel kötött szerződésben külön szerepeltetjük a melegétel-catering szolgáltatást, 5 százalékos áfával. Az étel helyben készül saját meleg konyhánkban (saját szakáccsal), saját pincérekkel szolgáljuk fel. Helyes az eljárásunk? Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel Bruzsa Katalin
Tisztelt Szakértő! Vállalkozásunk 5 százalékos adómérték alá tartozó étkezőhelyi vendéglátást is nyújt. Nem alkalmazzuk a kedvezményes kulcsot, miután elég körülményes a megkülönböztetés a helyben elfogyasztott és az elvitt ételek között. Változatlanul 27 százalékos mértékkel számlázunk. Kell-e turizmusfejlesztés hozzájárulást fizetnünk? Köszönettel!
Tisztelt Szakértő! Szállodánk vendéglátó egységét egy tőlünk független vállalkozó üzemelteti. A vendégeknek a reggelit és az ebédet/vacsorát ő készíti és szolgálja fel helyben, a saját éttermünkben. Szerződésünk alapján időszakosan számlázza felénk a vendégétkezéseket (x darab reggeli, y darab vacsora). A vendégek felé viszont mi, a szálloda számlázunk. A reggeli az alapszolgáltatásunk része. Kérdésünk, hogy milyen áfakulccsal számlázhat felénk a külső vállalkozó, illetve mi a vendégek felé milyen áfakulccsal számlázhatunk? Alkalmazhatjuk-e a kedvezményes áfakulcsot? Válaszukat köszönöm.
A vendéglátásban januártól alkalmazható 5 százalékos áfakulcs ismét értelmezési kérdéseket vetett fel az érintetteknél: mikor, milyen mértékkel számlázzanak?
Tisztelt Szakértő! Falusi vendégházat üzemeltető kft. opcionálisan reggelit biztosít vendégei számára, amit a vendégház saját konyha-étkezőjében felszolgál. Ez a konyha természetesen az ételek előállításához szükséges berendezésekkel felszerelt, de külön engedély nincs rá. Ebben az esetben – az engedély híján – nem is minősül melegkonyhának, ami – ha jól értelmeztem a NAV oldalán olvasható tájékoztatót – feltétele a kedvezményes adókulcs érvényesítésének? Ha ez valóban a jogosulatlanságot jelenti, megoldás lehet-e, ha a kft. bérleti szerződést köt egy másik – a közelben működő – céggel, amelynek van engedéllyel rendelkező melegkonyhája, és a reggelit ott készítené el, s onnan átszállítva szolgálná fel a vendégeinek? Köszönettel várom válaszukat!
Tisztelt Szakértő! Vállalkozásunk éttermi vendéglátással foglalkozik. A helyben készített és fogyasztott ételek és italok áfakulcsa 2018.01.01-től 5 százalékra változott. A vállalkozás pénztárgépet üzemeltet. Azonban a pénztárgép szervizelésével foglalkozó vállalkozó nem tudta átállítani a pénztárgép áfakulcsát 18-ról 5 százalékra január 1-jétől, csak 01.08-án sikerült ezt megtennie. Eddig a napig a pénztárgépből előállított nyugták és napi zárások 18 százalékos áfakulcsot tartalmaznak. Mi a helyes eljárás az elszámolás során? Eddig a napig keletkezett bevételéből 18 százalék áfát kell fizetni a vállalkozásnak, vagy automatikusan alkalmazhatja a kedvezményes, 5 százalékos áfamértéket?
Tisztelt Szakértő! Milyen adminisztrációs, nyilvántartási kötelezettség terhel egy éttermet, ha készételeket, alapanyagokat selejtez? A kft. nem vezet folyamatos készletnyilvántartást. A megmaradt, fogyasztásra már nem alkalmas ételeket dobja ki, valamint az esetlegesen megrongálódott vagy megromlott alapanyagokat selejtezi. Bekerülési értéken vezeti ki a könyveiből. Milyen adatokat kell tartalmaznia a nyilvántartásnak, illetve jegyzőkönyvnek? Köszönettel: Lívia
Tisztelt Szakértő! Egy cukrászda helyben készített termékeket kínál, helyben fogyasztással vevőinek. Házhoz szállítást is vállal. Saját üzemmel rendelkezik, ahol a süteményeket és péktermékeket állítják elő. Előfordul, hogy másik cukrászda is rendel tőle nagyobb mennyiséget házhoz szállítással. Mindegyik esetben párosul a cukrászipari termékek értékesítéséhez szolgáltatás, vagy helyben fogyasztás vagy házhoz szállítás. Kérdésem: mely esetekben használható az "étterem áfa" kedvezményes (2018.01.01-től) 5% kulcsa: 1. Elvitelre vásárol a vevő, vagy csomagolást kér az el nem fogyasztott ételre; 2. Magánszemély házhoz szállítással rendel péksüteményt; 3. Másik cukrászda kér házhoz szállítással termékeket. A házhoz szállításért, valamint a csomagolásért plusz összeget nem kérnek. Mindhárom eset az 55.30 SZJ számon, vagyis az 5610 tevékenység alatt végezhető. Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Azt szeretném megtudni, hogy egy étterem könyvelése során van-e valamilyen speciális dolog, amire figyelni kell például a bevallások, adatszolgáltatás, standolás? Köszönettel.
Egy Hajdú-Bihar megyei 4 csillagos szálloda éttermében tartottak ellenőrzést a hét elején a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) szakemberei. Az egységben számos – adminisztratív, higiéniai és élelmiszerbiztonsági – hibát tártak fel az ellenőrök, továbbá mintegy 150 kg lejárt, nem nyomon követhető élelmiszert vontak ki a forgalomból.
Fokozottan ellenőrzik az adóhatóság revizorai ezen a héten a kerékpár- és autószervizeket a már megszokott vendéglátó-ipari számla-, nyugtaadás szabályszerűségének vizsgálata mellett. Budapesten az Országos Étterem Hét programra tekintettel a vendéglátósoknál ellenőrzik a NAV munkatársai kiemelten a számlaadást, az online pénztárgépek megfelelő használatát, valamint az alkalmazottak bejelentését.
Tisztelt Szakértő! Egy belföldi társaság tagja és alkalmazottja 3. országbeli megrendelést teljesítve külföldön végzett munkát 2 hónap időtartamban. Az étkezésükről nyugtákat hoztak, melyek összegét saját költségükre előlegezték meg (étterem, közért stb). Milyen adózással fizethető ki részükre a fogyasztás? Van-e összegkorlát? Köszönettel: Reményi Győzőné
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték